Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket “egy kis munkára”, három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Ám a megszállóknak kegyetlen tervük van a nőkkel: marhavagonokban egy szovjet munkatáborba szállítják őket, ahol
embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük.
Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet a poklot túlélni. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik.
Beteljesülhet-e a lágerben született szerelem, ha mindkettejüket család várja otthon? Hazajutnak-e valaha? Mennyire maradhat ember valaki egy embertelen világban? Túl lehet-e élni a poklot, és ha igen, milyen áron? Ezeket a kérdéseket feszegeti Örök tél című történelmi drámájában a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró, akik a malenkij robot némaságra ítélt áldozatainak szeretnének méltó emléket állítani filmjükkel.
A film idén februártól áprilisig, 28 nap alatt forgott magyar és külföldi helyszíneken, köztük egy valódi bányában.
Gera Marina és Csányi Sándor mellett a főbb mellékszerepeket Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Orosz Ákos, Für Anikó és Gáspár Tibor alakítják.
A Köbli-Szász pároson kívül számos stábtag visszatért a Félvilág és A berni követ alkotói közül, többek között Lajos Tamás producer, Nagy András operatőr, Hargittai László vágó, Parádi Gergely zeneszerező és Major Csaba hangmérnök.
Az Örök tél a GULÁG-GUPVI Emlékév alkalmából a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült, jelenleg az utómunka végső simításai zajlanak, és várhatóan jövő februárban kerül bemutatásra.
Köbli Norbert forgatókönyvíró idán februárban a film készülését bejelentő sajtótájákoztatón elmondta: a második világháború végén Sztálin parancsára kollektív büntetésként százezreket hurcoltak el ártatlanul a vesztes Magyarországról a győztes Szovjetunióba.
Az elhurcoltak – többségükben svábok – hosszú éveket töltöttek idegen földön, embertelen körülmények között a GUPVI kényszermunka-táboraiban. Amikor 4-5 évnyi rabság után, 1949-ben hazatérhettek,
elhurcolásukról és a malenkij robotról, Rákosiék parancsára soha, sehol, senkinek nem beszélhettek,
ám az élményeket mégis magukkal hozták a családjukba és továbbadták a gyermekeiknek – idézte fel.
„A mi generációnkra vár a feladat, hogy feldolgozzuk a nagyapáinkkal, nagyanyáinkkal történteket. Közügy és szívügy, hogy elmeséljük”
Közeleg az Örök tél – Románc és szenvedés a munkatáborban
Hosszú idő után végre magyar nagyjátékfilm készül a szovjet munkatáborok borzalmairól: a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró (aki a Szürke senkiket is jegyzi) Örök tél címmel forgat produkciót, a Gulág Emlékbizottság támogatásával. A főszerepben Gera Marina és Csányi Sándor játszanak majd.
Mi az a Gupvi?
A népi emlékezet általában csak „gulágként” őrizte meg ezeket a pokoli körülmények között működő munkatáborokat. Ám a valódi GULAG (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) által létrehozott létesítményekbe elsősorban a Szovjetunió ártatlanul meghurcolt állampolgárai kerültek.
A külföldi hadifoglyok és deportáltak – így a magyarok – többségét az 1939-ben Berija által létrehozott Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága – röviden GUPVI – intézményrendszere nyelte el. Ezekbe a létesítményekbe kerültek a harcok során fogságba esett katonák, de sok esetben pusztán származási alapon deportáltak embereket, főleg svábokat. Gyakran előfordult azonban az is, hogy a Vörös Hadsereg találomra fogdostak össze járókelőket, helyi lakosokat, bárkit, csak, hogy meglegyen a felülről elvárt létszám.
Mintegy
540 ezer magyar regisztrált fogolyról tudunk,
ám az embertelen utazás során elhunytakat nem vették nyilvántartásba. Az elhurcoltak közül hozzávetőleg 200 ezer civil volt. A Gupvi 4000 táborából a magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét. Az elhurcoltak közül mintegy 300 ezren soha többé nem tértek vissza, közülük 70 ezren civilek voltak.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja 2012 óta minden év november 25-én van. 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
