43 éve, ezen a napon ért véget hivatalosan az Egyesült Államok számára a vietnami háború. 1973. január 27-én, hosszas huzavona után a dél-vietnami elnök aláírása is rákerült a párizsi békeszerződésre, így lezárták a több mint tíz évvel korábban kirobbant fegyveres konfliktust.
A dokumentum értelmében azonnali tűzszünet lépett életbe Észak- és Dél-Vietnam egész területén, az Egyesült Államok pedig mindösszesen hatvan napot kapott arra, hogy kivonja csapatait, illetve felszámolja támaszpontjait az országban. Állták a szavukat, és 1973. március 29-én az utolsó amerikai katona is elhagyta Vietnamot.
A béke persze nem volt hosszú életű, a Szovjetunió és Kína által felfegyverzett kommunista Észak-Vietnamnak esze ágában sem volt betartani a megállapodást.
Az északi csapatok 1975. március 10-én átfogó offenzívát indítottak és alig két hónap alatt teljes győzelmet arattak Dél-Vietnam felett. Az Egyesült Államok azon terve, hogy majd az általuk a legmodernebb fegyverekkel felszerelt Dél-Vietnam sikeren megvédi magát teljes kudarcot vallott.
A vereség után az amerikai hordozókra menekült dél-vetnami helikoptereket helyhiányi miatt a tengerbe lökték
Beszédes adat, hogy 1972-ben Dél-Vietnamnak volt a negyedik legnagyobb légiereje a világon. Az amerikai gazdasági segélyek nagy részét azonban a korrupt déli vezetők lenyúlták, így az északiak támadásakor már üzemanyag sem nagyon volt a repülőtereken százszámra veszteglő modern harci gépekhez, azok így vagy a földön pusztultak el, vagy az északiak zsákmányai lettek. Sok milliárd dollárnyi felszerelés veszett így el, furcsa módon alig több mint negyven évvel később szinte ugyanez ismétlődött meg Irakban is. Az Iszlám Állam csak Moszul elfoglalásakor 2300, Washington által átadott páncélozott Humvee terepjárót zsákmányolt, még 2014-ben. A történelem tehát megismételte önmagát…
A magyarok vére is folyt Vietnamban
Mindkét oldalon harcoltak magyarok, ráadásul nem is kevesen. Az közismert tény, hogy a kommunista blokkhoz tartozó Magyarország, Észak-Vietnamot támogatta. A párizsi békeszerződés betartását felügyelő Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságnak pedig hazánk is a tagja volt. Sajnálatos módon számos magyar katonatiszt életét vesztette a misszió alatt.
Kevéssé ismert, hogy az amerikai hadsereg kötelékeiben igen jelentős számú magyar származású amerikai is megjárta Vietnamot. Hogy mennyien, azt lehetelten pontosan megállapítani, ugyanis az Egyesült Államok nyilvántartásában nem tüntetik fel a katonák származását, de a szám kétséget kizáróan meghaladja a tízezret. Egy azonban biztos, a Vietnamban elesett 58 220 amerikai katona nevét tartalmazó adatbázisban több száz magyar nevet lehet megtalálni.
Az Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését, a Medal of Honort összesen 246-an érdemelték ki Vietnamban. Közülük hárman voltak magyarok, Rábel László, Leslie Halász Szabó Jr, és Molnár Ferenc Zoltán. Mindannyian posztumusz kapták meg a kitüntetést.
Clevelandben így emlékeznek az elesett magyarokra
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon miért volt ennyi magyar származású amerikai katona Vietnamban? Egyrészt az Egyesült Államokban igen jelentős magyar diaszpóra élt és él a mai napig is, sokakat tehát egyszerűen besoroztak. Viszont jelentős számban akadnak olyanok, akik önként jelentkeztek. Megrögzött antikommunisták, akik az ’56-os forradalom vérbefojtása után így tudták felvenni a harcot az akkor Magyarországot is megszállva tartó Szovjetunió ellen. Ma egy kicsit rájuk és érdemes talán emlékezni.
Rábel László sírja magyar kokárdával az Aarlingtoni Nemzeti Temetőben
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
