Zavaros tisztogatás Törökországban

Zavaros tisztogatás Törökországban

Korábban a most elvitt török újságírók is kiálltak Erdogan rendszere mellett, a változás 2013 végén következett be. Régóta tartó folyamatról van szó Egeresi Zoltán szerint, ezért is mehetett végbe olyan gyorsan a mostani bosszúhadjárat.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy újságírók és tanárok akkora arányban vettek volna részt a török puccskísérletben, mint amennyit most közülük letartóztattak és elmozdítottak – jelentette ki lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Ismert: a hétvégén huszonegy újságírót vittek bírósági meghallgatásra terrorcsoporthoz tartozás vádjával. Korábban szintén huszonegy gyanúba keveredett médiamunkásról lehetett hallani, négyet viszont később szabadon engedtek az Anadolu állami hírügynökség szerint. A The Guardian arról számolt be a múlt héten, hogy 89 újságíróval szemben adtak ki letartóztatási parancsot, és közülük legalább 40-et őrizetbe is vettek. A rendkívüli állapotra hivatkozva a török kormány elrendelte legalább 131 újság, tévé- és rádióadó, kiadó és hírügynökség bezárását.

A letartóztatottak közül többen a Zamannak dolgoztak, annak az újságnak, amit a jelenleg az Egyesült Államokban élő muszlim vallástudóshoz, Fethullah Gülenhez kötnek. Őt Recep Tayyip Erdogan elnök a puccskísérlet támogatásával vádolta meg. A hatalom átvételére tett kísérlet leverése után meg is indult a bosszúhadjárat a hadseregen és az államapparátuson belül, de a média sem kerülhette el a tisztogatást.

Gülenistákra vadásznak

A Zaman élére ugyanakkor már márciusban kormányhű embereket helyeztek, azóta pedig erősen Erdogan-pártinak volt mondható. A nyomásgyakorlás tehát nem most kezdődött, csak immár jóval nagyobb lendülettel zajlik, amihez a puccskísérlet miatti tisztogatásvágy egyfajta legitimációként szolgál. A szakértő rámutat: a megmozdulást egy afféle párhuzamos állam, a döntés- és törvényhozás különféle szintjeire beszivárgott különutasok nyakába varrnák. Velük most végleg leszámolnának, aminek várhatóan az ellenzék sem fog keresztbe tenni, hiszen ők is a demokrácia elleni támadásként értékelték a hatalomátvételi kísérletet.

A szintén ellenzéki, ám baloldali vagy kemalista médiára viszont nem csaptak le, és jelenleg úgy tűnik, nem is fognak – hívja fel a figyelmet Egeresi. A Zamant ehhez képest bezárták, a gülenisták közé soroltakat pedig – finoman szólva – elővették. Hogy ők valóban azok is, vagy inkább a hatalom bök rá azokra, akik épp szúrják a szemét, mondhatni, jó kérdés. Az korábban is tudható volt, hogy ők Gülen mozgalmával, a Hizmettel szimpatizálnak, ezzel együtt eddig Erdogan pártjával, az AKP-val is baráti volt a viszony. A 2013-as Gezi parkbeli tüntetéssorozat idején is a kormánypárti retorikát vették át. Tény viszont az is, hogy nem sokkal később, az Erdogan fiát is érintő korrupciós botrány kirobbanásakor fordulat következett be a médiában. A szakértő szerint ekkortól beszélt az elnök egy gülenista párhuzamos hatalom létezéséről, és az említett lapok is ekkortól lettek kritikusak a kormánnyal szemben: bírálták a korrupciót, kül- és belpolitikai kritikát fogalmaztak meg. A puccskísérlet utáni narratíva tehát nem új keletű, a tisztogatáshoz pedig szinte csak az adandó alkalmat várták. Kellett is a korábban meglévő konfliktus ahhoz, hogy most a bosszú ilyen gyorsan végbe tudjon menni.

Hosszú börtönbüntetések várhatók

Azt ugyanakkor Egeresi nem látja életszerűnek, hogy újságírók és középiskolai tanárok akkora arányban részt vehettek volna a hatalomátvételi kísérlet előkészítésében, mint ahogy a kormány mostani intézkedéseiből ez kitűnik. Huszonegyezer embertől vették el az oktatási engedélyt, 1577 dékánt menesztettek, illetve tizenöt egyetemet zártak be. A szakértő úgy látja, a puccsot valóban egy szekulárisabb társaság kísérelhette meg, több elfogott állítólag önmagát is gülenistának vallotta. Ugyanakkor a török tábornoki kar negyven százalékát elbocsátották, és hétfőn érkezett a hír 167 katonai vezető áthelyezéséről. Egeresi szerint ekkora hatalma a Hizmetnek biztos nem volt, ráadásul a hadsereg és a mozgalom rosszban is van egymással. A továbbiakban példastatuálásra biztosan számíthatunk,  feltételezhetően jó hosszú börtönbüntetéseket szabnak majd ki. Azt viszont a szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a halálbüntetést újra bevezessék, szerinte inkább csak kommunikációs fogásról lehet szó.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »