43 ezer ember kaphat munkát, aki nem vállalja, bukhatja a szociális segélyt

43 ezer ember kaphat munkát, aki nem vállalja, bukhatja a szociális segélyt Lajos P. János2025. 09. 01., h – 14:59 Pozsony |

Mától megvonhatják a szociális segélyt attól, aki nem fogadja el a neki felajánlott, képességeinek megfelelő munkát. Erik Tomáš szociális ügyi miniszter szerint akár 43 ezer ember is munkába állhat. 

Már hatályos a törvény, amely alapján megvonhatja a szociális ügyi hivatal a szociális segélyt attól, aki nem fogadja el a neki felajánlott, és képességeinek megfelelő munkát. Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter szerint a több mint 120 ezer munkanélküliből mintegy 43 ezren lehetnek azok, akik képesek dolgozni, és akiknek lehet is munkát találni. 

„Nem az a célunk, hogy büntessünk, hanem az, hogy lehetőséget adjunk a nehéz helyzetben élőknek”

– jelentette ki a miniszter. Tomáš szerint mindenkinek a képességeinek megfelelő munkahelyet kínálnak majd. Szerinte most jó eséllyel mindenki tud munkát találni magának, olyan alacsony a munkanélküliség az országban.

Cáfolta, hogy a törvény diszkriminatív lenne, és azt is állítja, hogy nem alkotmányellenes. „Az ellenzék a törvény elfogadásakor jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, de ezt máig nem tette meg” – mondta Tomáš. Elsősorban a Progresszív Szlovákiát bírálta, amelynek képviselői ellenezték a törvény elfogadását, és felvetették annak alkotmányellenességét is. 

A miniszter szerint a most életbe lépett szabályok kedveznek is a leghátrányosabb helyzetben lévőknek. 

„Aki elfogadja a munkaajánlatot, az az első két hónapban megkapja a segély teljes összegét is” 

– magyarázta miniszter. Szerinte ezzel azokat is segítik, akiknek a végrehajtó elviszi majd a fizetése egy részét korábbi tartozásai fejében. A segély összege a munka mellett fokozatosan csökken majd, a 3-4. hónapban 50 százalékra, majd 25 százalékra, és a 7. hónaptól szűnik meg a kifizetés teljesen. 

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

A parlament a napokban elfogadta a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását, amely a szociális segély folyósítását feltételhez köti: a segélyezettnek el kell fogadnia, ha képességeinek megfelelő munkahelyet kínálnak neki. 

Megvonhatja majd a szociális ügyi hivatal a segélyt azoktól a rászorulóktól, akik nem fogadják el a hivatal által javasolt munkahelyet. A parlament a koalíciós képviselők szavazataival a héten fogadta el a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását, amely szeptemberben lép életbe. 

A koalíciós képviselők ezzel a különben is alacsony segély megvonásával akarják munkavállalásra ösztönözni a társadalom legszegényebb rétegét. 

A szociális segély összege ugyanis mindössze 86,50 euró az egyedül élő rászoruló esetében, és még a maximális összege – a több mint négy gyereket nevelő pár esetében – is csak 303,20 euró. 

Szeptembertől tehát, ha a munkanélküli rászoruló egyszer elutasítja a neki felajánlott állást, akkor egy hónapra megvonják tőle a segélyt. Ha ez ismét megtörténik, akkor már három hónapra veszíti el a támogatást, és ez így folytatódik mindaddig, amíg el nem fogad egy megfelelő állásajánlatot. Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter szerint gondoltak azokra is, akik egyéb okok miatt nem tudnak munkát vállalni. 

A törvény gondol azokra, akik logikus, társadalmi vagy egészségi okokból nem képesek munkát vállalni. Az ilyen embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy tőlük is megvonják a segélyt

 – jelentette ki a miniszter. 

Kapcsolódó cikkünk

A foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása szigorítja az ellátások folyósítását.

A munkanélküliek elveszíthetik az anyagi nehézségeik miatt járó juttatásokat, ha visszautasítják a munkaügyi hivatal által kínált állásajánlatot. Ez a foglalkoztatási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának tervezetéből következik, amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány.

A törvény kiterjeszti a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal hatáskörét arra, hogy megfelelő munkát biztosítson az anyagi rászoruló személyeknek, illetve bevezeti a munkaviszonyból származó jövedelem kedvezményes elbírálását hat hónapra azon emberek számára, akik munkát vállalnak.

Hírdetés

„A törvénytervezet célja a hivatalok által nyújtott foglalkoztatási szolgáltatások jogi kereteinek módosítása azáltal, hogy az anyagi rászorultsági támogatásban részesülő háztartás tagjainak foglalkoztatására irányuló tevékenységeket és a megfelelő foglalkoztatás biztosítását célzó tevékenységeket írja elő” – áll a munkaügyi minisztérium indoklásában.

Az elfogadott javaslat további intézkedései között szerepel az adóbónusz és a munkavállalói pótlék kizárása az anyagi rászorultsági támogatásból származó jövedelem köréből, valamint a kisebb önkormányzati szolgáltatások teljesítésének lehetőségének kiterjesztése annak a településnek a területén kívülre, ahol az adott háztartásban élő személy lakik.

Csak a munkavállalást akarják ösztönözni 

Szerinte a törvénnyel csak ösztönözni akarják a munkavállalást. 

Azt akarjuk elérni, hogy a hivatal is segítse a munkakeresést és megfelelő állásokat kínáljon azoknak, akik az anyagi szükséghelyzet miatt támogatásban részesülnek

 – mondta Tomáš. 

A miniszter szerint a törvénynek más elemei is a munkavállalást ösztönzik. „Sokan amiatt nem vállalnak munkát, mert a végrehajtó lefoglalná a fizetésük nagy részét. Ezért az első két hónapban a fizetés mellé megkapják a segély teljes összegét is” – mondta a miniszter a Rádio Express déli vitaműsorában. A szociális segély összege fokozatosan csökken a munkában töltött hónapok számával. 

A családos segélyezettektől nem vonják meg a segély teljes összegét, ha a felnőtt családtag nem dolgozik. Ha egy négy gyereket nevelő pár egyik tagja – aki jelenleg havonta 224,90 eurót kap az egész családra – visszautasítja a felajánlott munkát, akkor a neki járó segélyt, vagyis a 86,50 eurót vonja meg a hivatal.

A miniszter elismeri, hogy egy ilyen családnak ez is nagy összeg.

Meglátjuk, milyen lesz a törvény hatása, és ennek megfelelően majd változtathatunk

 – mondta Tomáš. 

További intézkedésként a törvény kivonja az adóbónuszt és a munkavállalói prémiumot az anyagi szükséghelyzet megítéléséhez figyelembe vett jövedelmek köréből. Emellett lehetővé teszi a kisebb közösségi munkák végzését nemcsak a lakóhely szerinti község területén. A módosítás három szintre osztja az aktivációs támogatás összegét az aktivitás mértéke szerint, és újra bevezeti az aktivációs támogatás lehetőségét azok számára is, akik dolgoznak. A legmagasabb összeg 176,80 euró, a legalacsonyabb 88,40 euró. 

A PS az Alkotmánybírósághoz fordul 

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénymódosítás miatt. A beadványban az „élethez való jogra” akarnak hivatkozni. Simona Petrík (PS) képviselő szerint a szociális segély összege Szlovákiában az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ezért különösen érzéketlennek tartja a módosítást. Úgy véli, hogy nem a motiváció hiányzik a munkavállaláshoz, hanem az állam hibázik az oktatás és az átképzés támogatásában. 

Ez a munkaügyi miniszter által javasolt megoldás nem garantálja, hogy ezek az emberek valóban méltó, nem pedig alantas munkát kapjanak. Emellett szociálisan érzéketlen, sőt, megkockáztatom, kegyetlen. Ezért is fordulunk az Alkotmánybírósághoz

 – magyarázta Petrík. 

A miniszter szerint a módosítás nem alkotmányellenes, már ma is létezik ugyanis egy feltétel, amit a segélyezettnek teljesítenie kell. Aki nem dolgozik le havi 32 órát közmunkában, attól már ma is megvonják a segélyt. „Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban már kimondta, hogy nem ellentétes az alkotmánnyal, mert az állam megkövetelhet bizonyos aktivitást a segélyezettől” – magyarázta a miniszter. 

A jogszabályt csak a koalíciós képviselők szavazták meg, a PS és a Szlovákia párt ellene szavazott, az SaS és a KDH képviselői tartózkodtak. 

Marad a közhasznú munka is, de előnyben a rendes állás 

Tomáš szerint a segélyen élőknek továbbra is lehetőségük lesz a közhasznú munka végzésre, ráadásul ez továbbra is kötelező a segély folyósításához. 

„Marad a közhasznú munka is, de előnyt élvez a rendes munkahely, ami nem váltható ki a közhasznú munkával” 

– mondta a miniszter. Az anyagi motivációt azonban ebben az esetben is meghagyják: ha a munkanélküli elfogadja a felajánlott munkahelyet egy ideig az aktivációs segély – ami jelenleg 88,40 euró – kétszeresét kapja meg. Ha átképzésre jelentkezik, akkor az aktivációs hozzájárulás 1,5-szöröse jár. 

A közhasznú munkákat szélesebb területen végezhetik majd: aki saját falujában nem kap lehetőséget, a társult falvakban is elvégezheti a munkát. Az utazás költségeit az állam biztosítja. 

Munkahelyeket is létrehoznak 

A szociális ügyi minisztérium más tárcákkal együttműködve szeretne munkahelyet biztosítani a gyengén képzett vagy képzetlen munkanélkülieknek. „Más tárcák hatáskörében lévő állami cégek szociális vállalatoktól rendelnek majd meg munkát” – állítja Tomáš. Példaként a környezetvédelmi és az agrárminisztériumot említette. 

Nem diszkriminatív?

Tomáś elismerte, hogy az érintett munkanélküliek viszonylag nagy része a roma közösségek tagja, de cáfolta, hogy rájuk szabták volna ezt a törvényt. „Nem diszkriminatív a jogszabály, mert nem csak a romákra vonatkozik” – magyarázta a miniszter. Mivel azonban arra számítanak, hogy több területen is magas lesz a romák aránya az érintettek között, ezért 18 szociális ügyi hivatalban romaasszisztenseket alkalmaznak. 

„Ők segítik majd az ügyfeleket, ha nyelvi akadályok lennének, és feladatuk lesz a diszkrimináció megakadályozása is” 

– mondta a miniszter. A 18 hivatalba összesen 40 romaasszisztenst vesznek fel, de az elsők csak októberben lépnek be. 

A hivatalok megkapják a több mint 120 ezer szociális segélyen élő ember közül annak a mintegy 43 ezernek az adatait, akik az adatlapjuk alapján azonnal munkába tudnánk állni. Őket személyesen megszólítják, és egy kérdőív kitöltése után kínálnak nekik munkát. Aki nem hajlandó a kérdőív kitöltésére, annak olyan munkát kínálnak, amelyhez nincs szükség semmilyen képesítésre. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »