Régóta nem osztottam meg az alábbihoz hasonló elemzést (bár biztos lesz, aki összeesküvés-elméletnek hívja), most mégis megteszem, mert érdekesnek tartottam és remélem mások számára is az lesz. Azt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy az amerikai választások kimenetele nem képes befolyásolni az igazán fontos dolgokat, de egy ilyen esemény mégiscsak elindíthatja azokat a bizonyos dominókat, amikről már annyit beszélgettünk, így nem árt időnként olyan eszmefuttatásokat olvasni, amelyek több lépés távolságból, az erdő széléről segítenek látni a helyzetet. Senki se tekintse az alábbi írást isteni kijelentésnek, hiszen maga a szerző se állítja ezt és többféle forgatókönyvet el tud képzelni, ami pedig a legfontosabb, hívő keresztényként soha ne a jobb és baloldal vonatkozásában gondolkozzunk, hanem a fent és a lent töltse ki gondolatainkat. Ezek közül is inkább a fent… – Thea
Brandon Smith cikke alapján
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés olvasóim között,hogy mit gondolok a 2020. novemberi elnökválasztás kimeneteléről. Úgy tűnik aközvéleményt ez még a koronavírus járványnál is jobban foglalkoztatja. Amikor2016-ban azt jósoltam, hogy Trump fogja megnyerni a választásokat, egészellenvélemény dömpinggel találtam szemben magam. Akkoriban a szabadságmozgalombanaz a vélekedés járta, hogy akár kemény verseny, akár csalás által, de Clintonjön ki győztesként. Nem így lett.
Számos oka volt annak, hogy Trump győzelmére számítottam.Függetlenül attól, hogy a legtöbb elnökválasztásban komoly szerepet játszanak akülönböző belső csalások, hiszen valójában az elit állítja a jelölteket mindkétoldalon, érdemes megvizsgálni, hogy mi hajtotta az akkori kampányokat.
Először is Clinton a lehető legrosszabb jelölt volt, ha azelit tényleg demokrata győzelmet akart Trumppal szemben. Szándékosanalakították úgy a demokrata jelöltek közötti versenyt, hogy Clinton megelőzzeBernie Sanderst, pedig Clintont nemcsak a konzervatívok, hanem a mérsékeltliberálisok is gyűlölik. A demokraták mindig sokkal több embert tudnakmozgósítani dinamikus jelöltek mögött, akik megmozgatják a fiatal amerikaiakat,mégis egy velejéig romlott, rozoga teremtést toltak az összes többi jelölttelszemben. Bár a média váltig hangoztatta, hogy Clinton fölényes győzelemnek nézelébe, kampányeseményei jelentéktelenek és minden energiát nélkülözők voltak.Egyértelmű volt, hogy hiányzott belőle a lendület.
Mintha eleve vesztésre indították volna. Mi célból? Trumpretorikája a kezdetektől fogva globalizmus ellenes volt. Folyton arról beszélt,hogy „le fogja csapolni a mocsarat”, ami ugyan tetszett a választóinak, de mihaszna lenne belőle maguknak a globalistáknak?
A válasz nem túl bonyolult. Bizonyos helyzetekben jóstratégia, ha hamis biztonságérzetbe ringatjuk az ellenfelet egy-egy aprógyőzelem átengedésével. A háttérhatalom hosszú távra játszik, nem az éppenkövetkező 4 év érdekli csupán, hanem az azt követő 40 is. Ahogy Richard N.Gardner, Kennedy és Johnson elnök nemzetközi szervezetekért felelős államtitkára,a Trilaterális Bizottság tagja, a Külkapcsolatok Tanácsa által kiadott magazin1974. áprilisi számában írta „Nehéz út a Világhatalom felé” című cikkében:
„Röviden, a ’világrend házát’ alulról felfelé, nem pedig fentről lefelé kell megépíteni. Egy hatalmas, zsongó zűrzavarnak fog tűnni, hogy William James híres, a valóságot leíró szavaival éljek, ami a nemzeti szuverenitás végét jelenti, apránként rombolva le azt, mégis sokkal hatékonyabb eszköznek bizonyul majd, mint egy nyílt támadás.”
Trump győzelmét illető jóslatomat nem csupán Clinton alkalmatlanságáraalapoztam, hanem az ellenfelében rejlő potenciálra, hogy jó bűnbak váljonbelőle. Ne felejtsük el, hogy az amerikai gazdaság a 2008-as válság óta nemvolt képes igazi támogatókat maga mögött tudni. Az ország alappillérei legjobbesetben is stagnáltak vagy tovább romlottak 2016-ban. A cégek és fogyasztókáltal felhalmozott adósságok, valamint az államadósság hatalmas lufit hozottlétre, amit a FED végnélküli élénkítő csomagjai tovább fújtak, míg végül a gazdaságaz olcsó pénz rabjává vált. Az egész rendszer ettől függött.
Ennek a lufinak előbb-utóbb durrannia kell, függetlenülattól, hogy mennyi pénzt nyomtat a központi bank. A bankoknak szüksége volt egyjó kis fedőeseményre és bűnbakra az elkerülhetetlen összeomlás esetére. Azzal,hogy Trump került a Fehérházba kényelmesen minden bajt a konzervatív szavazókés eszmék nyakába varrhatnak.
Trump győzelme sok konzervatív szavazó számára reménytelieseménynek tűnt, pedig elég hamar egyértelművé vált, hogy a kabinet egyre többtagja ugyanannak az elitnek a táborából kerül ki, akiktől szabadulni próbáltak.Ez most is így van. Trumpot minden irányból ők veszik körül. Nem tudni, hogyebből mennyit fog maga Trump, de tény, hogy ezek az emberek komoly befolyássalbírnak a Fehérházban hozott döntésekre.
És ezzel elérkeztünk 2020-hoz. Az Egyesült Államokban mégmindig dúl a járvány. A kormány különböző tagjai további szigorításokatkövetelnek, amelyek tökéletes helyzetet teremtenek a válság mélyítésére és azország esetleges teljes összeomlására. A helyzet mindkét oldalon robbanásigfeszült.
A társadalmi igazságosság lovagjai a rendszer megdöntéseérdekében akarnak káoszt, hogy a helyébe valamiféle marxista utópiátállítsanak. A konzervatívok is tettre készek, akár még egy háborút isbevállalnának, hogy elkerüljék a további korlátozásokat és az egészségügyidiktatúrát. Ehhez a helyzethez adjuk hozzá az érkező választásokat. Az eredménytörténelmi mértékű zűrzavar.
Pár hónapja merült fel bennem és másokban a gondolat, hogytalán nem is lesznek választások. Az alaptényezők a következők:
1. Joe Biden, a demokraták jelölte, vagy 4-es stádiumúdemenciában szenved vagy nagyon jó színész. Itt megint felmerül a kérdés, hogymiért ő? Miért futtatnák Bident, a lehető legrosszabb demokrata jelöltet Trumpellen?
Esetleg meg akarják tartani Turmpot további négy évre, mertBiden a jelek szerint semmilyen közönség figyelmét nem képes megtartani(feltéve persze, hogy az Alzheimer tüneteket nem megjátssza)? Természetesen,amennyiben a gazdasági helyzet elég komoly mértékben romlik novemberig, mégmindig elképzelhető egy szoros eredmény, ami a legkönnyebben manipulálhatóbármelyik irányba.
2. A baloldal olyan szinten utálja Trumpot, hogy bárkirehajlandóak szavazni, csak hogy megszabaduljanak tőle. De még így is kérdés,hogy mennyi mérsékelt demokratát tudnák rábírni arra, hogy a súlyos mentálisproblémákat mutató Bidenre szavazzon.
3. A járvány miatti korlátozások és a vírus terjedésevalószínűleg tovább durvul novemberre, ami azt jelenti, hogy a szavazatokszemélyes leadása akadályokba ütközik.
4. A levél útján történő vagy elektronikus szavazáseredménye mindig megkérdőjelezhető, így akárki nyer is, a vesztes oldal csalássalvádolja majd a másikat.
5. A választások közeledtével az erőszakhullám valószínűlegerősödni fog, ami még több embert riaszthat el a személyes szavazatleadástól,ha egyáltalán lesz ilyen.
Ezek és még néhány egyéb tényező alapján nagy esély van rá,hogy a választások kimenetelét megtámadják majd, de Trump marad hivatalban, a vesztesoldal pedig a demokratikus folyamatok megsértésével vádolja. Ez az elképzelhetőlegrosszabb kimenetel az ország számára, és a legelőnyösebb a globalistahatalomnak.
Egy-kétcélzást lehetett már hallani az elit tagjaitól, hogy valami ilyesmitörténhet. 2016-ban írtam a „maláj modellről”, amiről Max Boot, aKülkpacsolatok Tanácsának tagja jelentetett meg cikket, leírva, hogy mikéntlehet a lehető leghatékonyabb irányítani egy társadalmat és leverni egy lázadást.A lényege dióhéjban, hogy város-méretű koncentrációs táborokat kell létrehozni,amelyek segítségével izolálni lehet a lázadást. A városok lakosságát pedigmindenre kiterjedő nyomkövetéssel kell megfigyelés és irányítás alatt tartani,miközben a vidéki területeket a katonaság tartja irányítás alatt a potenciálislázadások elfojtása érdekében.
Boot idén visszatért és ezúttal arról ír, hogy miként fogjaDonald Trump meghekkelni a 2020-as választásokat.
„Mi van, ha Trump veszít, de azt mondja, hogy nyert” címűcikkében a Transition Integrity Project (Átmeneti Integritás Projekt) általkitalált forgatókönyvet írja le, aminek lényege, hogy Biden rendkívül kevésszavazattal nyer, amit Trump megtámad, majd hazugságok és jogi manővereksegítségével mégis sikerül megtartania az elnökséget. A csoport lázongásokat vagyakár polgárháborút is lehetségesnek tart ugyanezen forgatókönyv részeként aFehérházért folytatott küzdelemben.
A cikk a prediktív programozás tökéletes példája. Leírja,hogy mi fog történni. Vitatott választási eredmények, polgárháború, statárium,gazdasági összeomlás és az Egyesült Államokat belülről döntik romba. Amennyibena konzervatívok aktívan támogatják a hatalom alkotmányellenes mértékben történőgyakorlását vagy a statárium bevezetését, a helyzet ennél is rosszabb lehet. Arend alapvető elveinek feladásával tálcán kínálnánk a győzelmet. A mozgalom létjogosultságátpusztítanánk el, miközben az elitnek az ujját is alig kéne felemelnie agyőzelemhez.
A Külkapcsolatok Tanácsának régi terve az Egyesült Államokszuverenitásának elpusztítására a végső beteljesedés közelébe jutna. Már csakazzal kellene foglalkozniuk, hogy ők építhessék újjá az országot a belsőkonfliktusok és összeomlás hamvaiból. Pedig nem kell, hogy így történjen.
Továbbra is kitartok amellett, hogy a terv az Egyesült Államokolyan módon történő elpusztítása, hogy a konzervatívokat lehessen okolni azeredmény miatt. Mivel Trump kabinetjében is szép számban vannak jelen az elittagjai, a feladat kivitelezése nem lenne túl nehéz, de nem feltétlenül kell,hogy sikerüljön.
A konzervatívok számára óriási kísértés lesz elfogadni a totálisszövetségi hatalmat a baloldal megállítása érdekében, pedig lenne más megoldásis. A kísértés és a tét is hatalmas.
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
