40 fokos szobában betegen, magatehetetlenül – azonnali reformot sürgetnek a kórházakban a hőség kapcsán Nagy Roland2026. 08. 21., p – 11:56
Elfogadhatatlan, hogy a kórházakban nem léteznek egységes belső előírások a hőség kezelésére, hangsúlyozza a Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP).
Még az idei első, júliusi hőhullám idején történt, hogy a Pozsonyi Egyetemi Kórház főrévi (Ružinov) intézményében már idő előtt megdőlt a melegrekord: a legfelső emeleten található betegszobában a hőmérő 42,7 Celsius-fokot mutatott. Ebben a szobában ekkor két fekvőbeteget ápoltak.
Ígéretekkel már tele a padlás
Az aktuality.sk az ügy kapcsán felkereste a kórházat, és rákérdeztek, milyen intézkedésekkel készülnek a további hőhullámokra. Eva Kliská szóvivő mindössze annyit reagált, a kórház minden lehetséges intézkedést megtesz a kórtermek hűtése érdekében.
Az ügy nyilvánosságra kerülése után az egészségügyi minisztérium 250 légkondicionáló beszerzését helyezte kilátásba az állami kórházakban, illetve azt ígérték, végeznek egy átvilágítást az intézményekben, amely alapján további rendszerszintű lépéseket vezetnek be a hőség elleni védekezésben.
Egyelőre azonban arról szólnak a hírek, hogy ha az orvosok és a nővérek elfogadható munkakörülmények között szeretnének dolgozni, kénytelenek önerőből kifizetni a légkondicionálókat.
Kapcsolódó cikkünk
A rendkívüli hőség a szlovákiai kórházakban fekvő betegeket is komolyan megviseli. Több egészségügyi intézményben nincs légkondicionálás, ezért a kórtermekben uralkodó magas hőmérséklet nemcsak a betegek közérzetét rontja, hanem a gyógyulásukat is lassíthatja.
A nagyszombati egyetemi kórház neurológiai osztályán fekvő betegek arról számoltak be, hogy a hőség miatt még a levegővétel is nehézzé válik, miközben az ablakokat sem tudják kinyitni, mert odakint még magasabb a hőmérséklet. Az osztály vezetője szerint a tartós meleg egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a felépülést. Ugyanakkor ugyanabban az épületben már vannak olyan részlegek, ahol légkondicionált kórtermek biztosítanak elviselhetőbb körülményeket, közölte a Markíza.
A kórházak szerint a teljes klimatizálás legnagyobb akadálya az elöregedett infrastruktúra. Több intézményben a régi elektromos hálózat nem bírná el a nagyszámú klímaberendezést, ezért egyelőre ventilátorokkal vagy hordozható hűtőberendezésekkel próbálják enyhíteni a hőséget
. A pozsonyi egyetemi kórházban például a régi épületek miatt nem minden munkahelyen lehet állandó légkondicionálást kialakítani.
32 Celsius-fok a kórházban
A hőség okozta problémák máshol is látványosak. A pozsonyi kórház egyik épületében a belső hőmérséklet meghaladta a 32 Celsius-fokot, miközben a tetőn a forróság hatására megolvadt az aszfalt, amely a járdára csöpögött.
Kassán a kórházi dolgozók szintén magas beltéri hőmérsékletről számoltak be, ugyanakkor jelezték, hogy a legkritikusabb részlegeken már működik légkondicionálás, amelyet fokozatosan további osztályokra is szeretnének kiterjeszteni.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a gyermekek különösen érzékenyek a hőségre, mert szervezetük kevésbé képes szabályozni a testhőmérsékletet. Emiatt a pozsonyi Nemzeti Gyermekbetegségek Intézetében a sürgősségi osztály várótermei és vizsgálóhelyiségei teljes egészében légkondicionáltak, hogy csökkentsék a túlmelegedés kockázatát. Az egészségügyi minisztérium szerint a kórházak klimatizálása indokolt lenne, a beruházások azonban jelentős anyagi forrást igényelnek.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško szerint a döntéshozóknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy a rendelkezésre álló pénzt új diagnosztikai berendezésekre, például CT- vagy MRI-készülékekre, vagy a légkondicionálás fejlesztésére fordítsák.
Hozzátette, a hőhullámok egyre nagyobb kihívást jelentenek az egészségügyi intézmények számára, ezért a probléma hosszú távú megoldást igényel.
(markíza)
Garanciákat követelnek a betegek számára
A Páciensek Jogvédő Szervezete a lapunknak eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta, a betegeknek garanciák kellenek, hogy ha kórházba kerülnek, akkor elfogadható körülmények között látják el őket.
„Nem várhatunk minden évben arra, hogy mely régiókban és kórházakban emelkedik 35 vagy 40 fok fölé a hőmérséklet, hogy csak ezután kezdjünk ventilátorokat és légkondicionálókat beszerezni, vagy gyűjtéseket szervezni.
A betegnek tudnia kell, hogy hőség idején is van egy határérték, amely felett a kórháznak kötelessége intézkedni. Legyen szó állami vagy nem állami intézményről, a szabályoknak azonosnak kell lenniük” – mondta Mária Lévyová, az AOPP elnöke.
A légkondicionáló nem pusztán kényelmi kérdés
Kiemelte, a hűtött szoba a fekvőbetegek esetében nem csupán a kényelemről szól: a nemzetközi tanulmányok azt mutatják, hogy a műtéten átesett pácienseknél a rendkívüli hőség növeli az egészségügyi kockázatok kialakulásának esélyét. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint azok, akik mások segítségére szorulnak.
Lévyová rámutatott, hőség esetén a munkavállalókat védi a hőterheléssel szembeni egészségvédelemről szóló rendelet, melynek köszönhetően például a nővéreknek joga van szünetet tartani vagy módosított munkaidőben dolgozni. A betegeknél azonban ilyenről nem beszélhetünk, nekik napi 24 órát kell eltölteniük ugyanabban a helyiségben, gyakran mozgásképtelenül, olyan gyógyszereket szedve, amelyek rontják a szervezet hőleadó képességét.
„Egy műtét után lábadozó beteg, egy szívelégtelenségben szenvedő idős ember vagy egy fekvő beteg nem tud egyszerűen átköltözni egy hűvösebb helyiségbe, vagy hazamenni. A megfelelő hőmérsékleti körülmények biztosítása a kórházakban nem valamilyen többletszolgáltatás. A biztonságos egészségügyi ellátás részét képezi”
– hangsúlyozta az AOPP vezetője.
Világos előírásokra van szükség
Éppen ezért követelik, hogy a minisztérium már idén ősszel fogadja el azokat a belső előírásokat és normákat, amelyek nemcsak a biztonságos hőmérsékleti körülményeket határozzák meg, hanem azt is, milyen kötelező intézkedéseket kell megtennie a kórháznak a határérték túllépése esetén. „A kórházakat nem lehet egyetlen tél alatt átépíteni, de a szabályokat ennél jóval gyorsabban meg lehet határozni. Tudnunk kell, milyen hőmérsékleten romlik a beteg biztonsága, mikor áll fenn az élet és az egészség veszélyeztetésének kockázata, ki ellenőrzi a hőmérsékletet, és mit kell tennie a kórháznak. Ha most elkezdjük a munkát, jövő nyárra már egy működő rendszerünk lehet, nem pedig újabb improvizáció a betegek hőség elleni védelmében” – zárta Lévyová.
– A fekvőbeteg-osztályokon vezessenek be kötelező hőmérsékleti normát, illetve eljárásrendet annak túllépése esetén.
– Tegyék közzé a minisztérium által jelzett átvilágítás eredményeit, valamint a szükséges korrekciós intézkedések tervét.
– Kövessék nyomon a hőhullámok idején jelentkező egészségügyi következményekre és többlethalálozásra vonatkozó statisztikákat.
– A rendkívüli hőségre vonatkozó meteorológiai riasztások esetére alakítsanak ki egységes eljárásrendet a kórházak számára.
– Biztosítsák ugyanazokat az alapvető feltételeket minden beteg számára, függetlenül attól, hogy az adott kórház milyen fenntartóhoz tartozik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
