Az Én Ujságom képes gyermeklap 1915. január 10. számában hozta Herman Ottó halálhírét. Az alábbiakban Gaal Mózes szerkesztő írását tesszük közzé.
Herman Ottó (1835–1914) magyar természettudós, néprajzkutató, régész és politikus volt. Őt tartják az utolsó magyar polihisztornak. Jelentős munkát végzett a madártan, a rovartan és a néprajz területén, és aktívan részt vett a természetvédelemben.
Herman Ottó.
„Szomorú szívvel adom tudtul nektek, hogy Herman Ottó meghalt. Ezt a nevet minden magyar gyermeknek a szívébe és emlékébe kell vésnie. A név nem magyar hangzású, de aki ezt a nevet csaknem nyolcvan esztendeig hordozta, magyarabb volt a legigazibb magyarnál. Lelke mélyéből, szíve gyökeréből magyar.
Gyönyőrűség volt olvasni, amit írt; gyönyörűség volt magyar fülnek hallgatni azt, amit mondott.
Tudós volt, a természetnek végtelen rajongója. Megfigyelte éles elmével, kutató szemmel, mély érzéssel a madarakat, a pókokat. Könyvet írt róluk, de olyan szépet és becseset, hogy arra az egész magyar nemzet büszkeséggel tekint; kutatta a magyarok ősi foglalkozását. A halászat minden szerszámát, melyeket ősrégi időkben használtak. Erről is könyvet írt, de nem ám száraz, tudós könyvet, hanem érdekest, mintha a legszebb történet lenne.
Nemcsak tudós volt, hanem író is, költő is. Tele lobogó lelkesedéssel, amilyen a magyar fajnak a természete. És úgy tudott magyarul írni, mint kevesen, a tudósok közül pedig egyik sem. A magyar nyelvnek minden szépsége, bája, ereje benne volt abban, amit írt.
Szónok is volt.
Az ország házában sokszor megtapsolták beszédét, s nem volt magyar ember széles e hazában, aki mély meghatottság nélkül olvasta volna az ő törhetetlen magyar lelkének megszólalását. Ezekben a híres-szép beszédekben, mint nemes tükrökben látszott meg lelkének nemes képe.
Ezt a mi magyar földünket úgy szerette, nemzetünk dicsőségét, felvirágozását epedve várta; tudott minden kis lépésének örvendeni, ha az nemzetét előbbre vitte. Nem hízelgett soha senkinek, nem vágyódott soha kitüntetésre. Maga volt a megtestesült egyszerűség, jóság, becsületesség.
Ó gyermekeim, mi, akik ismertük az ő nagy értékét, kimondhatatlanul szerettük és becsültük őt. Ha láttuk az utcán, tisztelettel vettük le kalapunkat előtte, utána néztünk, gyönyörködtünk ebben a szép, erővel teljes magyar emberben, aki járta az élet útját, mely nyílegyenes volt; senkit soha félre nem taszított, soha senkinek nem ártott.
Legutoljára Pósa bácsi ( Pósa Lajos, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője 1914. július 7-én hunyt el – szerk. megj.) temetésén találkoztam vele. Együtt álltunk a koporsó mellett. Ő is nagyon szerette Pósa bácsit, fájlalta halálát.
Herman Ottó Pósa Lajos temetésén
És íme néhány hónap múltán (Herman Ottó 1914. december 27-én hunyt el – szerk. megj.) őt kísérjük ki a temetőbe. Megsiratjuk, s érezzük, hogy milyen nagy a mi nemzetünk vesztesége.
Nézzétek meg jól az arcképét. Ezt a nemes patriárka-arcot. Értelemtől sugárzik, jóság kifejezése van rajta. És hozzá mindenben méltó volt az felesége. Ez a finom lelkű nő mesélt a mi lapunknak csodaszép történeteket a természet világából.
Most mély szomorúságában hűséges együttérzéssel járulunk hozzá. Legyen a mi szeretetünk és megemlékezésünk jóleső az ő szívének. Aki neki olyan drága volt, az megmarad mindig a mi hálás emlékezetünkben
Gaal Mózes
***
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és Miskolci Herman Ottó Múzeum 2024. december 27-én délután fáklyás felvonulással és koszorúzással egybekötött megemékezést tartott a legnagyobb magyar polihisztor emlékére. Köszöntőt mondott Szolyák Péter múzeumigazgató.
A rimaszombati székhelyű Pósa Lajos Társaság is elhelyezte az emlékezés koszorúját Herman Ottó sírján halálának 110.évfordulóján.
Az alábbi fényképek forrása: Herman Ottó Emlékház FB oldala
Herman Ottó jelentősége a magyarság számára több területen is kiemelkedő:
Természetkutatás és tudomány: Munkássága alapvető a magyar madártan és rovartan fejlődésében, valamint a Kárpát-medence élővilágának feltárásában. Például a halászó életmód és a pókok kutatása máig hivatkozási alap.Néprajz: A magyar paraszti kultúra dokumentálásával hozzájárult a hagyományok és az ősi életmód megőrzéséhez. A „Magyar halászat könyve” egyedülálló forrás e témában.Politikai és társadalmi tevékenység: Parlamenti képviselőként és közíróként támogatta a természetvédelem, az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés ügyét.Kulturális örökség: Munkássága hozzájárult a magyar identitás és természeti kincsek megőrzéséhez, amelyeket ma is tisztelet övez.
Ezek az eredmények Herman Ottót a magyar tudomány és kultúra kiemelkedő alakjává teszik.
Herman Ottó emléke tehát nemcsak a tudományos közegben, hanem a szélesebb társadalmi-kulturális életben is jelen van.
Herman Ottó emlékezete máig élénk Magyarországon
Életműve és szellemisége több területen is hatással van a nemzeti kultúrára és tudományra. Néhány fontos elem az emlékezetéről:
Emlékművek és szobrok: Számos településen találhatók róla elnevezett emlékhelyek, köztük miskolci szobra és emlékháza.
Herman Ottó Múzeum és Emlékház: Miskolcon található múzeum a nevét viseli, ahol munkásságát és életművét átfogóan bemutatják. Herman Ottó 1898-1903 között építtette fel a Pele-háznak nevezett lillafüredi nyaralóját, amely 1951-től a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van. A Pele-házban alakították ki a Herman Ottó Emlékházat. (Lillafüred, Erzsébet sétány 33.)
Természetvédelmi területek: Több természetvédelmi parkot neveztek el róla, ezzel tisztelegve természetkutatói munkássága előtt, például a Herman Ottó-tanösvényt.
Iskolák és intézmények: Sok oktatási intézmény viseli nevét, ezzel is jelezve, hogy munkássága a fiatalok számára is inspiráló.
Tudományos és kulturális örökség: Kutatásai, könyvei, valamint a népi kultúráról szóló írásai ma is alapvető források a tudományos és ismeretterjesztő munkákban.
Évfordulós megemlékezések: Halálának évfordulóin rendszeresen tartanak megemlékezéseket, konferenciákat és kiállításokat. 2014-ben emlékévet is rendeztek.
Síremléke: Korábban az emlékház udvarán, szemben a bejárattal állították fel Herman Ottó eredeti síremlékét, melyet a budapesti Kerepesi temetőből hoztak el. Végakaratában meghagyta, hogy Hámorban kíván temetkezni és síremléke egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázoljon. Végakaratának Miskolc városa 1965-ben tett eleget és hamvait a felsőhámori temetőben édesapja mellé helyezték. A jelenleg is látható síremléket 1979-ben avatták fel.
(Az Én Ujságom, HE/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
