Attila király üzenete ma élő személyek tudatán keresztül jutott el hozzánk. A nagy uralkodónak sokan talán csak hadvezéri képességeit ismerik. Az egész akkori világ számon tartotta páratlan haditetteit, s ezeknek híre maradt fenn leginkább. Aki viszont elmélyed nagy királyunk életének tanulmányozásában, az megláthatja, hogy Atilla milyen sokoldalú uralkodó volt.
Király, hadvezér, bölcselő, bíró, férj, apa, lovas, diplomata, íjász, kard szakértő, oktató, nevelő, és valószínűleg táltos, valamint hagyományőrző. Feljegyezték róla, hogy az oktatást nagyon támogatta. A szemtanú, I. Leo pápa azt is megjegyezte, hogy Attila viccelődő természetű volt, és kiváló tárgyalófél.
A bizánci küldöttség tagja Priszkosz pedig, aki magyar területen, Attila udvarában, szintén, mint szemtanú- megemlítette a tisztaságot, rendet, amelyet ott tapasztalt. Ugyancsak Priszkosz említi, hogy a király milyen szerető apa volt. Az itt összegyűjtött gondolatcsokor csak kis részét képezi Atilla tanításainak, tanácsainak, bölcseleteinek. Itt az élet sok területe van érintve, a legegyszerűbb, mindennapi dolgoktól kezdve a legemelkedettebb gondolatokig.
A figyelmes szemlélő rögtön észreveheti, hogy a közölt gondolatok nagy részének több szinten van értelme. A nyilvánvaló külső jelentés mellett- belső tanítás is felismerhető. Ilyen például: „Sáros csizmával ne lépj a házba!” Ez ésszerű, gyakorlati tanács volt Atilla korában, és ma is az. Ne sározzuk össze a szép tiszta szőnyeget, vagy a padlót. A tiszta lakás mindenkori ellensége volt a sár. Hányszor hallottuk a jóakaratú figyelmeztetést: „Töröld le a lábad, ne hozd be a sarat!” Sok helyen védelmül szolgált a sárkaparó. Ez nagyjából egy széles H alakú fém eszköz volt, alsó szára a földbe rögzítve és arra szolgált, hogy lábbelink talpáról eltávolítsuk a sarat. Ez volt a sártalanítás első „védelmi állása”. A második volt a lábtörlő. E két állomás után megtisztulva léphettünk a lakásba. Tehát az a figyelmeztetés, hogy „Sáros csizmával ne lépj a lakásba!” – már első látásra is ismerősen hangzik, értelme van. Ugyanakkor mélyebb mondanivalóra is figyelmeztet: a külső világ szennyét, rossz erőit, káros felfogását ne vigyük be otthonunkba. Hagyjunk kívül mindent, ami tisztátalan, őrizzük meg otthonunk nyugalmát, tisztaságát, egyensúlyát, éltető, áldott légkörét.
Ez családunk meghitt hajléka, ahol egymásra találunk. Szent hely, iskola, életünk és szellemünk táplálója, ezt védenünk kell a külvilág zavaraitól. Ez volt a második szint értelmezésének rövid összefoglalója. Sokan megfigyelhették, hogy itt harmadik szint is létezik. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szabaduljunk meg káros, rossz tulajdonságainktól, nehogy azok megléte kedvezőtlenül befolyásolja életünket, szeretteinket, környezetünket. Tisztuljunk meg testileg, lelkileg, szellemileg mindannyiunk javára.
Talán hasznos lehet egy másik rövid példa bemutatása. „A kardnak nem csak éle, hanem hegye is van, ” – mondja a szöveg. Ez az egyszerűnek látszó emlékeztető is több szintű tanítást közvetít. A mondat külső jelentése nyilvánvaló. A belső jelentések egyike azt mondja el, hogy némelyik kérdést több oldalról is meg lehet közelíteni. Sokszor több megoldás is lehet ugyanarra a kérdésre. Néha a kettő együtt adja a teljes választ. A védelemnek több módját kell felismerni és gyakorolni. Ez vonatkozik testi, lelki, szellemi védelemre egyaránt.
A további szintek elmondják, hogy ne csak a nyilvánvaló, feltűnő dolgokra figyeljünk, hanem a kevésbé láthatókat is ismerjük fel. A kard csúcsa – mivel egy pontban végződik, – az összpontosításra irányítja figyelmünket. A különböző részek „egybe kovácsolva”, együttesen adják azt a hathatós eszközt, melynek megfelelő külsőt adva, úgy hívunk, hogy kard (és szablya). A felhasznált anyag minősége döntő tényező. Ugyancsak fontos a részek megmunkálása, aránya, és az egészet egységbe foglaló, megfelelő eljárás. Sorra elemezhetnénk Attila király többi gondolatát is, de talán mélyrehatóbb, ha azt mindenki saját maga teszi meg, akár egyedül, akár családjával, vagy barátaival közösen. Így rögtön át lehet gondolni a szöveget (akár szertartás keretében is).
Az itt rögzített gondolatok nincsenek csoportosítva, rendszerezve. A számozás pusztán azok keletkezésének sorrendjét tükrözi. E 108 mondat a nagy király tanításainak csak egy kis részét képezi.
1. A hatalommal visszaélni nem szabad.
2. Mértéktartást mindenben.
3. Példaadás a legjobb útmutatás.
4. Hivatásod vedd komolyan, légy fegyelmezett és megbízható.
5. A siker legtöbbször jó tervezés és kemény munka eredménye.
6. Cselekedj ésszerűen és megfontoltan.
7. Minden helyzetben tartsd meg lelki egyensúlyod, és légy derűs.
8. Tudatos, állandó tanulással bővíteni kell ismereteinket.
9. Saját magad nem szabad leértékelni, sem túlbecsülni.
10. Ez vonatkozik az ellenfélre is.
11. Ne törődj a hízelgőkkel, se az irigyekkel.
12. Mindig légy résen, és tudjad, hogy hol vagy.
13. Tárgyalást, megbeszélést ne bízd a szerencsére, készülj fel, és legyél jól tájékozott.
14. A legyőzött ellenfelet megalázni nem szabad.
15. Ne hagy magad felmérgesíteni.
16. Légy türelemmel magad és mások iránt.
17. A valódi jó szó épít, gyógyít.
18. Aki bohócként viselkedik, azt bohócként kezelik.
19. Ismerd meg őseid, tiszteld őket, és légy méltó hozzájuk.
20. Minden ember annyit ér, amennyi hasznos munkát végez.
21. Légy az Isten munkatársa.
22. Siker vagy győzelem ne vakítson el.
23. Az igazságot akkor is védeni kell, amikor az nem népszerű.
24. Szándékaid legyenek tiszták.
25. A haza védelme mindenki kötelessége.
26. Váltott lóval messzebb lehet eljutni.
27. Minél jobban lehajtod fejed, annál többen néznek le rád.
28. Váltott lóval hamarabb célhoz érsz.
29. Az igaz ember nem istenfélő, hanem istentisztelő, istenszerető.
30. Nemcsak a támadást, hanem az önvédelmet is gyakorolni kell.
31. Még a legjobb kard értékét is csak az adja, amire használják.
32. Ostorral nevelt lónak nem sok az értéke.
33. A célba lövésnél a célpontra kell összpontosítani.
34. Testvéreid segítésével magadat is segíted.
35. Nem a rang teszi az embert, hanem cselekedetei.
36. Esőben nehéz nyilazni, fagyban lehetetlen.
37. Csak ébredés után válhatunk hasznos emberré.
38. Por és sár egyformán az utas ellensége.
39. A fegyver csak képzett fegyverforgató kezében hathatós eszköz.
40. A Nap akkor is létezik, amikor nem látjuk.
41. Barátod az legyen, aki Istennek is barátja.
42. A másét ne vedd el, a magadét védjed.
43. A haza védelme a családod védelme.
44. A természet jeleit tanuld meg olvasni.
45. Drága kincs a becsület.
46. A hazáját védő egyén Isteni feladatot végez.
47. Soha ne feledd, hogy néped sorsa tőled függ.
48. Légy mindig emberséges.
49. Gyűjtsd a hasznos ismereteket.
50. Gyakorlat teszi az embert mesterré.
51. Az adott szó kötelez.
52. A jövő alapja: az egészséges nagycsalád.
53. Becsüljük meg asszonyainkat, ők a mindennapok hősei.
54. Szorgalmas munkával építsük a hazát.
55. Minden ember feladattal születik a földre.
56. A kardnak nem csak éle, hanem hegye is van.
57. Égnek és Földnek adjál kellő tiszteletet.
58. Sötétben útmutatód lehet a csillagos ég.
59. Jóllakott ember lassúvá válik.
60. A gyermekhez nem elég csak lehajolni, néha fel is kell őt emelni.
61. Igaz a régi mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik, de az is igaz, hogy nem minden arany
fénylik.
62. Jól nevelt lovat ritkán kell ösztökélni.
63. Más az ismerős, és más a barát.
64. Pihenésre és tanulásra legyen mindig időd.
65. Kenyérszegés előtt megáldjuk a kenyeret.
67. Ha békén akarsz élni, erősödj meg.
68. Sáros csizmával ne lépj a házba.
69. Hosszú útra készülni kell, de fölösleges terhet ne cipelj.
70. Az ellenséget nem szidni kell, hanem legyőzni.
71. Őseink hitét elhagyni nem szabad.
72. Egy az Isten, de Égen és Földön sok a munkatársa.
73. Az Isten se nem görög, sem nem római, se nem szittya, Ő az ég és a föld ura, a világmindenség
fenntartó ereje Őt mindenki magáénak tekintheti.
74. Egy sikeres ország vezetői nem törzsekben, hanem nemzetben és népben gondolkodnak.
75. A buta ember butít, az értelmes ember felvilágosít.
76. Szószátyár emberre ne bízzál titkot.
77. Az életben találd meg a szépet és a jót.
78. A jóság és a szeretet akkor is létezik, ha nem látjuk.
79. Követnünk kell őseink hősi példáit.
80. A lovas ember ügyeljen arra, hogy ne nézze le a gyalogost.
81. A gyalogos ember ne irigyelje a lovast.
82. Mindenkinek volt édesanyja, még annak is, aki nem tud róla.
83. Két ember nem mindig ugyanannyi, mint 2X1 ember.
84. Erős nagycsalád, erős nagy ország.
85. Öltözéked, lószerszámod ne cifrázd túlságosan.
86. Túl puha, vagy túl kemény nyereg nem jó a lovasnak.
87. Kardot hüvelyéből kihúzni csak okkal szabad.
88. Se embert, se lovat, se egyéb teremtményt nem szabad kínozni.
89. Gondoskodj az édes anyaföldről, műveld szorgalmasan, és gondoskodni fog a családodról.
90. Tanulni lehet írásokból, tanulni lehet személyektől, tanulni lehet megfigyelésből, a legmaradandóbb
az, amit te is átéltél.
91. Elesett testvéreid családjáról kötelességed gondoskodni.
92. Írni, olvasni, számolni, énekelni, a régi dalokat megismerni, a Természet titkaiba bepillantani,nyilazni
úszni, lovagolni minden gyermek tanuljon meg.
93. Birkózás, kardforgatás, lándzsavetés, pányva dobás, tábor verés, terepjárás csak ezután
következik.
94. A kézügyességet is lehet fejleszteni.
95. A bölcsek tanításait mindenki hallgassa meg.
96. A föld helyes megművelését és az állatok gondozását is tanulni kell.
97. Azt kell ennünk, amit az áldott anyaföld megterem, mindazt változatosan és mértéktartással.
98. Az időseknek adjunk kellő tiszteletet.
99. A nyilat szeles időben nem úgy használjuk, mint szélcsendben.
100. Minden tettnek következménye van.
101. Előző életünk határozta meg a mostanit, és a mostani életünk határozza meg a következőt.
102. Azért élünk, hogy az életet jobbá tegyük.
103. Légy mindig igazságos.
104. Isten Napja mindenkire süt, aki nem bújik el előle.
105. Ne üsd dobra, ha valakinek segítettél.
106. Egyszerűsítsd életedet.
107. Aki lefele néz, az nem látja a csillagokat.
108. Adjunk hálát az égnek életünkért, családunkért, hazánkért.
hírnet
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
