10 ok, amiért jobb, ha azonnal bringára ül!

10 ok, amiért jobb, ha azonnal bringára ül!

Itt a tavasz, ideje előszedni és leporolni a télire eltett kerékpárokat a garázsból, sufniból. Persze a több hónapos lazsálás után nem könnyű újra bringára ülni és tekerni, de megéri. Motivációul mutatunk néhány tudományosan is alátámasztott érvet.

1. Gyorsít

Városi környezetben, hétköznapi reggeleken általában gyorsabb biciklivel eljutni a munkahelyre, iskolába, mint autóval vagy felszíni tömegközlekedéssel. Főleg, ha sokszor kellene átszállni egyik járműről a másikra. Walesi kutatók például kiszámolták, hogy a cardiffi csúcsforgalomban autóval 11 kilométeres óránkénti sebességgel lehet haladni, ezzel szemben biciklivel 19-24 kilométert is meg lehet tenni egy óra alatt, méghozzá a KRESZ-szabályokat betartva. Aki már szorult be párszor budapesti dugóba, könnyen belátja, hogy a helyzet más városokban is hasonló lehet.

2. Elaltat

A Stanford Egyetem orvosi karán végzett vizsgálatban olyan álmatlanságban szenvedő önkénteseket vizsgáltak, akik nem végeztek annak előtte rendszeres testmozgást. Mindössze annyi volt a dolguk, hogy kétnaponta biciklizzenek fél órát. A tekerés előtti állapothoz képest a kerékpározás felére csökkentette azt az időtartamot, amely alatt a vizsgált személyek elaludtak, és a teljes alvással töltött időt is majdnem egy órával megnövelte. A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy a szabadban végzett testmozgás során többet éri az embert a napfény, amely szükséges az egészséges napi ritmus fenntartásához.

3. Könnyít

Bár ez általában igaz mindenféle testmozgásra, a Bristoli Egyetem kutatói biciklizőket tesztelve bizonyították, hogy a mozgás hatására felgyorsul az anyagcsere. Konkrétan a táplálék gyorsabban haladt keresztül bélcsatornájukon. Minthogy rövidebb időt töltött a vastagbélben, ahol a vízvisszaszívás nagy része történik. A biciklizők széklete ezáltal több vizet tartalmazott, így könnyebb volt tőle megszabadulni, és a székelés rendszeresebbé vált. Ez és az aerob mozgások általános szív- és légzésgyorsító hatása együttesen azt okozták, hogy a belek kevésbé tágultak ki, a bélfal izmai intenzívebben húzódtak össze, és csökkent a vastagbélrák kialakulásának kockázata.

4. Okosít

Már félórás biciklizés is elegendő ahhoz, hogy a tekerés után jobban teljesítsünk az intelligenciánkat mérő pszichológiai tesztekben. Az Illinois-i Egyetem kutatói felmérték az önkéntesek memóriabéli képességeit és helytállásukat a racionális gondolkodást igénylő feladatokban. Ezután szobabiciklire ültették őket, amit harminc percig kellett tekerniük. Az edzés után hasonló, de természetesen az előbbitől különböző dolgozatot töltettek ki velük. Az eredményeik javultak, és a teszt megoldásához szükséges idő is lerövidült. Ennek hátterében az állhat, hogy a testmozgás hatására gyorsul az egész szervezet vérkeringése, így az agyé is. Utóbbi oka az, hogy az idegsejtek több oxigént kapnak, így hatékonyabb működésre képesek. Emellett a testmozgás közvetlenül is hat a központi idegrendszer működésére, és gyakoribb kisülésre sarkallja a neuronokat. Ugyanez a kutatócsoport a hosszú távú hatásokat vizsgálva felfedezte, hogy a testmozgás idegsejtosztódást serkentő hatása révén a vizsgált hatvan-hetvenévesek agytérfogata (amely az öregedéssel egyre csökken általában) a három hónapos edzésprogram hatására akkorára nőtt, mintha három évvel fiatalabbak lettek volna, mint annak előtte. Más kísérletek a biciklizés pozitív hatását mutatták ki Alzheimer-kóros idősek és figyelemhiányos gyermekek kezelésében.

5. Boldogít

Ahogy általában az aerob testmozgások, a biciklizés is csökkenti a depressziót. A Berni Egyetem kísérletében egyenesen úgy találták, hogy a kerékpározás az antidepresszáns gyógyszerek hatásmechanizmusához hasonló folyamatokat indukál a központi idegrendszerben. A Rutgers Egyetemen a biciklizést meditációval is kombinálták egy nyolchetes kísérletsorozatban. A korábban súlyos depresszióval küzdő alanyok többségének betegsége enyhült, és a gyógyszeres kezelést már nem igénylő szintre esett vissza.

6. Zöldít

Magától értetődő, hogy míg az autózással szennyezzük a levegőt, addig a biciklizésnek ilyen hatása nincs. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy a kerékpározás teljes ökoszisztémája (a gyártás, szállítás, a tekeréshez szükséges energiát adó ételek megtermelése, a biciklizés közben kilélegzett szén-dioxid és így tovább) mekkora hatást gyakorol a környezetre. Vagyis mekkora a biciklizés ökológiai keréknyoma? A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik mérnöke kiszámolta, hogy egy bicikli legyártása átlagosan 240 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Ha a gyártmány értékére vetítjük ezt az értéket, meglepő eredményt kapunk. Kiderül ugyanis, hogy ezer dollárnyi értékű bicikli legyártása 0,91 tonna üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi. Ezzel ellentétben ezer dollárnyi autó elkészítése mindössze 0,63 tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt termel. Persze a csavar a dologban, hogy míg egy átlagos bicikli ára jóval ezer dollár alatt van, addig az autóké sok ezer dollárra rúg. Ehhez jön még hozzá a működtetéshez szükséges energia. A kerékpárosnál ez pusztán az elfogyasztott étel, az autóvezetőnél az étel és az üzemanyag. Ezer mérföld (1600 kilométer) autózás egyes számítások szerint összesen 670 kilogramm üvegházhatású gázt termel, a biciklizés viszont kiegyensúlyozott táplálkozás mellett mindössze 87-et. Ezen az arányon az autóba szerelt több ülés sem sokat változtat, tekintve, hogy az egy autóban utazó emberek átlagos száma az Európai Unió országaiban 1,5 körül van.

7. Éltet

A bringázás élettartamot, életminőséget befolyásoló hatását a legnehezebb vizsgálni. Ennek oka, hogy ilyenkor az öröklött tényezőket és az egyéb faktorokat is azonosítani kellene, majd elkülönítve vizsgálni azok hatását. A University College London kutatói azért ezt is megpróbálták. Több mint kétezer egypetéjű ikerpárt vizsgáltak, és azt találták, hogy mindössze heti 45 perc biciklizés (vagy ezzel egyenértékű testmozgás) elegendő ahhoz, hogy az ikerpár kerékpározó tagja élettani jellemzőit, például testtömegindexét tekintve kilenc évvel „fiatalabbnak” tűnjön testvérénél.

8. Erősít

A testmozgás hosszú távú pozitív egészségügyi hatásain túl a biciklizés a „mindennapos” betegségek ellen is bizonyos fokú védelmet biztosít. Az Észak-karolinai Egyetem felmérése szerint a rendszeresen (heti ötször legalább 30 percet) biciklizők feleannyi napot töltenek táppénzen, mint az autóval vagy tömegközlekedéssel utazók. Mindezt az immunrendszert serkentő hatással magyarázták.

9. Felcsigáz

Kétes értékű komédiák gyakori jelenete, hogy a kerékpározó hölgyek a tekerés közben szexuális izgalmat élnek át. Nem ítélkezünk az efféle humor illendősége tárgyában, ugyanakkor kétségtelen, hogy valóban léteznek nagyon is komoly tudományos eredmények, amelyek részben alátámasztják e közvélekedést. Az Indianai Egyetem orvosi karának kutatói 530 nőt kérdeztek meg a testedzés, így a kerékpározás közben tapasztalt szexuális jellegű élményeikről. A válaszadók 16 százaléka jelentette, hogy már érzett szexuális izgalmat biciklizés közben. De a biciklizés nemcsak a tekerés közben, hanem utána is hatással lehet a nemi életre – különösen azoknál, akik pszichikai okokból fakadó nehézségekkel küzdenek e téren. A Texasi Egyetemen 47 olyan női önkéntest vizsgáltak, akik antidepresszánsok szedése miatt nehezen vagy egyáltalán nem voltak képesek elérni a szexuális izgalmi állapotot. Három csoportra osztották őket, két csoportnak 20-20 perces szobabiciklizést írtak elő. Ezután erotikus filmet nézettek velük. A biciklizős csoportok egyikének 5 perccel, a másiknak 15 perccel az edzés után. Ezt követően összehasonlították a film hatására létrejött izgalom mértékét, amelyet szubjektív önbevallás, illetve objektív fiziológiai változások alapján határoztak meg. Az eredmények szerint a biciklizés szignifikánsan növelte az elérhető szexuális izgalom erősségét. Ezt a jelenséget a testmozgás szimpatikus idegrendszerre gyakorolt serkentő hatásával magyarázzák.

10. Ördög a részletben

Vannak az előző pontban leírtakra rácáfoló kutatási eredmények is, ám aki ismeri őket, az tehet ellenük, és csak a pozitív hatásokat érezheti. A Yale Egyetemen például kimutatták, hogy a rendszeresen, minden héten legalább 16 kilométert bicikliző nők ágyéki érzékelése szignifikánsan rosszabb, mint az elhivatott futóké. A kísérletben azt mérték, hogy az alanyok mikor veszik észre egy eszköz egyre erősödő rezgését. A következő lépésben az érzékcsökkenés okait igyekeztek kideríteni. Eredményül azt kapták, hogy azoknak a nőknek romlik jelentősen a nemi érzékelésük, akik a nyereg szintjénél alacsonyabban fogják a kormányt. A jelenség hátterében az állhat, hogy a túlságosan előregörnyedő testhelyzet miatt a nyereg állandó nyomást fejt ki a medencetájék bizonyos területeire, és ezáltal az ott lévő érzékelő idegek működése romlik. Hasonló okok, tehát a nyereg helytelen beállítása miatt férfiakban merevedési zavart is okozhat a rendszeres biciklizés. Az tehát kulcskérdés, hogy a nyereg és a kormány jól legyen beállítva, utóbbi ne legyen mélyebben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »