A Kárpát-medencében egyedülálló megemlékezést tartottak a Nemzeti Összetartozás Napján, a történelem viharai során kettészelt Komáromban. A 102 év, 102 fáklya – Trianon elnevezésű esemény az észak-komáromi református templomban tartott istentisztelet után a református kollégium udvarán álló Trianoni gyűrű-emlékműnél kezdődött, s a dél-komáromi Szabadság téren levő Polgármesteri Hivatalnál folytatódott. A történelmi Komárom vármegye településeinek lakosai fáklyákkal és helységnév-táblákkal vonultak át a trianoni határon.
A rendezvény, amelyet a felvidéki Te Ügyed KÖR PT, az Egy Jobb Komáromért PT, a Kárpátia Sport PT, valamint a túlparti Endresz Csoport Egyesület és a Tolma Baranta Sport és Kulturális Egyesület neve fémjelzett, a „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!“ jelmondat jegyében valósult meg. Feszty Zsolt, a Te Ügyed KÖR elnöke köszöntötte a közösen emlékezőket, többek között Molnár Attilát, Dél-Komárom polgármesterét és a Trianoni gyűrű-emlékmű alkotóját, Smidt Róbert szőgyéni fafaragót a családjával.
Elárulta: az alkotás hatósági engedélyeztetése terén továbbra sincs előrelépés, de a lényeg az, hogy van egy ilyen emlékművünk. Majd a trianoni gyalázat kapcsán megjegyezte: „de azért megvolt a mi részünk is benne, nem vagyunk teljesen ártatlanok”. Hozzátette: „ha csak a legkisebb mértékben is, de a változás előidézői és okozói is lehetünk, s nem a nagyhatalmaktól kell várnunk a megoldást. Ez a szándéka ennek az emlékműnek is, amely tagadja a szétszakítottságunkat, éppen azt mutatja, hogy a magyar nemzet egy…”. Majd azt ecsetelte, hogy Trianon nem csak történelem, hanem a hatásai, következményeit manapság is sújtanak minket. Szerinte a változás előszelei úgy lehetünk, hogy elkezdünk alaposan foglalkozni a társadalmi kérdésekkel, s bejelentette egy magyar polgárjogi mozgalom megalakulását.
Azután átadta a szót Bán Mór regényírónak, az M5 oktatási-ismeretterjesztő-kulturális csatorna programigazgatójának, aki a beszédében először emlékezett. Arra figyelmeztetve: ne feledjük, mi történt Magyarországgal és nemzetünkkel akkor, amikor idegen hatalmak kiszolgálói vették át a hatalmat. „Ez még egyszer nem történhet meg!“
Majd a szónok gondolkodásra, a történtek tanulságainak levonására sarkallt. Feszty beszédére így reagált: „Mi már túl sokat kerestük magunkban a hibát. A magyar nép nem rosszabb egyetlen más népnél sem, s nagyon sok áldozatot hozott a mi Európánkért…“ – szögezte le. Úgy véli, hogy a napjainkban átélt borzalmakhoz erőt meríthetünk abból, hogy sosem volt könnyebb az élet, a korábbi évszázadokban élt őseink is sok nehézséggel szembesültek. A legreményvesztettebb időkben is mindig lett holnap, mert az újrakezdéshez volt elég hit és akarat. „Ahhoz, hogy a saját hitünk szerint tovább építsük országunkat, nem szabad megengednünk, hogy megosszanak és egymás ellen fordítsanak minket! Igazán győztesek mindig akkor tudtunk lenni, amikor összefogtunk. Mi itt itthon vagyunk, ez a föld az őseink vérétől áztatott. Semmiféle kishitűség és depresszió soha nem változtathat azon, hogy csak akkor lehetünk hűek az őseinkhez, ha kitartunk amellett, akik vagyunk. Van mire építenünk, van miből erőt merítenünk abból, amit megörököltünk az eleinktől. A trianoni gyalázat egyetlen esetben lehet megváltoztathatatlan, ha beletörődünk. Emlékezzünk e napra gyásszal és szívünkben reménykedéssel!“ – fogalmazott.
A rendezvény végén, amely során hagyományosan élőben elhangzott Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című verse és felvételről Kátai Zoltán énekmondó Hazám, hazám… kezdetű dala, Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke ismertette a fáklyás menettel és a túlparti programmal kapcsolatos tudnivalókat. A Himnusz közös eléneklése után az egykori Komárom Vármegye településeinek lakosai mécseseket gyújtottak, s a saját településükről hozott köveket helyeztek el az emlékmű tövében, majd fáklyákkal és helységnév-táblákkal méltóságteljesen átvonultak a trianoni határon.
A dél-komáromi Szabadság téren levő Polgármesteri Hivatalnál a Széchenyi-díjas történészprofesszor, Szakály Sándor, a VERITAS Történelemkutató Intézet és Levéltár főigazgatója idézte a múltat. A rendezvényen Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zeneszerző és két élenjáró felvidéki színművészünk, a szintén Kossuth-díjas Boráros Imre és a Jászai Mari-díjas Dráfi Mátyás is közreműködött. Visszahelyeztek egy 1939-ben avatott és 1945-ben eltűnt, újabban pedig fénykép alapján újrakészített emléktáblát, Csák Attila szobrászművész alkotását. A Kárpátia nemzeti rockegyüttes pedig ingyenes és különleges koncertjével ajándékozta meg a közösen emlékezőket.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
