Számos olyan vegyület van a környezetünkben, amelyek befolyásolják hormonrendszerünk működését. A hormonális hatású anyagok több olyan betegség kialakulásának esélyét is megnövelhetik, mint a magas vérnyomás, az idegrendszeri rendellenességek, a terméketlenség, vagy a daganatos megbetegedések. A leggyakoribb káros vegyületeket és hatásaik kivédésének lehetőségeit az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group) gyűjtötte össze.
A hormonhatású anyagok, másnéven az endokrin diszruptorok (ED-k) az endokrin rendszerbe beavatkozó anyagok. Például xenoösztrogének, azaz olyan mesterséges vegyszerek, amik a szervezetbe jutva ösztrogén (női nemi hormon) hatást fejtenek ki.
Az endokrin diszruptor anyagok a hormonrendszer károsításával nemcsak elnőiesedést okozhatnak férfiaknál, de felelőssé tehetők olyan hormonális zavarok következményeiért, mint a korai serdülés, az elhízás, de okozhatnak meddőséget, nőgyógyászati problémákat, károsíthatják az ideg- és az immunrendszert is, illetve több ráktípus, így a mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Fontos eredmény, hogy 2020 őszén a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégiát fogadott el az Európai Bizottság. Az új vegyianyag-stratégia fontos szigorításokat tartalmaz.
Eltűnnek végre a hormonkárosító anyagok? Ezt várjuk az új uniós vegyianyag-stratégiától
1. BPA
A BPA, teljes nevén biszfenol-A kapcsolatba hozható a mellrák, az elhízás, az asztma, a magas vérnyomás kialakulásával, de növeli a terméketlenség, a korai nemi érés és a szívbetegségek kialakulásának esélyét is. Ez a vegyület a polikarbonát műanyagok fő alkotója. Szervezetünkbe kerülve az ösztrogénhez hasonló hatású. Amerikai kimutatások szerint a lakosok 90%-ának vérében megtalálható a vegyület.
A BPA elkerülésének legjobb módja, ha kerüljük a polikarbonátból készült ételtároló dobozokat. Mivel a BPA-t a konzervdobozoknál is használják, ezeket is érdemes kiváltani friss ételek fogyasztásával. Ha kulacsra van szükségünk, válasszunk BPA-mentes, például üveg vagy acél terméket. Az EU-ban 2011-ben betiltották a BPA-tartalmú cumisüvegek értékesítését.
Ezeket a műanyagokat kerüld, ha nem akarsz mérget enni
2. Glikol-éterek
Az etilén-glikol-éterek a festékekben, a tisztítószerekben, sőt egyes kozmetikumokban használt oldószerek. A vegyület összefüggésbe hozható a magzat fejlődés zavarával, a férfiak terméketlenségével, az asztmával és az allergiáival is.
A kockázatok csökkentése érdekében kerüljük a 2-butoxi-etanol (EGBE) és a metoxidiglikol (DEGME) tartalmú tisztítószerek és kozmetikumok használatát.
3. Dioxin
A dioxin vegyipari folyamatok során keletkezhet melléktermékként, de természetes úton vulkánkitörésnél, erdőtüzeknél is létrejöhet. A dioxin bioakkumulatív anyag, azaz felhalmozódik az élőlények zsírszövetében, és a táplálékokkal tovább adódik. Az emberek szervezetébe is leginkább állati eredetű élelmiszerekkel (például hússal, hallal, tejtermékekkel) jut be. Jelenléte megzavarja a férfi és a női nemi hormonok működését is, ami meddőséghez, az idegrendszeri rendellenességhez, a bőrelváltozásokhoz és a daganatos megbetegedésekhez vezethet.
A szervezetünkbe kerülő dioxin mennyisége elsősorban attól függ, miből mennyit eszünk. A húsok, halak és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével mérsékelhető az expozíció.
4. Ftalátok
A ftalátok egy átlagos háztartásban sok termékben megtalálhatóak a körömlakkoktól kezdve a műanyagtárgyakig. A ftalátokat elsősorban a műanyagok lágyítására használják. Az EU-ban gyerekeknek szánt termékekben a veszélyesebb ftalátok használatát 2014-ben betiltották. A ftalátok jelenlétét magas vérnyomással, ADHD-val, meddőséggel, kóros elhízással, születési rendellenességekkel, pajzsmirigy-rendellenességgel, illetve cukorbetegség kialakulásával hozták összefüggésbe.
A ftalátvegyületek elkerülésének leghatékonyabb módja, ha kerüljük a gyakran ftáltot tartalmazó PVC-ből készült termékeket, illetve azokat a kozmetikumokat, amelyek “fragrance” összetevőt tartalmaznak, mivel ezekben gyakran rejtetten megtalálható a vegyület.
5. Szerves foszforsav típusú rovarirtó szerek
A szerves foszforsav-észterek célja a rovarok idegrendszerének tönkretétele, és ezáltal azok elpusztítása. Azonban a káros hatások – kisebb mértékben – az emberben is megjelennek. A vegyületcsoport tagjainak szervezetbe kerülése számos olyan neurológiai rendellenességet, funkciózavart okozhat, mint például az ADHD, IQ-csökkenés, vagy a nemi szervek fejlődésének zavara. Az ilyen típusú rovarirtókat káros hatásaik miatt fokozatosan betiltják az EU-ban, 2020 februárjától például tilos forgalmazni a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észtert, a hatóanyagklórpirifosz vagy klórpirifosz-metil hatóanyagot tartalmazó készítményeket.
A káros hatásokat ökoélelmiszerek fogyasztásával előzhetjük meg.
6. Perklorátok
A perklorátok rakétaüzemanyagban és tüzijátékokban megtalálható összetevők, de klórtartalmú fertőtlenítők használatakor, sőt kisebb mennyiségben természetes módon is keletkeznek. A vegyület kockázatai miatt az EU-ban határértékét 2020 nyarán csökkentették. Jelenléte pajzsmirigy-rendellenességet, illetve csecsemőknél fejlődési zavart okozhat.
A perklorátok elkerülésére az USA-ban víztisztító berendezés használatát javasolják.
7. Égésgátlók
A háztartási termékeket, műszaki cikkeket égésgátlókkal (pl. polibrómozott-difenil-éter, PBDE) kezelik. Bár a legveszélyesebb típusaik használatát az EU-ban betiltották, ezek környezeti stabilitásuk miatt megtalálhatóak a környezetünkben, szennyezhetik élelmiszereinket. Jelenlétük megzavarja a pajzsmirigy működését, de az alacsonyabb IQ-val, ADHD-val is összefüggésbe hozható.
Mivel gyakran a termékekről leváló háztartási porral kerül szervezetünkbe, a kitettség csökkenthető a por nedves törléssel való eltávolításával, HEPA-szűrős porszívóval, rendszeres szellőztetéssel.
8. Ólom
A káros hatások miatt az ólom használata visszaszorult. Régebben a benzin adaléka, vízvezetékek, festékek alapanyaga volt. Így régebbi lakások porában, a csapvízben, vagy a forgalmasabb utak melletti talajban is megtalálható. A szervezetbe kerülve agykárosodást, IQ csökkenést, halláskárosodást, vetélést, magas vérnyomást, valamint a vesék és az idegrendszer károsodását okozhatja.
A legfontosabb védekezési lehetőség, ha megbizonyosodunk arról, hogy az ivóvizünk nem tartalmaz a vízvezetékből származó ólmot. Magas ólomkoncentráció esetén vezetékcsere, vízszűrő, vagy a csap használat előtti kifolyatásával mérsékelhető a kitettség.
750 ezren isznak veszélyesen magas ólomtartalmú csapvizet Magyarországon – mit tehetünk?
9. Arzén
Az arzén leginkább élelmiszerekkel juthat a szervezetünkbe, de a dél-kelet alföldi településeken gyakran az ivóvíz is magas arzéntartalmú. Magas arzéntartalom jellemző a rizsre. A szervezetbe kerülve rákkeltő hatású, de növeli a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is.
Ha olyan településen él, ahol magas az ivóvíz arzéntartalma, akkor szűrve fogyassza a csapvizet. A rizs arzéntartalma főzés előtti áztatással, illetve a főzővíz leöntésével csökkenthető.
10. Higany
A higany felhasználásának előző évekre jellemző korlátozásával a legnagyobb kockázatot a higany szempontjából a tenger gyümölcseinek, tengeri halaknak a fogyasztása jelenti. Ezek az élőlények felhalmozzák szervezetükben a szennyeződésként óceánokba kerülő higanyvegyületeket. A higany olyan problémákhoz vezethet, mint a magzati fejlődés károsodása, a veseelégtelenség, a hajhullás és az izomgyengeség.
Ha honfitársaink többségéhez hasonlóan nem fogyasztunk sok tengeri ragadozó halat, kagylót, akkor amit lehet, megtettünk a higany jelentette kockázatok csökkentéséért.
11. Perfluorozott vegyületek
A teflonserpenyőkből magas hőmérsékleten perfluorozott vegyületek távoznak; de a folt és víztaszító textíliák kezelésére, kozmetikai termékek gyártása során is használnak ilyen vegyületeket. A szervezetbe kerülve szellemi visszamaradást, alacsony spermaszámot, meddőséget, késő pubertást, vagy korai menopauzát okozhatnak.
Az expozíció csökkentése érdekében javasolt a teflonserpenyők, és a folttaszító textíliák, nem PFC-mentes kozmetikumok használatának mellőzése.
12. Sztirol
A sztirolt műanyagok, gumi és gyanták előállítására használják. A vegyület a csomagolásból kerülhet be az élelmiszerekbe. A vegyület hatással lehet a központi idegrendszerre, fejfájást, fáradtságot, szédülését, rossz közérzetet, koncentrálási nehézséget okozhat.
A káros hatás kivédése érdekében kerüljük a polisztirolba csomagolt ételeket.
13. Atrazin
Az atrazin egy korábban elterjedten használt gyomirtó szer. Az USA-ban elterjedten használt hatóanyagot az EU-ban 2004-ben betiltották. Az atrazin kis koncentrációban is elnőiesítette a békákat, jelenléte születési rendellenességekkel, a mellrákkal, megkésett nemi éréssel illetve prosztatarendellenességekkel hozható összefüggésbe. Az EU-s betiltás ellenére a vegyület nem tűnt el egy csapásra környezetünkből, mivel a felszín alatti vizekben lebomlása nagyon lassú. 2010-ben a gödöllői egyetem ivóvízhálózatából mutatták ki a vegyületet a határérték 10-szeresében.
A fent említett szennyezés ellenére az atrazin nem tekinthető számottevő kockázatnak hazánkban. Az USA-ban a vízszűrők használatát javasolják a kockázatcsökkentés érdekében.
(function(d,s,id,u){ if (d.getElementById(id)) return; var js, sjs = d.getElementsByTagName(s)[0], t = Math.floor(new Date().getTime() / 1000000); js=d.createElement(s); js.id=id; js.async=1; js.src=u+’?’+t; sjs.parentNode.insertBefore(js, sjs);}(document, ‘script’, ‘os-widget-jssdk’, ‘https://www.opinionstage.com/assets/loader.js’));
A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles
The post 13 hormonhatású anyag a lakásban – hogyan kerülhetjük el? appeared first on Tudatos Vásárló.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
