Zöldet kapott a lex Csallóköz

A kormány a héten elfogadta a lex Csallóköz nevű törvényjavaslatot, melynek célja Szlovákia tíz legjelentősebb vízgazdálkodási területének, köztük a csallóközi vízkészletnek a védelme. A több tárcát érintő törvény hatékonyabb ellenőrzést és szigorúbb büntetéseket ígér, de néhány környezetvédő szervezet kétkedve várja a jogszabályt.

A stratégiai fontosságú vízgazdálkodási területek védelme és ellenőrzése korábban három minisztérium – a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, és az egészségügyi – hatáskörébe tartozott. A lex Csallóköz változtatna a korábbi gyakorlaton, és egységesítené az egyes tárcák ellenőrzéseit. A környezetvédelmi minisztérium közleménye szerint ezzel kiküszöbölhetővé válnának az ellenőrzések során felmerülő pontatlanságok, ezáltal az egész folyamat következetesebb lenne.

A törvény a tárcák hatékonyabb együttműködése mellett szigorúbb intézkedéseket is bevezetne. Egyrészt komolyabban szabályozná a növényvédő szerek használatát, másrészt tiltaná a golfpályák és a vágóhidak létrehozását, valamint szemétlerakókat sem lehet nyitni a vízvédelmi területeken. Az ipari létesítmények bővítése is tilos lenne, kivéve, ha a beruházás hozzájárulna a víz hatékonyabb védelméhez.

A jogszabály értelmében a kiszabható bírságok összege is növekedne. A bírságok alsó határa jelenleg 99 euró, a minisztérium közleménye szerint ezt az összeget jelentősen emelni kell. Súlyosabb esetekben a vízszennyezőket akár 165 ezer eurós bírsággal is sújthatnák.

Csicsai Gábor (Híd), a mezőgazdasági minisztérium államtitkára szerint az új törvény a gazdák számára nem jelent újabb problémákat, a szigorítások ellenére sem. „A gazdálkodóknak, akik eddig is betartották az előírásokat, nincs mitől félniük, hiszen a törvényjavaslat célja a gazdaság működésének könnyítése, nem pedig a bonyolítása” – jelentette ki Csicsai. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter az előzetes tárgyalásokon a csallóközi települések egyharmadánál nem teljesen kiépített csatornahálózat problémáját is érintette: úgy nyilatkozott, a kisebb településeken uniós források bevonásával lehetne kiépíteni a szennyvízhálózatot.

Nem mindenki fogadta azonban lelkesedéssel az új törvényt. Dušan Velič, a Vizünkért Polgári Társulás képviselője szerint a lex Csallóköz nem lesz elég hatékony a vizek védelmében. Hasonlóan szkeptikusan viszonyul a törvényhez Elena Fatulová, a Vízügyi Politikai Intézet Polgári Társulás vezetője is.

 

A lex Csallóköz a hatékonyabb ellenőrzések mellett közel 30 millió eurós pályázati pénzt ígér a csallóközi falvak csatornarendszereinek felújítására, de a vizek védelmével foglalkozó szervezetek így sem tartják elégségesnek a jogszabályt.

A vizek védelme korábban több tárca jogkörébe tartozott: a potenciális szennyezőket a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrizte, a vegyszerek használatára az agrártárca figyelt, az ivóvízellátást és a vízminőséget pedig a Közegészségügyi Hivatal felügyelte. Az új törvény egységesítené az egyes intézmények feladatkörét. A legnagyobb szerep a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőségre hárulna: ehhez az intézményhez lehetne majd fordulni, ha fennállna a víz-szennyezés lehetősége, a felügyelőség pedig értesítené a többi illetékes szervet. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat biztosítja a nyilvánosság átlátható tájékoztatását is: a zöldtárca rendszeresen közzé fogja tenni a weboldalán a vízminőségre vonatkozó jelentéseket.

A törvényjavaslat elkészítése után tárgyaltak a csallóközi települések polgármestereivel is. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter a találkozón kiemelte a csatornarendszerekkel összefüggő problémákat. Elmondása szerint a csallóközi települések egyharmadánál a csatornahálózat nincs teljesen kiépítve, ez pedig komoly veszélyt jelent az ivóvízre. Éppen ezért az olyan településeknek, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 2000 főt, Európai Uniós forrásokból közel 30 millió eurós keretet biztosítanak a szennyvízhálózat kiépítésére.

Bereczk Oszkár, a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának vezetője a tárgyalások után pozitívan értékelte a lex Csallóközt. Véleménye szerint az új törvénynek köszönhetően javulhat Csallóköz érdekeinek védelme.

A vízvédelemmel foglalkozó szervezetek mindezek ellenére nem tartják elegendőnek a törvénytervezetet. Dušan Velič szerint az új törvényjavaslat nem kínál megoldást a problémára, mindössze kiragad néhány intézkedést más, korábbi törvényekből, és ezeket egyesíti. „Nem vonjuk kétségbe, hogy szükség van néhány törvény frissítésére, azonban a lex Csallóköz nem elégséges, hiszen nem kínál új megoldásokat a felmerült problémákra” – mondta Velič.

Elena Fatulovának is hasonló a véleménye a törvényről. Elmondása szerint a törvényjavaslatban található intézkedések legalább 90 százaléka már létező jogszabályokból merít, így a vízvédelem terén nem nyújt semmi újat. „A minisztérium tevékenysége számunkra azt sugallja, hogy ezzel az új törvénnyel mindössze el akarják terelni a figyelmet a tavalyi víz-szennyezésről, amely során 6 csallóközi település lakóinak kellett atrazinnal szennyezett ivóvizet fogyasztania. Az új törvény ugyan kínál némi változást néhány szigorítás formájában, azonban a kritikus állapotban lévő csallóközi környezet ettől nem fog megtisztulni” – mondta lapunknak Fatulová.

Nagy Roland


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »