– Töredékekben áll rendelkezésünkre olykor a magyar ősiség, sokszor kell rekonstrukciót végrehajtanunk. Mi kell ehhez? Bátorság, alkotóerő, kreativitás, de ez nem minden. A vér joga számít: magyarnak születni, benne élni mindenestől ebben a kultúrában. Ez feljogosít arra, hogy akár több ezer évre visszamenőleg is kiegészítsük a történetet – mondta Toót-Holló Tamás azon a könyvbemutatón, amelyen új kötetéről Bán Jánossal, a Hunyadi-sorozat írójával beszélgettek. Az eseményről videófelvétel is készült, amelyet a napokban tettek közzé.
A szerző elmagyarázta, mit is jelent az, hogy metatörténelmi királyregényeket ír. Nem a történelmi tények az elsődlegesek számára, hanem a magyar kulturális emlékezetben megőrzött mitikus elemek, vagyis a királyoknak nem a cselekedetei, hanem a legendái. Ez a metatörténelmi látásmód egyébként azt is megengedi, hogy teljes anakronizmussal élve a királyainkat mai, modern élmények körébe is átvezesse, s így őket saját, személyes hőseivé, néha pedig alakmásaivá tegye. A Mátyás király körüli mondák közül kiválasztotta a Szent Ilona-legendát, annak minden elhallgatott, nehezen megmutatható részletével együtt, másrészt az okos lány legendáját.
– Ezek a hiedelemmondák és történelmi legendák íróként elsősorban azért vonzanak, mert ezeket újragondolva nem szabályos történelmi regényt írhatok, hanem az emberi lélekben tehetek merőben személyes utazásokat.
Számomra ezek a történetek teljesen modern módon feldolgozható helyzetekkel szolgálnak, s ezeknek a jelenben is naprakész átélését bármikor megengedem magamnak. Így aztán például a Mátyás királyról szóló regényemben olyan, a tér és az idő rendjét felborító jelenetek is helyet kapnak, mint egy lengyelországi autóút, egészen a Balti-tenger partján vándorló dűnékig – sorolta az író.
– Mindig találok egy belépési pontot. Mátyásról tudjuk, hogy vannak udvari mágusai. Így könnyen érthető, hogy egy alkimista mutatvány révén ma is él Mátyás és vele együtt fia, a valójában pár napot élt Hunyadi N. herceg. Összeraktam egy fikcióban a Királyok Hegyén élő alakokat, hogy együtt legyenek ebben a varázslatban, velem együtt.
Páratlan szellemi kalandként éli meg a szerző ezt a munkát. Úgy véli, a konzervatív attitűd a legvagányabb lázadás ma. A tisztelet kultúrája pártján áll, de vagány dolgokat visz véghez.
Elárulta, hogy szintet akart lépni a harmadik királyregénnyel. Az anakronizmusban sem jutott el még idáig soha, illetve a monológokkal építkezés is idetartozik. Önmaga határait kereste, és megtalálta.
Az eseményen Toót-Holló Tamás Bán János új könyvéről beszélt a szerzővel, erről a Magyar Nemzet közölt tudósítást.
Az ünnepi könyvhét alkalmából a Cédrus Művészeti Alapítvány kettős könyvbemutatóján Bán János (Bán Mór) író és Toót-Holló Tamás író, a Magyar Nemzet főszerkesztője közös irodalmi estet tartott. Bán János az Ezer rege könyve című, a magyar mondavilág kincseit sorra vevő sorozatának második kötetével jelentkezett a keleti szél harcosait köszöntve. Toót-Holló Tamás pedig metatörténelmi királyregényeinek trilógiáját zárta le Mátyás király alakját megidéző művével. A pódiumbeszélgetésen az egymást kérdező, egymás könyvbemutatóját moderáló szerzők szavait két kiváló muzsikus, a Magyar Rhapsody Projekt két szellemi vezetője, Bársony Bálint és Elek Norbert egészítette ki lenyűgöző előadásával.
Akták