Gyakran hallott összehasonlítás, hogy régen bezzeg minden más volt. A bársonyos forradalom előtti és utáni időszak jó lehetőség ilyen szempontból az összehasonlításra. Például a lakásárak tekintetében. A rendszerváltás óta eltelt 32 év alatt az ingatlanpiac megtapasztalt szinte mindent. Növekedést, zuhanást, de főleg folyamatos áremelkedést. A lakásárak leginkább az utóbbi években szabadultak el. Bár az építkezés folyamatos, egyre többet kérnek az új otthonért.
A Forbes magazin most összehasonlította a kommunizmus alatti és az azt követő időszak lakásárait, illetve azok alakulását az elmúlt évtizedekben.
Bár elmondható, hogy a létszükségleti dolgok közül szinte mindenért jóval kevesebbet kell dolgozni, mint a szocializmus alatt, továbbra is van olyan terület, mely 1989 előtt megfizethetőbb volt. Ez pedig pont az ingatlanpiac, illetve a lakhatás.
5 nap vs. 38 nap
Régen egy lakás 20-40 ezer csehszlovák koronába került, ami mintegy 650 csehszlovák korona négyzetméterárat jelentett. A 90-es évek előtt átlagfizetés mellett egy négyzetméter áráért 5 napot kellett dolgozni.
Manapság 5 nap munkáért legfeljebb egy havi, nagy bevásárlást tudunk megejteni. A jelenlegi ingatlanárak és átlagfizetés mellett ahhoz, hogy meg tudjunk venni egy lakás négyzetméterét, 38 napot kell robotolnunk. Ez a gyakorlatban 8-szor több idő, mint korábban (mindez a jelenleg érvényes, 1201 eurós bruttó átlagbár mellett számolva.)
A legtöbbet Pozsonyban kell dolgoznunk a lakásért
A járványhelyzet tovább emelte az építkezési alapanyagok árát, így 2021-ben történelmi magaslatokba emelkedtek a lakásárak a fővárosban.
A szocializmusban az embereket két csoportba osztottuk: voltak a szövetkezeti lakásban élők, és voltak, akik városi lakásokban. Sokan mondják, hogy bár nem volt minden ideális akkor sem, de legalább mindenkinek volt hol laknia.
A lakásokat azonban gyakran ingyen osztogatták, így az embereknek nem kellett törniük a fejüket arról, hogy miből törlesszék a jelzáloghitelt és annak kamatait, mely gyakran 30 évre leterheli az embert.
Megérkeztek a jelzáloghitelek
A 21. században főleg jelzáloghitelekből finanszírozzuk a lakásvásárlást. Míg 1989-ben 3 143 csehszlovák korona volt az átlagbér, 2020-ban 1133 euró.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci fejlődése és az árak alakulása miatt, akinek pénze van, illetve stabil bevételi forrása és lakást akar venni, az ne gondolkozzon, hanem keresse meg a lehető legkedvezőbb finanszírozási lehetőséget és vágjon bele.
Forbes/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
