12 millió gyomorrákos esetet okozhat egy gyakori baktérium, amivel sokan megfertőződnek Balaskó Réka2025. 07. 24., cs – 10:25
Egy friss nemzetközi tanulmány szerint a Helicobacter pylori nevű, gyakran tünetmentesen jelen lévő baktérium a következő évtizedekben több mint 12 millió gyomorrákos megbetegedésért lehet felelős világszerte.
A Nature Medicine című szaklapban közzétett tanulmány szerzői szerint a 2008 és 2017 között született generációkból 15,6 millió embernél alakulhat ki élete során gyomorrák, amelyből 76 százalék H. pylori-fertőzéshez köthető.
A H. pylori jelenléte gyakori és sokáig észrevétlen maradhat, miközben súlyos károkat okoz a gyomor nyálkahártyájában
– olvasható a jelentésben.
Ázsia és Európa a leginkább érintettek
A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 185 ország adatait elemezve arra jutott, hogy a gyomorrákos esetek jelentős része Ázsiában várható. Mintegy 8 millió fertőzéshez köthető megbetegedésre számítanak a kontinensen, míg az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és Izland együtt közel 471 ezer esetet regisztrálhat.
A kutatók szerint a szubszaharai Afrika is érintettebb lesz, mint jelenleg, és az ottani fertőzéshez köthető gyomorrákos esetek száma 2101-re 1,4 millióra nőhet, ami hatszorosa a 2022-es értéknek. Az okok között a népesség idősödését és demográfiai átrendeződést említik.
Mivel a demográfiai változások miatt a gyomorrák terhe világszerte növekedni fog, sürgősen szükség van összehangolt megelőzési stratégiákra
– hangsúlyozta Dr. Jin Young Park, a WHO gyomorrák-megelőzési csoportjának vezetője.
A fertőzés sokáig rejtve marad
A H. pylori-val a legtöbb ember gyermekkorban fertőződik meg, a baktérium pedig akár évtizedekig is jelen lehet a szervezetben anélkül, hogy tüneteket okozna. Terjedése szájon át, például csókolózással, illetve hányás vagy széklet érintésével történhet.
Bár a baktérium sok esetben ártalmatlan, fekélyt, krónikus gyulladást és rákot is okozhat. A gyomorrák ugyan részben megelőzhető, ám a prognózis rendkívül rossz, ha már kialakult, évente több mint 770 ezer ember halálát okozza világszert
Kapcsolódó cikkünk
A kanyaró, amely az egyik leginkább fertőző vírusos megbetegedés, ismét rohamosan terjed Európában. A legfrissebb adatok aggasztó képet festenek a védőoltásokkal megelőzhető betegség jelenlegi helyzetéről.
2024-ben több mint 120 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek az európai és közép-ázsiai régióban – ez a legmagasabb szám 1997 óta. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2025 első hónapjaiban csak az EU-ban közel 5500 megbetegedést regisztráltak. Az esetek többsége öt év alatti, oltatlan gyermekek körében fordult elő.
A kanyaró terjedésének mértéke riasztó, különösen annak fényében, hogy egy egyszerű, kétadagos MMR-oltással gyakorlatilag teljesen megelőzhető lenne
– nyilatkozta Dr. Vanessa Saliba, az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének tanácsadója.
Románia a járvány gócpontja
Az Európai Unióban jelentett esetek többsége Romániából származik, ahol április végéig 3605 kanyarós megbetegedést regisztráltak, három halálesettel. A helyzet hátterében az oltásellenes nézetek, a túlterhelt egészségügyi rendszer és a következetlen járványügyi kommunikáció áll.
A 2023-as adatok szerint Románia átoltottsági aránya mindössze 62% volt, ami jóval a járvány megelőzéséhez szükséges 95%-os küszöb alatt van. Ez különösen aggasztó, mivel a kanyaró egy rendkívül gyorsan terjedő betegség, amely egyetlen fertőzött személyről 12–18 másikra is átterjedhet.
Franciaország, Hollandia, Olaszország: újabb gócpontok
Franciaországban 526 megbetegedést jelentettek, amelyek egy részét behurcolt esetekhez kötötték – például Marokkóból érkező fertőzöttekhez. Az országban ugyan 93%-os az átoltottság, de ez még mindig nem elégséges a nyájimmunitás fenntartásához.
Hollandiában 371 kanyarós esetet regisztráltak, különösen iskolákban és óvodákban alakultak ki kisebb gócpontok. Az ország oltási aránya 81%, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban – csak Románia és Ciprus marad el mögötte.
Olaszországban eddig 268 esetet jelentettek 2025-ben. Az ECDC szerint 2024-ben Olaszország Románia után a második legnagyobb esetszámmal rendelkező EU-tagország volt. A 85%-os átoltottság itt sem nyújt elég védelmet a közösségi terjedéssel szemben.
Kapcsolódó cikkünk
Több változás is történt a nyugdíjakat illetően.
Előrehozott kifizetés a résznyugdíjasoknak
A Szociális Biztosító idén júniusban közel ötezer résznyugdíjas számára előre kifizeti a 13. nyugdíjat, megelőzve a törvényben meghatározott szeptember 30-i határidőt.
Az intézkedés azokat érinti, akiknek nyugdíját külföldön szerzett biztosítási idő beszámításával állapították meg. A 13. havi juttatást ezek a jogosultak a havi nyugdíjukkal együtt kapják kézhez.
A korai kifizetés célja az adminisztratív terhek csökkentése és az ügyintézés egyszerűsítése. Azok a nyugdíjasok, akik 606,30 eurónál kevesebb 13. havi nyugdíjra jogosultak, írásbeli határozatot kapnak a biztosítótól, amelyben részletesen ismertetik az összeg számítási módját és az alkalmazott szempontokat.
Igazságosabb nyugdíj gyermekgondozási szabadságon lévőknek
Erik Tomáš munkaügyi miniszter törvényjavaslata alapján jelentős nyugdíjemelés várható azon szülők számára, akik gyermekgondozási szabadságon voltak. A tervezet szerint ez az időszak a jövőben teljes értékű munkaviszonynak számít majd a nyugdíjszámításban. Az intézkedés célja, hogy a gyermeknevelés ne csökkentse a jogosultak nyugdíját.
A változás 2026 januárjától lépne életbe, és fokozatosan, négy éven át vezetik be, először a legidősebb nyugdíjasokat érintve. Az éves nyugdíjemelés az érintettek számára 180–300 euró között mozoghat, a költségvetést pedig évente 40–50 millió euróval terhelné. A minisztériumi becslések szerint több mint 500 ezer szülő lehet érintett.
Új nyugdíjkalkulátor a jövő tervezéséhez
A Költségvetési Felelősségi Tanács frissítette online kalkulátorát, amely segítséget nyújt a nyugdíjkorhatár becslésében azok számára, akik 1967 után születtek. Az eszköz nemcsak a nyugdíjba vonulás várható időpontját adja meg, hanem azt is megmutatja, milyen eséllyel éri el valaki ezt az életkort, és mennyi ideig élhet nyugdíjasként.
A nyugdíjkorhatár változása az időskori várható élettartamtól függ, így a kalkulátor több forgatókönyvet kínál. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények tájékoztató jellegűek, mivel a pontos adatokat a Statisztikai Hivatal jövőbeni mérései alapján határozzák meg.
A nyugdíjkalkulátor erre a linkre kattintva érhető el.
Kapcsolódó cikkünk
Az európai nyugdíjak szintje továbbra is jelentős különbségeket mutat országonként. Szlovákia és Magyarország nyugdíjak terén a lista alján kullog.
Az OECD „Pension at a Glance 2023” jelentése szerint a nyugdíjak a legtöbb időskorú fő jövedelemforrását jelentik:
Sok európai országban az állami nyugdíjak az idősek teljes háztartási jövedelmének több mint 70%-át teszik ki, egyes esetekben pedig meghaladják a 80%-ot is.
A legmagasabb éves átlagos öregségi nyugdíjakat Norvégia (33 442 euró), Dánia (30 541 euró), Svédország (22 436 euró) és Finnország (21 085 euró) biztosítja. Ezek jóval meghaladják az uniós 16 138 eurós átlagot. Az EU „nagy négyese” – Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország – szintén az uniós átlag fölött helyezkedik el, Olaszországgal az élen (19 589 euró).
Balkáni országok sereghajtók, mély kelet–nyugat szakadék
A legalacsonyabb nyugdíjakat az EU-tagjelölt országokban fizetik, különösen a Balkánon. Albániában csupán 1648 euró az éves nyugdíj, de alacsonyak az értékek Törökországban (2942 euró), Bosznia-Hercegovinában (3041 euró), Szerbiában (3486 euró) és Montenegróban (3962 euró) is. A jelentés szerint:
Erős kelet–nyugat szakadék figyelhető meg, Nyugat- és Észak-Európában sokkal magasabbak a nyugdíjak. A legrosszabb eredményeket a Balkánon és az EU keleti részén, különösen az EU-tagjelölt országokban érték el.
Bár ezek az adatok éves szinten értendők, a különbségek jelentős hatással vannak az idősek életszínvonalára.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák nyugdíjrendszer második pillére körüli újabb politikai vita kapcsán az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos vádakat fogalmazott meg Robert Fico kormányával szemben.
Több milliárd eurós veszteség: mit állít az ellenzék?
A Progresszív Szlovákia vezetői szerint a második nyugdíjpillér korábbi kormányzati módosításai több száz millió eurós kiesést okoztak a megtakarítóknak. A párt elnöke, Michal Šimečka úgy fogalmazott:
Havonta több száz euróról van szó, amennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna az emberek, ha nem történtek volna rendszertelen beavatkozások a második pillérbe.
A PS számításai szerint a Fico-kormány intézkedései eddig 5,4 milliárd euróval csökkentették a megtakarításokat. Šimečka szerint az olyan lépések, mint a második pillér járulékainak csökkentése, a 13. nyugdíj bevezetése vagy az általános energiatámogatás bevezetése, hosszú távon veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát.
A PS a cenazafica.sk oldalon elérhetővé tett egy online kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora veszteséget szenvedett el a második pillér átalakításai miatt. Šimečka szerint egyes megtakarítók esetében az éves veszteség elérheti az 1900–8800 eurót is.
Ez az összeg minden nap növekszik. Ezért mi, a PS-ben mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a káros kormányt leváltsuk
– jelentette ki a pártelnök.
Kormányzati reakció: félrevezető, populista állítások
A munkaügyi minisztérium visszautasította a PS állításait. A szóvivő szerint:
Ha a Progresszív Szlovákia nem engedi, hogy az emberek szabadon döntsenek arról, hogy magasabb vagy alacsonyabb nyugdíjat akarnak, akkor nem az emberek érdekeit követi, hanem valaki másét.
A tárca szerint a jelenlegi szakmai vita nem a második pillér megszüntetéséről, csökkentéséről vagy az ott elhelyezett megtakarítások elvonásáról szól, hanem kizárólag annak önkéntes megnyitásáról. Jelenleg mintegy 58 ezer nyugdíjas kap vegyes (1. és 2. pillérből származó) ellátást, és 95%-uk átlagosan havi 50 euróval kevesebbet kap, mintha csak az első pillérben maradtak volna – állítja a minisztérium.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk a részleteket.
A PS javaslatai
A Progresszív Szlovákia nem csupán kritikákat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, hanem konkrét javaslatokat is kínált a rendszer fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására.
A párt javaslatai között szerepel többek között a második pillérbe történő minimális hozzájárulás alkotmányos védelme, a járulékok arányának fokozatos növelése, valamint a harmadik pillér jövedelmezőségének javítása a kezelési díjak csökkentésével. Ezek az intézkedések szerintük a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását és az állampolgárok biztonságérzetének erősítését célozzák.
Politikai visszatekintés: Fico négy kormánya és a második pillér
Jozef Hajko, a KDH képviselője emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan döntések, amelyek gyengítették a rendszerbe vetett bizalmat:
Ez tiszta populizmus és a probléma más kormányokra és generációkra való áthárítása
– fogalmazott. Štefan Kišš, a pénzügyi bizottság tagja még keményebben kritizált: szerinte „a szociáldemokrata Robert Fico egyszerűen megfosztja az embereket a méltó öregkortól.”
Mindketten rámutattak arra, hogy Fico kormányai több alkalommal is megnyitották a második pillért, ami a rendszer instabilitásához és a megtakarítók tömeges kilépéséhez vezetett.
Vásárlóerő-paritáson mérve kisebb az eltérés, de a különbségek így is jelentősek
A nyugdíjak közötti különbségek nominálértéken akár kilencszeresek is lehetnek, de vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve, vagyis reálértéken, valamelyest kiegyenlítettebb a kép. A nominális arány 8,8-szoros, míg PPP-ben ez 3,5-re csökken.
Az EU-ban az egy főre jutó nyugdíjkiadás Szlovákiában 5978 PPP, míg Ausztriában 21 162 PPP volt. Az EU-n kívüli országok között Albánia állt a legalsó helyen 3019 PPP-vel, míg Törökország megelőzött több tagállamot is, 8128 PPP-vel.
A skandináv országok PPP-ben is az élmezőnyben maradnak, ami nemcsak a nyugdíjak nagyságát, hanem a stabil jóléti rendszereket is tükrözi.
Magyarország és Szlovákia helyzete
Magyarországon az egy kedvezményezettre jutó éves nyugdíj 7627 euró volt 2022-ben, ami havi szinten körülbelül 635 eurónak felel meg. Ez jóval az uniós átlag alatt marad, hasonlóan Szlovákiához, ahol a nyugdíjak éves szinten 7347 eurót tettek ki.
A vásárlóerő-paritáson mért értékek valamivel kedvezőbbek: Szlovákia 5978 PPP-vel szerepel, míg Magyarország 7866 PPP-vel megelőzi néhány kelet-európai és uniós tagjelölt országot.
Nyugdíjszegénység, jövőbeni kihívások és nemi különbségek
A 2024-es uniós jelentés szerint a jövőben a nyugdíjak fenntarthatósága veszélybe kerülhet, miközben a szegénység kockázata is nő: 2022-ben a 65 év felettiek 20%-a, azaz 18,5 millió ember volt kitéve szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek. A nők különösen érintettek:
Az EU-ban a nők átlagosan 26,1%-kal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, és 5,3%-uk egyáltalán nem részesül nyugdíjban.
Ez a különbség a bérszakadékban, a gyermekvállalással kapcsolatos kiesésekben és a részmunkaidős foglalkoztatásban gyökerezik, ami hosszú távon komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Népszerű a korkedvezményes nyugdíj, de júliustól szigorodnak a szabályai
Annak ellenére, hogy szigorodtak a korkedvezményes nyugdíjazás feltételei, továbbra is nagy népszerűségnek örvend Szlovákiában. Az év első két hónapjában több mint 7900 fő kérvényezte ezt a nyugdíjtípust, miközben kevesebben mentek el öregségi nyugdíjba.
Az átlagos korengedményes nyugdíj összege meghaladja a 740 eurót, amelyet a 13. nyugdíj havi lebontásban 50 euróval egészít ki, így az érintettek csaknem nettó 800 eurót kapnak havonta. A korai nyugdíjazás azonban havonta több mint 35 millió euró kiesést jelent az államnak, éves szinten akár félmilliárd eurós megtakarítás is lehetséges lenne egy hatékonyabb rendszerrel.
A szabályok szigorodnak, ugyanis július 1-jétől a megállapítható nyugdíjösszeg már nem lehet alacsonyabb az életminimum 1,6-szorosánál. Ez az érték a jelenlegi 438,40 euróról 454,70 euróra emelkedik.
Ez a változás főként az alacsony jövedelműeket érinti hátrányosan, mivel ha a megállapított nyugdíj nem éri el ezt az összeget, a kérelmet elutasítják. Emellett minden korai nyugdíjazási hónap 0,5 százalékos levonást eredményez az összegből, ami hosszú távon jelentős csökkentést jelenthet – különösen azok számára, akik alacsony összegű ellátásban részesülnek.
Az özvegyi nyugdíj nem automatikus, kérvényezni kell
Az özvegyi nyugdíjról tudni kell, hogy a hozzátartozóknak írásos kérelmet kell benyújtani a Szociális Biztosítóhoz. A juttatás mértéke az elhunyt házastárs nyugdíjának 60 százaléka – függetlenül attól, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjról volt szó.
Az özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár teljes összegben, ha a házastárs nem kap saját öregségi nyugdíjat. Ha ő maga is nyugdíjas, párhuzamos nyugdíjfolyósítás történik: a két nyugdíj közül a nagyobbat teljes egészében, a kisebbet pedig csak 50%-os arányban fizeti ki a biztosító. Ez jelentősen csökkentheti az összes kifizetett összeget, még akkor is, ha jogosultság fennáll.
Az özvegyi nyugdíj kizárólag házastársaknak jár. Élettársak és elvált házastársak nem jogosultak erre az ellátásra. A jogosultság megszűnik új házasságkötéskor, illetve abban az esetben is, ha bírósági határozat megállapítja, hogy a túlélő hozzátartozó szándékosan idézte elő a házastárs halálát.
Az özvegyi nyugdíjról bővebben:
Spanyolország és az Egyesült Királyság helyzete
Spanyolországban idén 251 kanyarófertőzést regisztráltak, melyek egy része külföldről érkezett. Az ország 92%-os oltottsági aránya közelít a kívánatos szinthez, de a fokozott nyári turizmus és a nemzetközi utazások kockázatot jelentenek.
A pandémia utáni mobilitás újraindulása növelte a behozott esetek kockázatát
– hívta fel a figyelmet a spanyol egészségügyi minisztérium.
A hatóságok különösen a nyári időszakban utazó családokat figyelmeztetik, hogy ellenőrizzék saját és gyermekeik oltási státuszát.
Az Egyesült Királyságban a 2024-es év végéig jelentősen csökkent az MMR-oltások beadási aránya, különösen Londonban, ahol az átoltottság alig haladja meg a 73%-ot. Ez súlyos következményekkel járhat – főként a 10 évesnél fiatalabb gyermekek körében, akik az esetek többségét képviselik.
A kanyaró nagyon könnyen terjed, és súlyos szövődményeket okozhat, többek között agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást vagy akár halált is
– figyelmeztetett Dr. Saliba.
Világszinten is terjed a betegség
A WHO szerint 2024-ben 127 350 kanyarós esetet jelentettek az európai régióban, ami kétszerese az előző évi adatnak. A legnagyobb gócpontok között szerepelnek olyan országok, mint Pakisztán, India, Thaiföld, Indonézia és Nigéria – valamint Románia.
Az MMR-vakcinával történő átoltottság világszerte visszaesett, különösen a COVID-19 világjárvány utáni időszakban, ami újra megnyitotta az utat olyan betegségek előtt, amelyeket korábban sikerült visszaszorítani.
Az MMR-oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola) biztonságos, hatékony és ingyenesen elérhető a legtöbb országban. Az egészségügyi hatóságok mindenkit arra biztatnak, hogy ha eddig nem oltatták be magukat vagy gyermekeiket, most pótolják a hiányzó adagokat.
Dr. Amanda Doyle, az NHS England nemzeti igazgatója hangsúlyozta:
Túl sok gyermek még mindig védelem nélkül van olyan betegségekkel szemben, amelyek könnyen terjednek és súlyos következményekkel járhatnak. Az MMR-oltás életeket menthet, és soha nem késő beadni.
A kanyaró tünetei jellemzően a következők:
Magas lázVörös, könnyező szemekOrrfolyás, köhögés, tüsszentésFehér foltok a szájbanKiütések az arcon, fülek mögött, majd az egész testen
A betegség súlyos szövődményeket okozhat, például agyhártyagyulladást, vakságot, tüdőgyulladást, sőt halált is – különösen csecsemők, terhes nők és legyengült immunrendszerűek esetében.
A megelőzés az egyetlen hatékony eszköz
A tanulmány szerint a szűrésre és a gyors kezelésre fókuszáló programok akár háromnegyedével csökkenthetnék a gyomorrákos megbetegedések számát.
Elengedhetetlen, hogy az egészségügyi hatóságok prioritásként kezeljék a gyomorrák megelőzését, és felgyorsítsák az ellene irányuló erőfeszítéseket
– mondta Dr. Park.
A kutatók felszólították a világ kormányait, hogy fektessenek be a H. pylori elleni megelőző intézkedésekbe, különösen ott, ahol az egészségügyi rendszer jelenleg nem tudja kezelni az ilyen típusú terheket.
A kutatás korlátai között szerepel, hogy az alacsony jövedelmű országokból származó adatok gyakran hiányosak, ami megnehezíti a pontos becslést. Ennek ellenére a tanulmány szerzői szerint az eddigi eredmények is elegendőek ahhoz, hogy nemzetközi szintű egészségpolitikai intézkedések szülessenek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
