26 eddig ismeretlen baktériumfajt találtak a NASA tisztatereiben Vataščin Péter2026. 01. 19., h – 11:22
A mintákat még 2007-ben gyűjtötték össze, majd 17 évig tartott teljesen feltérképezni a baktériumok genetikáját. Hamarosan külön tesztelni fogják a túlélőképességeiket.
A NASA tisztaterei (cleanroom) arra szolgálnak, hogy az űreszközök, műholdak és más tárgyak összeszerelése során megőrizzék azok sterilitását. Így szeretnék megakadályozni, hogy bármilyen földi eredetű mikróba átkerüljön más égitestekre. A tisztaterekre vonatkozó protokoll emiatt rendkívül szigorú: a szűrt levegő mellett precízen szabályozzák a benti páratartalmat, s a kémiai mellett UV-sterilizálást is alkalmaznak.
A most elemzett mintákat még a Phoenix Mars űrszonda 2007-es összeszerelése során vették le. Összesen 215 baktériumfajt azonosítottak a kutatók, amelyek közül 26 eddig ismeretlen volt. 17 évre volt szükség ahhoz, hogy az egyre fejlettebb technológiával feltérképezzék genetikájukat.
Az újonnan felfedezett baktériumok úgy tűnik, kifejlesztettek magukban olyan genetikai jellemzőket, amelyek képessé teszik őket a kedvezőtlen körülmények elviselésére, beleértve a kémiai ellenállást, illetve a sugárzás által károsított DNS „kijavítását“ is. Emellett olyan spórákat tudnak kialakítani, amelyek sokáig passzívak maradnak. Elképzelhető, hogy ezen mechanizmusok megvédenék őket egy marsi űrutazás során, s túlélnének magán a vörös bolygón is.
Hogy mindezt leteszteljék, a kutatók a következő hónapokban egy planetáris szimulációs kamrában fogják tesztelni a baktériumokat. Olyan hőmérsékletnek, vákuumnak, sugárzásnak és UV-szinteknek lesznek kitéve, mintha a Marson lennének. Így remélhetőleg ki fog derülni, pontosan milyen túlélőképességekkel rendelkeznek.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államok Szenátusa 67:30 arányban megszavazta Jared Isaacman milliárdos vállalkozó és magánűrhajós kinevezését a NASA, a nemzeti repülési és űrkutatási hivatal élére, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó bizonytalanságnak az űrügynökség vezetésében.
Isaacman az elmúlt években két magánűrrepülésen vett részt: 2021-ben három napig keringett a Föld körül, 2024 szeptemberében pedig a Polaris Dawn misszióval mintegy 1400 kilométeres magasságot értek el, és rövid űrsétát is végrehajtottak.
A Trump-kormányzat hatékonysági programja keretében a Fehér Ház 20 százalékkal csökkentette a NASA létszámát, és a 2026-os költségvetést mintegy 25 százalékkal vágná vissza a szokásos, körülbelül 25 milliárd dollárról a Reuters értesülése szerint. Isaacman nagyobb hangsúlyt helyezne a Mars-missziókra, valamint a magánszektor – elsősorban a SpaceX – bevonására a költségek csökkentése érdekében.
Isaacman a NASA 15. vezetője lesz a mintegy 14 ezer fős ügynökség élén.
Trump és a NASA célja az Artemis-programban az amerikai űrhajósok visszajuttatása a Holdra: 2026-ban egy négytagú legénység Hold körüli repülése, 2027-ben pedig – több mint fél évszázad után – újabb Holdra szállás szerepel a tervekben. Hosszabb távon a Hold körüli Gateway űrállomás kiépítése szolgálná a Mars felé vezető küldetéseket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
