Talán sokan nem tudják, hogy több olyan nyomelem is van, amelyek jelentősen befolyásolják a pajzsmirigy működését.
Ha a pajzsmirigyet említjük, akkor egyből a jód jut az ember eszébe. Ez nem is csoda, hiszen a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség. Érdekesség, hogy a szervezetünkön belül egyedül a pajzsmirigynek van szüksége jódra, ám hiányában az egész rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország még mindig jódhiányos területnek számít. Korábban népbetegség volt a jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás és a golyva, mert így próbál a szervezet kompenzálni – mondja dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrin Központ endokrinológusa, a Magyar Tudományos Akadémia Nyomelem-bizottságának meghívott tagja – írja a Házipatika.com.
A szelén amellett, hogy több fontos antioxidáns hatású enzim alkotórészeként felveszi a harcot a szervezetet érintő oxidatív stressz és a szabadgyökök ellen, az aktív és inaktív pajzsmirigy hormonok szabályozásában (a T3 hormont állítja elő) is nélkülözhetetlen szerepe van. Tanulmányok igazolták, hogy a pajzsmirigy megfelelő működéséhez egy szeléntartalmú enzimre (a jodotironin 5-dejodinázra) is szükség van. A szelén- és a jódhiány néha együtt jelenik meg, ami egész változatos tünetekhez vezethet és főleg a terhesség korai fázisában lehet igen veszélyes. Pajzsmirigybetegség jelentkezésekor két esetben kerülhet sor szelénpótlásra: az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás egy bizonyos formájában, ill. enyhe szemérintettséggel (opthalmopathiával) járó Basedow-kórban. Általában napi 200 mikrogramm pótlást javasolnak.
A cink az egyik legfontosabb nyomelem az emberi szervezetben, hiszen komoly hatással van az immunrendszer működésére, valamint a sebgyógyulásban és véralvadásban is részt vesz. A pajzsmirigy optimális működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű cinkbevitel, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a T4-hormon aktív T3 hormonná alakuljon. Ráadásul acinkaz agyalapi mirigy működését is befolyásolja, méghozzá úgy, hogy közvetett módon (a TRH nevű hormonon keresztül) megnöveli a TSH szintjét, ha a T3 és a T4 érték túl alacsony. Éppen ezért a pajzsmirigy kóros működése esetén akár cinkhiány is állhat a háttérben. Ez vérvétellel könnyen igazolható, és ekkor célszerű pótolni. Nőknek naponta 8 mg cinket, férfiaknak napi 11 mg-ot ajánlott bevinni. Figyelem! A túl sok cink káros lehet, és nem csak azért, mert gátolja a réz felszívódását!
A vashiány jelentősen ronthatja a pajzsmirigyhormonok szintézisét – előállítását, mert ebben az esetben az egyik nagyon fontos enzim, a hem-függő thyroidperoxidáz aktivitása csökken. Ez akár pajzsmirigy-alulműködést is eredményezhet. Azt is fontos tudni, hogy vashiányos vérszegénység esetén a jódpótlás nem a kívánt hatást fejti ki a pajzsmirigyműködésre, míg a megfelelően adagolt vaspótlás a jódpótlás hatékonyságát is jelentős mértékben javítja.
Végül a vér réz-koncentrációja is befolyásolhatja a pajzsmirigy működését, bár ebben a tekintetben egyelőre kevés megbízható adat áll rendelkezésre. Úgy tűnik azonban, hogy a réz hatással van a T4 képződésére és a TSH termelődésére is, valamint a jód oxidációjában is részt vesz. Nagyon ritkán fordul elő, de akár rézhiány is okozhatja a pajzsmirigy működési zavarát. Az biztos, hogy szoros kölcsönhatás van a cink és a réz között. Ezért fordul elő, hogy több hétig tartó cinkpótlás esetén csökken a réz szintje a vérben, mert a cink huzamosabb szedése gátolja a réz felszívódását. Ilyen esetekben érdemes gondoskodni a réz megfelelő pótlásáról!
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
