Mintegy 17 millió gerinces állat – hüllő, madár és főemlős – pusztulhatott el a brazíliai Pantanal vizenyős vadonjának hatalmas területeit felemésztő erdőtüzekben brazil tudósok számításai szerint.
A világ legnagyobb vizenyős területének, a Pantanalnak a brazíliai részén több mint 22 ezer tüzet regisztráltak 2020-ban, ami 120 százalékot is meghaladó növekedés volt az előző évhez képest – írja az MTI.
Amazónia és Pantanal a bolygó legértékesebb ökoszisztémái közé tartoznak.
A világ legnagyobb esőerdejének otthont adó Amazonas-medence kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás megfékezésében a légköri szén-dioxid elnyelése révén.
Az amazonasi esőerdő nagyjából 60 százaléka Brazíliához tartozik.
Pantanal területe Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig nyúlik, mintegy 140-160 ezer négyzetkilométeren terül el. A mocsaras vidék brazíliai részének 30 százaléka vált a lángok martalékává 2020 januárja és novembere között, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta.
Az erdőtüzekben elpusztult állatok felméréséről a brazil kutatók a Scientific Report című folyóirat friss számában számoltak be. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány az ilyen természeti katasztrófák megelőzésének szükségességére hívja fel a figyelmet.
A Pantanalban természetes módon is keletkeznek erdőtüzek, de a 2020-as pusztítás a kutatók szerint apokaliptikus volt.
Alex Lees, a Manchester Metropolitan Egyetem ökológusa, aki Brazília középső területein és a Pantanal térségben is kutat, kiemelte: a tavalyi tüzek nagyon különböztek a megszokottaktól, az égés és megújulás természetes ciklusától, szokatlan volt a hevességük és kiterjedésük, ami nyilvánvalóan a vizsgált időszakban tapasztalt óriási szárazsághoz köthető.
„A Pantanal nem viseli el, hogy ilyen mértékben perzselődjön fel évről évre, a biodiverzitása ebből nem tud talpra állni” – fogalmazott.
Maga a tanulmány a helyszínen elhullott állatok megszámlálásából levont következtetéseken alapult. A tudósok a tűzvész után 48 órán belül érkeztek a vizes élőhelyekre. Meghatározott időközönként végigsétáltak a szakaszokon, és minden elhullott állatot megvizsgáltak. Háromszáz megtalált állat faját azonosították. Majd a felmérés alapján végzett számításokkal állapították meg, hogy mekkora pusztítást végzett a tűz az állatok körében.
A tanulmány vezető szerzője, Walfrido Moraes Tomas, Embrapa Pantanal kutatóintézet ökológusa a BBC-nek elmondta, hogy nem lepődtek meg a kapott számokon, mivel óriási területen pusztított a tűz. A meglepetést az okozta, hogy egyes állatfajok csoportjait jobban érintette a tűz, mint másokat.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) brazíliai vezető tudósa, Mariana Napolitano Ferreira hangsúlyozta:
sokkolóak voltak a helyszíni tapasztalatok, de a terepmunka és a felmérés tovább folyik,
mivel fel akarják becsülni, hogy mennyi időbe telhet majd a térség ökoszisztémájának gyógyulása.
Más tudósok viszont aggályokat fogalmaztak meg a tanulmányban szereplő becslés pontosságával kapcsolatban. Szerintük ugyanis nagy a hibahatár, ha a helyszínen megszámolt néhány száz kimúlt állat testéből következtetnek az elpusztult állatok teljes mennyiségére.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
