Zsidó hitközségek tagjai látogattak Székely János megyéspüspökhöz

Zsidó hitközségek tagjai látogattak Székely János megyéspüspökhöz

A Vas megyei és a zalaegerszegi zsidó hitközségek tagjaival találkozott március 17-én, vasárnap a szombathelyi püspöki palotában Székely János megyéspüspök.

A kölcsönös kezdeményezés alapján létrejött bensőséges hangulatú eszmecserén a vendéglátó munkatársaival bemutatta a a vendégeknek a gyönyörű későbarokk püspöki palotát és annak tavaszi pompában zöldellő kertjét.

Székely János a résztvevőknek beszámolt arról, milyen módon kapcsolódott élete során a zsidósághoz, a zsidó valláshoz, Izraelhez.

Elmondta, hogy az első nagy hatás 14 évesen érte, amikor három hét alatt elolvasta az Ószövetséget. Felidézte Lisieux-i Szent Teréz szavait, aki azt mondta, ha pap lehetne, megtanulna héberül, hogy eredeti nyelven olvashassa a Bibliát. Székely János 1984-ben, katonaideje alatt tanulta meg református teológiai hallgató társától héberül a 23. zsoltárt, közben sokat olvasott, tudományos érdeklődéssel fordult a zsidóság történelméhez.

Később több mint három évet élt Jeruzsálemben, ami élete meghatározó élménye volt. „Ott járhattam, ahol a próféták éltek, ahol maga Krisztus járt…”, fogalmazott. Átélhette a hely kisugárzását, számos életre szóló találkozással lett gazdagabb. A legmeghökkentőbb és egyben legmeghatóbb élményét egy biciklizés alkalmával élte át. A kerékpár kereke útközben kilyukadt, ő segítségért egy kibucba ment, ahol a kapuban ülő idős asszony, kihallván az angol szavai mögötti akcentust, így szólt hozzá: „Ugye, te magyar vagy?”. Magyarul. Kiderült, a hölgy, Tova Meir magyar zsidó, Einhorn Gizella néven született, ráadásul ’56-os hős, aki a Széna téren mentett sebesülteket, ezért magyar állami kitüntetésben részesült. A biciklit megjavították, a beszélgetés elmélyült, vacsora készült, végül Székely János, a budapesti születésű magyar katolikus papnövendék szállást is kapott az asszonytól és férjétől. A püspök számára máig meghatározó élmény volt ez a találkozás. Mindezzel arra is utalt, hogy szűkös előítéleteink rabjai vagyunk, a váratlan értékek nyitják fel a szemünket.

Hírdetés

Székely János felidézte az Izraelben tapasztalt hagyományőrzést, a vallási ünnepek örömét, valamint egy férfinak az esetét, aki idős korában jutott el Auschwitzba, ahol a nagyszülei meghaltak, s az ottani hatások alatt kapta vissza identitását, amit egész életében rejtett, szinte tagadott.

A püspök hangot adott meggyőződésének, miszerint a zsidó és a keresztény embereket mély gyökerek, erős szálak kötik össze. Emlékeztetett Benedek pápára, aki azt mondta, a zsidók „atyáink a hitben”. Ezt a kapcsot kell elevenné tenni, baráti, testvéri kapcsolattá emelni. Utolsó története is egy auschwitzi menetbe vezetett: 1944-ben Burgenlandban katolikus pap állt a zsidók menetébe, s amikor az SS-katonák horogkeresztté ferdítették a keresztjét, egy öreg zsidó rabbi odalépett és visszaigazította azt. Mindkettőjüket főbe lőtték.

A zalaegerszegiek nevében Siklósi Vilmos hitközségi elnök köszönte meg a szívélyes fogadtatást. Rámutatott, ha nemcsak a saját, de a mások hitét is ismerjük, kioltódnak a feszültségek. „Szeretnénk megtanulni saját identitásunkat”, fogalmazott, utalva a zalaegerszegi zsidók kis létszámára, vallási vezető nélküli mindennapjaikra. Az egerszegiek emlékplakettet nyújtottak át a püspöknek „a keresztény–zsidó emlékezet gyógyításáért”. A szombathelyi hitközség vezetője, Márkus Sándor a vidéki zsidóság drámaian fogyatkozó számára hívta fel a figyelmet.

Ezután a csapat bejárhatta a megújult püspöki palotát. A vendégek megtekinthették utolsó királyunknak, IV. Károlynak szombathelyi látogatásakor használt szobáját, Mikes János püspök könyvtárát, a megszépült kápolnát, a míves püspöki pásztorbotokat. Végül elidőztek a székesegyházban is.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye/Zaol.hu

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »