A közelekedés- és a pénzügyi tárcák által kidolgozott stratégiai dokumentumban legalábbis ez a dátum szerepel – míg gyakorlatilag az említés szintjén megtalálható benne a Gúta-Negyed szakasz megépítése is, Vágsellye és Negyed között pedig elvileg 4 év múlva indulhatna újra a személyszállítás.
Legalább rajta van a listán
A közlekedési minisztérium nemrég fejezte be – a pénzügyi tárcával szoros együttműködésben – a vasúti infrastruktúra felújítási és fejlesztési prioritásait meghatározó és rangsoroló stratégiai dokumentumot. A vonatkozó táblázatban a Komárom-Gúta szakasz a 162. helyen található a vasútvonalak revitalizációjának sorában. Látatlanban is ki lehetne találni, hogy a projekt sürgősségi foka „alacsony“. A 4,3 millió euróra becsült költségek mellett megtalálhatjuk az előny-költség arányt (BCR) is, amely mindössze 0,1-es értéket mutat. Megjegyezendő: a stratégiai dokumentum szerint a BCR-aránynál az a kívánatos, ha legalább a 2-es értéket eléri. A felújítandó vonalak listáját a 46 millió euróba kerülő Pozsony-Szenc reláció vezeti egyébként, amelynél 11,8-as BCR-érték szerepel…
Szükség volna rá
„Én már most megvenném a jegyet az első járatra” – hangzik Molnár Zoltán (független) megyercsi polgármester válasza, amikor arról kérdezzük: mit szólna, ha újraindulna a vasúti közlekedés? Annak idején nem értett egyet a megszüntetéssel – amelyet más vasúti leépítésekkel együtt meggondolatlannak minősít. Az önkormányzatnak akkor és most sincs különösebb beleszólása az ügybe. Afelől azonban semmilyen kétsége nincs, hogy gazdaságilag is jótékony hatással volna Megyercsre a felújított vasúti infrastruktúra, különösen ha végül Vágsellyével is létrejönne a vasúti összeköttetés.
A gútai önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása a tervezésre, de ha arra kerülne a sor, biztosan támogatnák a fejlesztést – válaszolta lapunk megkeresésére Horváth Árpád (MKP) polgármester, hozzátéve, hogy természetesen mindenképpen modernizálni kéne az infrastruktúrát. Elsősorban le kéne csökkenteni a menetidőt, amely a 14 évvel ezelőtti megszüntetésekor egy óra tíz percet tett ki a Komárom és Gúta közti mintegy 23 kilométeren. Ezzel párhuzamosan pedig a teherforgalomba is új életet kellene lehelni. Horváth emlékeztettett, a volt gútai vegyiüzem területére – ahol most paradicsomfeldolgozó működik – bevezetnek a sínek, míg mellette áll a régió egyik legnagyobb malma. Eközben a másodosztályú megyei utakat, mint amilyen a Komárom és Gúta közötti szakasz is, nem a mostani intenzív teherfogalom elviselésére tervezték. „Gútára most óriási nyomás nehezedik, amelyet főleg a kamionforgalom okoz” – mondja a polgármester, majd kifejti, ez Komárom, Érsekújvár és Vágsellye irányából is érvényes. „Lehet, hogy talán részben kiváltható lenne vasúttal” – teszi hozzá.
Egészen Negyedig?
A mintegy 15 kilométernyi Gúta-Negyed szakasz sem hiányzik a minisztériumi anyagból, ám csupán a fejlesztési projektek legutolsó csoportja között szerepel. 21 hasonló, teljesen új vasúti szakasz terve is megtalálható a listán, ilyen például a Nyitra-Aranyosmarót vagy a Léva-Gyűgy reláció. A dokumentum szerint szlovákiai vagy nemzetközi közlekedési modellek alapján fogják kiértékelni a megvalósíthatóságukat.
Mint ismeretes, a Komárom-Gúta vasúti összeköttetés az első világháború legelején készült el, s noha tervezték a folytatás megépítését is Negyed irányába, a történelem vihara végül elsodorta az elképzelést – az elmúlt több mint 100 évben pedig legfeljebb csak az említés szintén merült fel újra az ötlet. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a Vágsellye-Negyed szakaszon még 2010-ben megszűnt a menetrend szerinti közlekedés, amelynek újraindításáért tavaly aláírásokat is gyűjtöttek a helyiek. Mindenesetre ez a reláció is szerepel a minisztériumi jegyzékben: a revitalizációs projektek között a 126. helyen található, 20,9 millió eurós költségvetéssel. A 0,0 BCR-érték ellenére sürgősnek minősítették a felújítását, amelynél 2025-ös céldátumot határoztak meg. Ránézésre tehát el lehetne mondani, hogy három beruházási szakaszban másfél évtized múlva akár létre is jöhetne a közvetlen vasúti összeköttetés két járási székhely, Komárom és Vágsellye között. Ilyen szempontból Horváth Árpád is kívánatosnak tartaná a fejlesztést. „A megvalósításnak azonban több akadályát látom: főleg a Kis-Dunát. Ez rettentően megnehezíti a tervezést és a kivitelezést. Persze nem lehetetlen ma már vasúti hidat építeni, de őszinte leszek: a terv jó, a gondolat szép, viszont nagyon idealisztikus” – fejtette ki, majd gyorsan hozzátette, a közlekedés terén ennél sokkal nagyobb gondok vannak az országban, például fontos vasúti vonalak várnak még villamosításra.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
