A BÁV 250 éves története bővelkedik kiemelkedő pillanatokban, és több mint száz éve rendez művészeti aukciókat. E hosszú idő dacára a legrégebbi magyar aukciósház még az utóbbi években is folyamatosan dönti meg saját rekordjait, amelyek egyben magyarországi aukciós rekordok is.
Az első világháború és a forradalmak viharait követően a BÁV jogelődje, a Magyar Királyi Zálogházak megnyitotta az Állami Árverési Csarnokot, hogy – többek között – az elcsatolt területekről az új határok közé menekült, nehéz helyzetbe került polgárok méltányos áron bocsáthassák áruba értékesebb vagyontárgyaikat, így jutva készpénzhez.
Az Árverési Csarnok 1920. február 17-én tartotta az első Vagyonmentő Vásárt a Kinizsi utca 2. szám alatti épületben.
A negyedik, októberi alkalommal már külön Művészeti Aukció is szerepelt a programban. A műtárgyakat a hivatalos nyitás előtt maga Horthy Miklós is megtekintette.
A felhozatal igen eklektikusnak volt mondható, de nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni az esemény tragikus hátterét: egy 13 festményből álló Mednyánszky-gyűjteménytől a Világ tudósítója szerint „egy finomlelkű pap, aki egész életet szentelt a műgyűjtésnek, volt kénytelen megválni”.
„Néha-néha egy-egy szenzációsabb eredmény kelt izgalmakat. Az árverések folyamán Székely Bertalan »Cigánylány« című festményéért, amely 10 000 koronára volt értékelve, ötvenezret adtak, egy 10 000 koronára becsült gyöngysorért 33 000 koronát, egy 20 000 koronás fülbevalóért negyvenkétezret, egy 500 koronás melltűért háromezerháromszázat és egy ezüstfejű botért háromszáz korona helyett – négyezret.”
Az I. Művészeti Aukció katalógusa
Az első Művészeti Aukció sikerét számos további követte, amelyek még napjainkban is a BÁV tevékenységének egyik legfontosabb eseményeként vannak jelen a hazai licitek sorában.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
