Ám nincs még vége: a Duna menti településekről további hulladékmennyiség érkezését várják. A szennyezés a folyó teljes hosszán – s nemcsak a szlovákiai szakaszán – nagy problémát jelent.
Amint arról korábban már beszámoltunk, április 24-én a a Vág-Duna-Ipoly Regionális Társulás (VDIRT) szervezésében Füsstől Helembáig több mint egy tucatnyi településen gyűjtötték a szemetet a Duna árteréből. Domin István, a szervezet elnöke és Izsa polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, az összegyűjtött hulladékot elszállító cég által kiállított számla szerint 29,82 tonna gyűlt össze. Az akció azonban nem ért véget aznap, ugyanis a múlt hétvégén a komáromi 2. számú Jókai Mór Cserkészcsapat is részt vett a parttisztításban. Ezen felül pedig április 26. után több építkezési törmelékből álló lerakatot is felszámoltak az akcióban résztvevő községek önkormányzatai, valamint jelezték azt is, hogy nagyobb mennyiségű gépjárműabroncsot is sikerült összegyűjteniük. A visszajelzések alapján veszélyes hulladékot ugyan nem igazán találtak, a partszakaszt három kilométer mélységig „kitakarító“ akció alapján azonban jól látszik, hogy a Duna és annak ártere komoly gondokkal küzd.
Szemétbe fulladó Duna
A Duna déli, szlovákiai szakaszán végrehajtott hulladékmentesítést a Interreg program által támogatott „Duna-parti megállók“ elnevezésű szlovák-magyar projekt keretén belül bonyolították le. Némileg hasonló kezdeményezés zárul le nemrég az északibb folyószakaszon „Plastic Free Danube“ címmel. A több mint hároméves projekt szlovák-osztrák kooperáció eredménye volt, s alapvetően a Dunába kerülő makroműanyagra jellegét mérték fel úgy, hogy közben mintegy 2000 kilogrammnyi szeméttől szabadították meg a Bécs és Bős közötti Duna-szakaszt.
Az akció során egyben felmérték, hogy a különféle helyszínekem milyen jellemző hulladéktípusok gyűlnek össze. A bécsi Donauinsel szigetnél például csomagolóanyag és higiéniai eszköz, például nagy mennyiségű nedves törlőkendő halmozódott fel, míg a Freudenau erőműnél zömmel a háztartásokban, sportolás és a szabadidő eltöltése során használatos műanyaghulladékot szedtek ki a vízbe elhelyezett hálók segítségével. A projekt során ilyen módon egy tudományos adatbázist is létrehoztak, illetve kialakítottak egy szelektációs protokollt is. A projektben részt vettek a Szlovák Tudományos Akadémia Polimer Intézetének kutatói is. Az akadémiai honlapon közölt hír szerint az intézet munkatársa, Mária Omastová arról számolt be, hogy a PET-palackok lebomlásának kísérleti vizsgálatakor az antimon elem rendkívül magas értékét állapították meg. Míg az ivóvízben e kémiai elem határértéke mindössze 5 mikrogramm/l, addig a kísérlet 200-as értéket mutatott ki. A projekt keretében publikált szövegek mindegyike hivatkozik arra, hogy a tengerekben található műanyagtörmelék 80 %-át a folyókból származik. A felmérések szerint a Duna csak műanyaghulladékból évi 530 és 1550 tonnát „szállít“ a Fekete-tengerbe.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
