Abban az esetben, ha Marine Le Pen lesz a két befutó elnökjelölt egyike, egy társadalmi csoportot biztosan elveszít: a Franciaországban élő muzulmán szavazókat. De milyen hatással lehet a „muszlim voks” az elnökválasztás végső kimenetére?
Az iszlám az elmúlt évek alatt Európa-szerte a figyelem középpontjába került. Az európai államok közül Franciaország ad otthont a legtöbb muszlim vallású polgárnak, így a választások alatt jogosan kíváncsi mindenki arra, hogy ez a csoport mégis mit gondol az elnökjelöltekről, és kinek szavaz majd bizalmat az első és második választási fordulóban – írja elemzésében az al-Dzsaszíra szerzője.
Az iszlám Franciaország második legnagyobb vallása. A muzulmánok a francai választók körülbelül öt százalékát alkotják, a teljes népességnek pedig a nyolc százalékát. Ezek az arányok ugyan nem tűnnek számottevőnek, de a születési mutatókat figyelembe véve nem árt, ha komolyabban vesszük az ország jövőjére gyakorolt hatásukat.
Az iszlám Franciaország második legnagyobb vallása. A muzulmánok a francai választók körülbelül öt százalékát alkotják, a teljes népességnek pedig a nyolc százalékát. Ezek az arányok ugyan nem tűnnek számottevőnek, de a születési mutatókat figyelembe véve nem árt, ha komolyabban vesszük az ország jövőjére gyakorolt hatásukat.
Nem olyan egyszerű “muszlim közvélemény-kutatást” végezni
Pár nappal a hétvégi első forduló előtt megpróbáltak felmérést készíteni a muszlim lakosság elnökjelölti preferenciájáról, de ehhez pár jól bevált trükkhöz kellett folyamodniuk a közvélemény-kutatóknak. A francia jogrendszer ugyanis tiltja a szavazók vallásán, bőrszínén vagy származásán alapuló felmérések készítését, így a szakemberek a legtöbb alkalommal az apai vezetéknevekből és az anya származási hátteréből nyerték az adatokat.
Ezt főként Párizs, Lyon és Marseille külvárosi részén élő lakók köreiben végezték, mivel ott kimagasló az észak-afrikai származású francia állampolgárok aránya.
Kikre szavaznak a francia muzulmánok?
A French Institute of Public Opinion francia közvélemény-kutató intézet is így tett.
Ők már egy 2012-ben végzett felmérésen kimutatták, hogy a francia muzulmánok 86 százaléka Francois Hollande-ra szavazott, aki végül a voksok 51 százalékával nyerte meg az elnökválasztást. Mivel már akkor is az öt százalékát tették ki a választásra jogosult franciáknak, a szocialista jelöltre adott szavazataiknak sorsdöntő hatásuk lehetett.
A muzulmán szavazókra viszont nem csupán az a jellemző, hogy túlnyomó többséggel “balra szavaznak”: ők tényleg elmennek voksolni. Öt éve Hollande választási kampánya tömegeket mozgatott meg a muzulmán közösségben, ahol nem csak a célszemély megválasztása éltette őket. Voksaikkal a szélsőjobbos Nicolas Sarkozy győzelmét próbálták megakadályozni, aki már akkor sem nézte jó szemmel az iszlám terjedését az országban, és nyíltan becsmérelte a muszlimokat.
Ezért nem volt eddig központi téma
Sokan nem is várnák a “muszlim-vita” dübörgését a francia választásoknál, hiszen eddig iszlamofób kijelentések nem sűrűn hangoztak el az idei kampányban, ráadásul az elnökjelölti vitában sem szántak rá túl sok időt az iszlám megvitatására. Már Fillon sem harsogja, hogy “az iszlámnak nincs helye Franciaországban”, ezt az irányt inkább más jelöltekre hagyja.
De a diskurzus rendhagyó okok miatt maradt el: a nemzeti- és világsajtó inkább a jobbközepes Fillon és a szélsőjobbos Le Pen korrupciós botrányával és feltételezett visszaéléseivel volt elfoglalva. Ezt azonban nem folytathatják a második fordulóban – szögezi le a szerző. Meglátása szerint ha Le Pen bekerül a szerencsés jelöltek közé, biztosan tesz róla, hogy újra napirendre kerüljön az iszlám franciaországi helyzete.
Ekkor kezdődik majd az ígéretek kora. Riválisai a multikultúra és a nemzeti egység eszméi mögé próbálják majd beállítani a szavazókat, melyeket szociális fejlesztésekkel és diszkrimináció-ellenes törvényjavaslatokkal egészítenek ki.
A muszlim szavazatok begyűjtése
Köztudott, hogy a francia muzulmánok évtizedeken át a szocialista és kommunista jelöltekre szavaztak. De mára a helyzet már sokkal árnyaltabbá vált, a második és harmadik generációs bevándorlók politikai beállítottságát egyre nehezebb meghatározni. Mivel nincs saját pártjuk, tömeges politikai elkötelezettség helyett elvileg ugyanazokat a társadalmi és gazdasági kérdéseket tartják fontosnak, mint az “átlagos” francia szavazók. A munkavállalás, a juttatások és a diszkrimináció témája foglalkoztatja őket.
Ebből a szempontból szinte bármelyik olyan jelölt számításba jöhet – Marine Le Pen kivételével – , aki megkönnyítheti mindennapjaikat, muzulmán jelölt hiányán a vallásuk is háttérbe szorulhat egy kis időre. Egy dologra azonban számítani kell: az iszlamofóbia tömegesen megmozgathatja a muszlim lakosságot, és ezt a baloldali jelöltek is jól tudják.
Marine Le Pent, a jobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke és államfőjelöltjét éltetik támogatói egy kampányrendezvényen, Marseille-ben 2017. április 19-én. (MTI/AP/Michel Euler)
Teljesen más lesz a két forduló
Az említett 2012-es választásoknál is hasonló helyzet alakult ki. Hollande a diszkrimináció, a rasszizmus és az iszlamofóbia visszaszorításával kampányolt, és elsöprő sikert aratott a muzulmán szavazók köreiben.
Az idei elnöki kampányok épp ezért a pozitív üzenetekre koncentrálnak, kerülik az iszlamofób kijelentéseket. A cikk szerzője épp ezért úgy véli, hogy az első fordulóban a “muszlim voks” megoszlik majd a jelöltek között, de ha Marine Le Pen bejut a következő fordulóba, megingathatatlan muszlim összefogásra kell számítania.
A muzulmán franciák alaphelyzetben nem alkotnak egy egységes tömböt, mindenki a saját gazdasági és társadalmi érdekeit helyezi majd előtérbe vasárnap, de ha úgy látják, hogy vallásukat fenyegetik, akkor egy emberként fognak szavazni Marine Le Pen ellenfelére a második fordulóban – zárja írását a francia szociológus.
Kampánycsend van Franciaországban
Holnap reggel 8-kor kezdődik az elnökválasztás, amit a világ nagy részén figyelemmel követnek majd. Az európai unió jövője szempontjából is fontos, hogy ki lesz a következő francia elnök.
Négy jelöltnek van reális esélye arra, hogy az első kettő között végezzen, és bekerüljön a mindent eldöntő második fordulóba. A tegnapelőtti párizsi rendőrgyilkosság miatt a terrorizmus és a biztonság kérdése lett a kampány végére a legfontosabb téma.
Ezért szólalt meg a támadás után Francois Hollande államfő és Bernard Carsnev miniszterelnök is azonnal, hogy mindenkit biztosítson arról, hogy minden rendben lesz, ötvenezer rendőr lesz kint az utcákon. A kérdés az termesztésen, hogy ez azokat a bizonytalanokat, akik már döntöttek arról, hogy kire szavaznak, befolyásolhatja-e, változtathatja-e a véleményeket. Az utolsó felméréseket alapján az látszik, hogy nem változtak az erőviszonyok.
A tengeren túli területeken már megkezdődött a szavazás
Franciaország tengerentúli területein és egyes amerikai szövetségi államokban – így Hawaii-on – szombaton, egy nappal az anyaországi voksolás előtt megkezdődött az elnökválasztás első fordulója.
A 47 millió szavazásra jogosult francia állampolgár közül nem egészen egymillió él a Csendes-óceán déli részén fekvő Francia Polinéziában, valamint a Karib-tengeri Guadeloupe-on, Francia Guayanában és Martinique-on. Ők azért szavaznak előbb, hogy a választásukat ne befolyásolják a várhatóan vasárnap este 8 órakor megjelenő anyaországi előzetes eredmények.
Az eredmények az anyaországi szavazás befejezésével együtt kerül nyilvánosságra
A külföldön tartózkodó francia állampolgárok a nagykövetségeken is leadhatják voksukat.
Vasárnap elsőként a kanadai Új-Fundlandtól délre fekvő francia Saint-Pierre és Miquelon szigeteken nyitnak ki a szavazóhelyiségek. Az eredményeket mindaddig nem teszik közzé, amíg az anyaországban be nem fejeződik a voksolás.
A 11 jelölt közül négynek van reális esélye
Az első fordulóban 11 jelölt indul, közülük a négy legesélyesebb: a függetlenként induló Emmanuel Macron, a szocialista kormány volt gazdasági minisztere, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke, a konzervatív Francois Fillon és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon.
A második fordulót két hét múlva tartják, ezen dől el, ki lesz az Európai Unió egyik magországának, a NATO befolyásos tagjának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjának és a világ ötödik legnagyobb gazdaságának új elnöke. A közvélemény-kutatások szerint várhatóan az Európa-ellenes, 48 éves Marine Le Pen és az Európa-barát, 39 éves Emmanuel Macron jut be a második fordulóba.
La Plaine-Saint-Denis, 2017. április 5.
Az áprilisi franciaországi elnökválasztás tizenegy jelöltjének csoportképe egy televíziós vitaesten Philippe Poutou, az Új Antikapitalista Párt, az NPA jelöltje nélkül a BFM TV és a CNews kereskedelmi csatornák La Plaine-Saint-Denis-i stúdiójában 2017. április 4-én. Balról jobbra: Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Legyőzetlen Franciaország (La France Insoumise) párt jelöltje, Francois Fillon volt francia miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Köztársaságiak (LR) párt jelöltje, Jean Lassalle parlamenti képviselő, független jelölt, Nathalie Arthaud, a kommunista Lute Ouvriére (LO) párt jelöltje, Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke és államfőjelöltje, Benoît Hamon volt oktatási miniszter, a Szocialista Párt (PS) jelöltje, Jacques Cheminade, a jobboldali szuverenista Szolidaritás és Haladás párt jelöltje, Nicolas Dupont-Aignan, a jobboldali szuverenista DLF párt jelöltje, Emmanuel Macron volt francia gazdasági miniszter, független jelölt és Francois Asselineau, a szuverenista és Európa-ellenes UPR párt jelöltje. (MTI/EPA pool/Lionel Bonaventure)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
