A magyar nemzet megmaradásának az alapja a tudás. Ebből közvetlenül következik, hogy a megmaradásunknak egyetlen útja a nyitottság. A közvélemény hiteles, tényszerű tájékoztatása a vízügyeinkről.
A trianoni békeszerződés során kialakított új országhatár különleges változást hozott az ország vízrajzi helyzetében. Sajnálatos módon a kialakított határ nem veszi figyelembe sem az általános földrajzi, sem a vízrajzi körülményeket. A trianoni diktátum következtében 14 vízfolyás keresztezi az országhatárt, és a legkisebb közé tartozó négy maradt az országhatáron belül.
Vízügyekben van olyan szomszédunk, amellyel összevesztünk a Kádár rendszerben, a rendszerváltás után valamennyivel.
Magyarország területe 1947-ben csökkent, a párizsi békeszerződés a pozsonyi szlovák hídfő kialakítás céljából területet vett el tőlünk. A humán értelmiség a Kádár rendszerrel szemben „Nem kell erőmű” jelszóval ment az utcára tüntetni. Azt állították, hogy Nagymaros sztálinista mű lenne, ha felépülne. Nagymaros helyét 1942-ben Horthy Miklós kormányzósága idején Mosonyi Emil jelölte ki. 1942-ben nekünk Moszkva még nem diktált!
A rendszerváltás után követendő gazdaságpolitikáról a kerek asztal körül nem folyt vita. A kerek asztal körül helyet foglalók egyetlen szakmai kérdésben értettek egyet a Dunán épülő vízlépcső ökológia agressziót jelent a természettel szemben. Ezt a felfogást 1992-ben a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta. A 22 FIDESZ politikus nem szavazta meg! A törvényt az Országgyűlés Magyarországnak az EU-hoz történt csatlakozása előtt kénytelen volt hatályon kívül helyezni.
A Párizsi békeszerződés (1947. február 10.) a Duna folyamon a hajózás szabad lehetőségétről rendelkezett.
Felkérte Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseletének a vezetőit, hogy egymással egyetértésben 18 hónapon belül minden szükséges tájékoztatást, segítséget adjanak meg a magyar kormánynak a Duna Budapest feletti szakasza hajózhatóságának a biztosítása céljából. (Külön költségforrás)
A 1948-as kommunista hatalom átvételt követően Gerő Ernő a Duna – Kör által képviseltek szerint járt el, „Nem kell Erőmű!”
Gerő Ernő vízlépcsővel szembeni elutasítása hátterében az ált, a vízlépcsőből csak évek múlva lesz a villany, neki pedig azonnal kellett a villany. Gerő széncsatára szólított fel.
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
