Elhunyt Petrov alezredes, aki talán atomháborút akadályozott meg

Elhunyt Petrov alezredes, aki talán atomháborút akadályozott meg

Sztanyiszlav Petrov 1983. szeptember 26-án hirtelen egy rémálom kellõs közepén találta magát: a mûholdas megfigyelés adatai alapján a számítógépek azt jelezték, az USA atomrakétákat lõtt a Szovjetunióra. Ha jelenti az esetet a feletteseinek, kitör a harmadik világháború.

2017. május 19-én, 77 évesen meghalt az egykori szovjet tiszt, Sztanyiszlav Petrov. A halálhírre csak most derült fény, azután, hogy egy német aktivista, Karl Schumacher szeptember 7-én felhívta a családját, hogy boldog születésnapot kívánjon neki. Pedig gyakorlatilag neki köszönhetjük, hogy ma élhetünk.

Petrov 1983. szeptember 26-án a Moszkvától dél-nyugatra fekvõ Szerpuhov–15 titkos katonai bázison állt szolgálatban, amikor a számítógépek azt jelezték, az Egyesült Államok nukleáris rakétatámadást indított a Szovjetunió ellen. Az USA felett lévõ szovjet kémmûholdak ugyanis úgy érzékelték, több rakétaállomásról is kilövés történt.

A hivatalos protokoll szerint Petrovnak azonnali hatállyal jelentenie kellett volna az esetet a feletteseinek, akik válaszcsapásként megindították volna a nukleáris tölteteket az Egyesült Államok felé. A helyzet már önmagában is elképesztõen feszült lehetett, Petrovnak viszont alig néhány perce volt, hogy értékelje a helyzetet és döntsön.

Hírdetés

A két szuperhatalom aktuális viszonyát ismerve pedig minden afelé mutatott, hogy a támadás valódi. A szovjetek néhány héttel korábban ugyanis lelõttek egy koreai utasszállító repülõgépet, amelynek fedélzetén 269 utas utazott – köztük 63 amerikai.

Ezek után bárki azt gondolta volna, hogy bosszúról, válaszcsapásról van szó, Petrov azonban úgy döntött, nem tesz jelentést. Amikor feletteseivel beszélt, rendszerhibát jelentett nekik, így nem indítottak útnak egyetlen rakátát sem. Kiderült, igaza volt. A szovjet mûholdak ugyanis a felhõkön megtörõ napfényt értékelték kilövésnek, és ezek alapján riasztották a központot.

Petrov története csak 1998-ban kapott nyilvánosságot, és bár mindenki hõsnek nevezte higgadságáért, sosem tartotta magát annak – írja a The Washington Post. Hõsies kiállásáért pedig 2004-ben több nemzetközi elismerést is kapott. A történetébõl 2014-ben The Man Who Saved The World (vagyis Az ember, aki megmentette a világot) címmel készítettek dokumentumfilmet, Kevin Costner közremûködésével.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »