3D-vel nyomtattak szobrot: az Andrássy úton ül az aranyszínű Mihály Havran Kati2026. 07. 23., cs – 11:29
A művészeti örökség megőrzése nem csupán restaurálást jelent ma már: a digitális technológia segítségével új formában kelt életre egy elveszettnek hitt alkotás része. A szobor ahhoz a jubileumi tárlathoz fűződik, amely a kiemelkedő szobrász, Strobl Alajos életművét mutatja be.
Életnagyságú, aranyszínű szoboralak fogadja Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főbejáratához érkezőket: Mihály, Strobl Alajos egykori szoboralakja több mint száz év után tért vissza,
de már nem bronzból, hanem a legmodernebb digitális technológiával, 3D-nyomtatással készült el.
Az installáció A halhatatlanság forrása – Strobl Alajos (1856–1926) című, szerdán megnyílt nagyszabású életműkiállítás egyik leglátványosabb eleme.
Ritkán látott művek
A szeptember 19-ig ingyenesen látogatható tárlat több mint 45 szobron keresztül ad átfogó képet a 19–20. század fordulójának meghatározó magyar szobrászáról. A közgyűjteményekből és magángyűjteményekből kölcsönzött művek között olyan gipsz- és terrakottaalkotások is láthatók, amelyeket a nagyközönség most először ismerhet meg.
A kiállítást előkészítő kutatásoknak köszönhetően ráadásul több, eddig másként nyilvántartott szoborról is kiderült, hogy Strobl Alajos munkája.
Mihály, a nagy visszatérő
A tárlat különleges szerepet szán Mihálynak, a Mechwart-emlékmű egyetlen fennmaradt mellékalakjának. Mihály története önmagában is különleges. A szoboralak az 1913-ban felavatott emlékmű egyik mellékalakja volt, amelyhez Strobl Alajos a Ganz-gyár dolgozóit kérte fel modellnek. Az ülő figurához Pospischil Mihály öntőmunkás szolgált mintául. A második világháború során az emlékmű szinte teljesen megsemmisült, ezért hosszú ideig úgy vélték, hogy a mellékalakok is odavesztek. Később derült ki, hogy Mihály bronzszobra túlélte a pusztítást: 1970-ben a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény kertjében állították fel újra. Mivel az egykori Öntödei Múzeum évek óta zárva tart,
a mű a nagyközönség számára gyakorlatilag eltűnt a látómezőből, így sokan továbbra is elveszettnek hitték.
A most elkészült 3D-nyomtatott rekonstrukció ezt a ritkán látható alkotást emeli ismét reflektorfénybe.
A másolat digitális szkenneléssel készült: a szakemberek a virtuális modellt 48 különálló elemre bontották, amelyeket hat különböző 3D-nyomtatóval, két hét alatt készítettek el, majd az Epreskertben, Strobl egykori műtermének helyszínén állították össze.
A 3D-nyomtatás a művészet eszköze is lehet
A kiállítás kurátorai, Erős Apolka és Borovi Dániel szerint a cél nem csupán egy látványos installáció létrehozása volt, hanem az is, hogy megmutassák, miként kelhet új életre egy történelmi műalkotás a 21. század technológiájának segítségével.
Mihály aranyszínű felülete egyszerre utal a kiállítás címére és a halhatatlanság gondolatára, miközben kortárs gesztussá alakítja a több mint százéves szoboralakot.
A tárlat megnyitóján Sári Zsolt, a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a kiállítás nem csupán jubileumi emlékezés, hanem Strobl Alajos újrafelfedezése is. Felidézte, hogy a művész olyan ikonikus alkotásokkal formálta Budapest arculatát, mint a Nemzeti Múzeum Arany János-szobra, a Mátyás-kút vagy a Halászbástya Szent István-lovasszobra, miközben csaknem négy évtizeden át tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjén.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
