Száznegyven esztendővel ezelőtt, 1885. január 3-án látta meg a napvilágot Zempléni Lesznai Anna magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.
A barátai által csak„Málinak” becézett szerzőnő a Felvidéken, egy Alsókörtvélyes elnevezésű falucskában született, mely község napjainkban, az Eperjesi kerületben, pontosabban a Varannói járásban található. Az édesapja egy zsidó származású földbirtokos, Moscovitz Geyza volt, míg az édesanyját Deutsch Herminának hívták.
Egész életében végigkísérte őt gyermekkorának élményvilága.
Édesapja birtokán tanulta meg a parasztasszonyoktól a népi hímzést, majd a magyar fővárosban, Budapesten folytatott iparművészeti tanulmányokat, ahol a neves magyar festőművész, Bihari Sándor tanítványa volt. Később Párizsban is tanult, Lucien Simon tanítványaként.
Lesznai Anna sírja (Fotó: Wikipédia)
„Az utolsó mecénásnak” is emlegetett Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész az unokatestvére volt, s az első verseit ő jelentette meg a XX. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb folyóiratában, a Nyugatban.
Az első kötete Hazajáró versek címmel jelent meg 1909-ban. A debütáló műre Ady Endre is felfigyelt, egy kritikájában méltatta is az alkotást.
A következő, A kis kék pillangó utazása c. kötete négy évvel később, 1913-ban jelent meg Bécsben. A későbbi évtizedekben pedig több kimagasló alkotása is napvilágot látott. Mesekönyveket is írt, melyeket ő maga illusztrált, s ezekben az alkotásokban a szöveg mellett erős hangsúlyt kap a képi világ is.
Lesznai Annát az egyik legjobb magyar költőnők között tartja számon a magyar irodalom. Irodalmi alkotásainak örök ihletői voltak a gyermekkori emlékek és helyszínek (mint például a körtvélyesi kastély és kert), valamint a környező táj. A Kezdetben volt a kert önéletrajzi regénye 1966-ban, a halála évében jelent meg. A mű korkép és emlékezés is egyben.
Viszont ő nem csupán a költészetben, hanem az iparművészetben is maradandót alkotott. A Nyolcak elnevezésű művészeti csoporthoz nagyon közel állt.
A csoport tárlatán 1911-ben folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Kevesen tudják, de néhány első kiadású Ady Endre-kötet címlapja is az ő keze munkáját dicséri. Az évek során Adyval sikerült baráti viszonyt is kialakítania, de nagyon jó kapcsolatot ápolt mások mellett Balázs Béla íróval és filmrendezővel, Lukács György filozófussal és irodalmárral, valamint a kor másik jeles női szerzőnőjével, Kaffka Margittal is.
A Nyugat címlapja, Lesznai Anna verseivel
(Fotó: Wikipédia)
1919-ben Bécsbe emigrált, majd 1930-ban visszatért Budapestre. Két évvel később, 1932-ben az Ernst Múzeumban volt önálló kiállítása. Az évtized végén azonban újfent emigrációba kényszerült, és a II. világháború kitörésének az évétől, 1939-től az Egyesült Államokban élt és tevékenykedett. New York városában többek között művészetet is oktatott. Életének utolsó éveiben többször is hazalátogatott.
A magyaros szecesszió jeles képviselője kétszer ment férjhez. Első házastársa 1913 és 1918 között Jászi Oszkár társadalomtudós, szerkesztő és politikus volt, akitől egyetlen gyermeke, Andrew Jaszi született. Második férje a tizenöt évvel fiatalabb, Gergely Tibor festőművész és grafikus volt.
Lesznai Anna nyolcvanegy évesen, 1966. október 2-án hunyt el New Yorkban. Végakaratának eleget téve hamvait magyar földön, a Fiumei Úti Temetőben helyezték el.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
