Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést ma meghozott, jogerős ítéletében a Kúria.
A legfőbb bírói fórum bűnösnek mondta ki Kovács Bélát az Európai Unió Intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében, ezért öt év fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet szerint a volt politikus büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat csak feltételesen. Az ítélethirdetésnek a minősített adatok miatt csak a rendelkező része volt nyilvános, így az indoklást már zárt ajtók mögött ismertette a bíróság.
A jelenleg Moszkvában élő politikus – hasonlóan a másodfokú eljáráshoz – nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Nyolc éve kezdődött az ügy
Az egykori politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat is emelt ellene az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt.
A főügyészség közlése szerint a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit, és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A volt jobbikos képviselő végig tagadta bűnösségét.
Első fokon részben felmentés
A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptemberében első fokon felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól, ugyanakkor a többi bűncselekményben bűnösnek találta, így költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év – három évre – felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A bíró a szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.
A tényállás szerint Kovács EP-képviselőként kapcsolatba került egy orosz diplomatával, aki hírszerző tevékenységet folytatott, és 2012-ben beszervezte őt, a tartótisztje lett. Előre egyeztetett menetrend szerint leplezett kapcsolatot tartottak, rendszeresen találkoztak, de mobiltelefont lehetőség szerint nem használtak, csak nyilvános fülkéből kommunikáltak, és akkor sem hozták szóba, ki beszél.
A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt.
A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat.
A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.
Az Ítélőtábla szerint megvalósult a kémkedés előkészülete
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly júniusban azonban bűnösnek mondta ki a politikust Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében, ezért a kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította.
Az Ítélőtábla megállapította, hogy Kovács Béla az orosz hírszerző tiszttel az EU energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014 előtt. Ebből következően a 2014. február 16-ai találkozóra is a korábbi konspirált keretek közötti információátadás céljából került sor, de „nem nyert kétséget kizáró bizonyítást", hogy az orosz hírszerző tisztnek valóban adott át ilyen információt.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a törvényszék álláspontjával szemben – megállapította, hogy az elsőrendű vádlott nem csupán véleményt, hanem releváns, az EU érdekeit sértő információkat is át akart adni az orosz hírszerzésnek. Ugyanakkor – az ügyészség álláspontjával szemben – az ítélőtábla rögzítette, hogy a büntető törvénykönyv e rendelkezésének hatályba lépése után a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló, büntetendő előkészület.
Kovács egyébként már a másodfokú eljáráson sem volt jelen, és most is távolt maradt az ítélethirdetéstől.
A Magyar Nemzet információi szerint Kovács Moszkvában él, és nem is tervezi, hogy Magyarországra költözne. Bevallása szerint jelenleg a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
(Mandiner)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
