Egy hosszú folyamat után 2021-ben Szövetség néven egyesült az MKP, a Híd és az Összefogás. Az egységes párt működése azonban azóta is csikorog és belső ellentétek feszítik.
A szlovákiai magyar pártpolitika éves eseményeit összefoglaló írásunk címe 2019 és 2020 végén is arra utalt, hogy a Hídnak, az MKP-nak, illetve később az Összefogásnak, valamint a többi kisebb szereplőnek ezekben az években, a hosszas egyeztetések ellenére, nem sikerült közös pártba tömörülnie. 2021 ebből a szempontból áttörést hozott, ősszel ugyanis a Híd, az MKP és az Összefogás egyesülésével megalakult a Szövetség, amelyben a három szereplő ún. platformként, önálló jogalanyisággal nem rendelkező szervezeti egységként létezik tovább. Az idáig vezető út 2021-es szakasza, majd pedig a közös működés első hónapjai azonban közel sem voltak fordulatoktól és zökkenőktől mentesek. A szlovákiai magyar pártpolitika 2021-es évét tekintjük most át.
Az MKP, a Híd és az Összefogás az egyesülést tekintve patthelyzettel indította az évet. Az utóbbi pártot tavaly év végén ultimátum elé állította az MKP és a Híd, amire az Összefogás azt kezdte hangoztatni, Sólymos László pártjának tagjai attól félnek, letartóztatja őket a rendőrség. A szereplők közötti fagyos, vagy inkább ellenséges viszony az idei év első hónapjait is jellemezte. Január közepén ugyan arról érkeztek hírek, hogy újraindultak a háromoldalú tárgyalások, a Híd azonban február 15-i határidőt szabott a közös a megállapodás létrejöttének. A felek főleg abban nem tudtak megállapodni, hogy milyen arányban delegálhatná a három szereplő a közös párt irányító testületeinek a tagjait. Különböző formákban előkerült az előválasztás gondolata is, amely során az állami választási rendszertől független voksoláson maguk a polgárok dönthettek volna bizonyos kérdésekben.
Az év elején került terítékre a 2021-es népszámlálás, pontosabban az, hogy a felmérésben egy vagy két nemzetiséget lehessen-e bevallani. Ez a kérdés az országos nyilvánosság ingerküszöbét is megütötte, az MKP és az Összefogás az egy nemzetiség bejelölése, míg a Híd a nemzetiségre vonatkozó mindkét kérdés megtartása mellett foglalt állást. Végül a kérdőívben két lehetőség maradt arra, hogy bevalljuk a nemzetiségünket.
A háromoldalú egyeztetések olyannyira vakvágányra jutottak, hogy február elejére szinte már biztosnak látszott, az MKP és a Híd az Összefogást kihagyva állapodik meg az egyesülésről. Az MKP és a Híd egy közös sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták, be kell látniuk, a két régebbi párt januári kompromisszumos javaslatai nem jelentettek elmozdulást a hárompárti megegyezés irányába, és a folytatódó tárgyalások sem vezettek eredményre. Az MKP elnökségének korábbi döntése alapján közölték az Összefogással, nélkülük folytatják az egyeztetéseket. Válaszul az Összefogás tagfelvételt hirdetett és bejelentette, regionális pártstruktúra kiépítésébe kezd. Ekkor továbbra is elsősorban a közös párt vezetésében való befolyás elosztásán, vagyis a már említett irányító testületekben való hatalomelosztáson akadt meg a megállapodás. Látszólag emiatt elsősorban az Összefogás és a Híd között alakult ki konfliktus, valójában azonban a három szereplő mindegyike között feszült valamilyen ellentét. Szerepet játszott ugyanis más pozíciók, pl. választási listás helyek, párton belüli tisztségek elosztásának a kérdése is. Így a szinte klasszikusnak mondható MKP-Híd ellentét mellett az Összefogás és az MKP között is volt egyfajta konfliktushelyzet.
A szlovákiai magyar pártpolitika 2021-es évének összefoglalásakor nem lehet megfeledkezni arról, milyen szerepet játszott ebben a folyamatban Gyimesi György, a kormányzó OĽaNO parlamenti képviselője. Ebből a szempontból érdekes epizód volt, amikor március elején az MKP sajtótájékoztatóján bukkant fel Gyimesi, aki együtt lépett fel a párttal a külügyminiszter Ivan Korčok (SaS-jelölt), de főleg Martin Klus (SaS) külügyi államtitkárral szemben. Klus ugyanis egy televíziós vita hevében a befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlította a szlovákiai magyarok helyzetét. Ez egyébként némi diplomáciai zűrt is okozott Szlovákia és Magyarország között.
A szlovákiai magyar politikum azóta sem egységes abban, együtt akarnak-e működni Gyimesivel, vagy sem. „A Híd soha nem fog olyan pártban tevékenykedni, amelynek olyan tagjai lennének, akik együttműködnek a fasisztákkal és szélsőségesekkel” – mondta a Sólymos László (Híd). Arra a kérdésre, hogy Gyimesit ebbe a kategóriába sorolja-e, azt válaszolta, a képviselő eddigi tevékenysége azt mutatja, nem jelent gondot számára a szélsőjobboldali erőkkel való együttműködés. Forró Krisztián (MKP) azonban arról beszélt, elvben nem zárkóznak el attól, hogy az OĽaNO képviselőjével valamilyen módon együtt dolgozzanak. Mózes Szabolcs (Összefogás) szintén úgy nyilatkozott, nem zárják ki a Gyimesivel való együttműködést. Maga a képviselő arra a kérdésre, ki tudja-e zárni, hogy egy ponton az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével létrejött pártban folytatja a politikai pályafutását, kitérően válaszolt. „Minden házassághoz két személy kell” – mondta azzal, hogy nem pontosította, melyik oldal esetében hiányozhat az akarat az együttműködésre. A képviselő azonban az idő előrehaladtával egyre gyakrabban bírálta főként a Hidat, de alkalomadtán az MKP-t is.
Március elején, ezúttal gyakorlatilag teljes titokban, újraindultak a háromoldalú tárgyalások. A Csemadok ugyanis egyeztetni hívta az MKP, a Híd, valamint az Összefogás vezetőit is. A Bárdos Gyula vezette országos kulturális szervezet lépése mögött az állt, hogy ekkor robbant ki a kormányválság, amely előrehozott parlamenti választással fenyegetett, a Csemadok pedig minden választás előtt annak érdekében tett lépéseket, hogy a magyarok egy választási listán induljanak. A meghívás feltételéül szabták, hogy az egyeztetést a feleknek teljes titokban kell tartaniuk. Amennyiben nem egyeznek meg, akkor azt a Csemadok kommunikálja, ha viszont megállapodnak, akkor azt maguk a pártok közlik a nyilvánossággal. A kulturális szervezet talaján március 5-én találkoztak egymással a három párt tárgyalódelegációi, majd március 15-én újabb egyeztetésre került sor, közben az egyes pártokon belül is megvitatták a problémás kérdéseket. Az egyeztetések ezzel együtt is hosszadalmasak és nehézkesek voltak. A március 15-i találkozón a pártoknak végül sikerült megegyezniük az egyesülési megállapodás legfontosabb pontjaiban, így például abban, hogy az egyes szereplők milyen arányban képviseltetik magukat a közös párt vezetésében.
Az akkor még javaslatnak tekinthető megállapodás szerint a közös politikai szubjektum elnökségébe az MKP 9, a Híd 5, az Összefogás 4 tagot delegál. Így egy 18 tagú elnökség áll fel. Más pártszervekben más arány, így például 5:3:2 érvényesül. Az MKP-nak a tárgyalások során végig az volt a feltétele, hogy a közös párt vezetésében 50 százalékban képviseltesse magát, így a másik két szereplő nem hagyhatja ki semmilyen fontos döntésből. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a fajsúlyos határozatokhoz vagy a Híddal, vagy az Összefogással, esetleg mindkettővel azonosan kell szavaznia az MKP-nak. A tervezetnek ugyancsak része volt, hogy a közös politikai szubjektum első elnökét az MKP adja, az országos tanácsának vezetőjét pedig a Híd jelöli, az Összefogás pedig egy alelnöki tisztséget kap. A hárompárti megállapodásnak része lett, hogy a Szövetség vezetésében létrehoznak egy ún. grémiumot, amelyben a három szereplő azonos arányban képviselteti magát és amely bizonyos kérdésekben, így például egy kormánykoalícióba való be- és kilépésre vonatkozóan, javaslattevő joggal bír. Ugyancsak megállapodtak abban is, hogy az országos választásokra állított listák helyeit, hogyan osztják el egymás között.
Bár eleinte a megállapodás részleteiről kiszivárgott információkat a három szereplő sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarta, végül az MKP, a Híd és az Összefogás március 23-án bejelentette, a Szövetség, szlovákul Aliancia nevű pártban egyesülnek. Az egyesülés pontos dátumát nem határozták meg, ehhez ugyanis formálisan szükséges volt, hogy összehívják a három szubjektum különböző pártszerveinek ülését, így például a közgyűlésüket.
A három párt közötti súrlódások az egyesülés bejelentésével azonban nem szűntek meg. Közvetlenül az összeolvadást bejelentő sajtótájékoztató után különbözőképpen nyilatkoztak például arról, milyen lesz a Szövetségnek a magyar kormányhoz való viszonya. Míg a Híd vezetője, Sólymos László azt mondta, nem keres stratégiai partnert Magyarországon, az MKP elnöke, Forró Krisztián kijelentette, nem lát okot arra, hogy a Fidesz–KDNP kormány miért ne látna partnert az egyesült szlovákiai magyar pártban. Ennek ellenére a három szereplő vezető képviselői ettől kezdve gyakran nyilvánultak meg közösen, sajtótájékoztatókon kommentálták az aktuális politikai eseményeket. Egységesek voltak abban is, hogy nem álltak ki a szexuális kisebbségek jogai mellett, amelyeket a magyar parlament korlátozott. Sőt, az MKP később saját iniciatívából hangosan támogatni kezdte a magyarországi jogszabályt.
Az egyesülési folyamatban végig jelenlévő kiszorítósdi, valamint az a helyzet, amelyben a szereplők kölcsönösen zsarolták egymást, ugyancsak megmaradt a Szövetség bejelentése után is. Mindegyik párt ugyanis azzal fenyegethette a másik kettőt, hogy amennyiben az adott szereplő kimarad az esetleges együttműködésből, a választásokon önállóan indul, és így a többi, magyarokat megszólítani szándékozó szubjektum sikerességét veszélyezteti.
A kiszorítósdira pedig szembetűnő példa volt, amikor az MKP, még önálló pártként, június 20-án megtartotta az Országos Tanácsát, ahol az addig kitárgyalt feltételekhez újabbakat adtak. A testület úgy döntött, csak akkor fogadja el a Szövetségben való egyesülést, ha annak alapdokumentumaiban szerepel a magyar tömbök területi önkormányzatisága, szórványterületeken pedig személyi autonómia elve érvényesül. Válaszul a Híd országos tanácsa egy olyan határozatot hozott, amely egyértelműen elutasítja a területi autonómiát. Ezután egészen augusztusig az autonómia kérdése körül zajlott a pártok erőfitogtatása, amikoris egy „salamoni” megoldást találtak a problémára: Míg a Híd szerint a megállapodásban nem szerepel a területi autonómia, addig az MKP szerint a területi önkormányzatiság kérdése is bekerült a párt alapdokumentumába. Az autonómia és az önkormányzatiság lényegében ugyanazt jelenti.
Nyár végére, miután a három szereplő megállapodott a Szövetség alapszabályának szövegezésében, lényegében megszületett a pártegyesítési megállapodás kodifikált változata is. Ennek ellenére a közös szubjektum létrejötte nem volt borítékolható, hiszen az Összefogás, a Híd, illetve az MKP országos pártszerveinek, így az országos tanácsaiknak, a közgyűléseiknek is meg kellett szavaznia az összeolvadást. Ez az utóbbi szereplő esetében jelentett némi kockázatot, hiszen a korábbi években volt arra példa, hogy az MKP valamely országos szerve nem szentesített egy hasonló megállapodást. A három szereplő különböző döntéshozási fórumainak összehívását ráadásul a világjárvány is nehezítette, és az események menetrendje is viszonylag hosszúra nyúlt. Szeptember 19-én végül az MKP közgyűlése is rábólintott a Szövetségbe való beolvadásra, így október 2-ára kitűzhették a közös párt alakuló kongresszuságnak időpontját.
A történelminek szánt eseményre, a Szövetség megalakulására október első szombatján, a Somorjához tartozó Csölösztőn lévő Hotel Kormoránban került sor. A kongresszuson minden aszerint történt, ahogy az már a napok, vagy akár hetek óta ismert információk szerint tervben volt. A párt elnökévé formálisan is megválasztották Forró Krisztiánt, aki addig az MKP-t vezette. Már a hárompárti egyeztetések során kiderült, hogy az Országos Tanács elnökét a Híd adhatja, gyakorlatilag ezzel párhuzamosan nyilvánvalóvá vált, hogy Sólymos László, a Híd vezetője töltheti majd be ezt a tisztséget. Szövetség egyetlen alelnöki tisztsége az Összefogásnak jár. Erre a mozgalom a vezetőjét, Mózes Szabolcsot állította egyetlen jelöltként. Az MKP platformját Berényi József, a Hídét Rigó Konrád, az Összefogásét Orosz Örs vezeti. A Szövetség elnökségének, a Híd által jelölt ruszin Michal Goriščák személyében, egyetlen nem magyar nemzetiségű tagja van.
A Szövetség azonban a formális megalakulása után is messze volt attól, hogy egy egységes és teljes egészében működő párt képét mutassa. Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) alelnök arról beszélt, a Szövetség programja még alakulóban van. Az immár platformokként működő MKP, Híd és Összefogás között továbbra is rendszeresek maradtak az összezörrenések. Ezek közül az egyik legjelentősebbnek az oka a magyarországi belpolitika, pontosabban az ottani parlamenti választás előtti kampány volt. Először Forró Krisztián (MKP-platform) pártelnök bírálta a szlovák nagykövetet, mert találkozott a magyar ellenzéket vezető Márki-Zay Péterrel, amire Rigó Konrád (Híd-platform) úgy reagált, a diplomata csak a munkáját végezte. Majd Forró és Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) alelnök váratlanul megjelent a Fidesz kampányrendezvényeként megvalósuló kongresszusán, amit Rigó szintén bírált. Az MKP-platform ezután nyíltan kampányolni kezdett a Fidesznek, és az Összefogás platformjából is érkeztek a magyarországi kormánypártot támogató hangok. Majd az MKP-platformjának elnöke, Berényi József nyíltan bírálta, hogy szerinte a közös pártban a jogalanyisággal nem bíró platformok érdekei egymásnak feszülnek. Ezért úgy látja, el kell gondolkodni azon, a Szövetség a jövőben platformok nélkül működjön tovább. Az ő álláspontját támogatja a pártelnök is, a két másik platform viszont élesen ellenzi azt. December végén pedig a Híd-platform Jakab Elemér korábbi hidas parlamenti képviselőt delegálta a közös párt Országos Tanácsába. Az MKP ennek kapcsán újra megkérdőjelezte a platformok létjogosultságát, az Összefogás pedig továbbra sem tartja kívánatosnak Jakab személyét. Maga Jakab pedig magyarországi pénzek elfogadásával vádolta meg Berényit és Mózest.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
