Zarándoklattal ünnepelt a harmincéves KÉSZ

Zarándoklattal ünnepelt a harmincéves KÉSZ

Kárpát-medencei zarándoklat keretében ünnepelte harmincéves jubileumát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége október 5-én. A zarándoklat vezetője a szövetség elnöke, Makláry Ákos parókus volt. Az 1989-ben Csanád Béla professzor által alapított közösség közel ezer tagja vett részt az ezeréves érseki városban, Kalocsán tartott ünnepi eseményen.

A jubiláns szervezet tagjait Bábel Balázs érsek a szentmise prédikációjában köszöntötte. Homíliájában a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főpásztora kifejtette: ebben az évben szerte az országban harmincéves évfordulókat tartanak, hiszen harminc esztendővel ezelőtt volt a rendszerváltás, és az új lehetőségek világában egyre másra alakultak a pártok és különböző szervezetek, kulturális és más egyesületek. Ezek között szerényen meghúzódott a Csanád Béla professzor által megalapított Keresztények Értelmiségiek Szövetségének egyesülete. A harmincas esztendő egyfajta „bibliás-szám”, hiszen az Úr Jézus mintegy harmincéves volt, amikor a nyilvánosság elé lépett, és elkezdte hirdetni Isten országának evangéliumát – fejtette ki az érsek. „Ez a harminc esztendő hálára késztet bennünket, és arra is, hogy megemlékezzünk az alapítókról, köztük az előbb említett Csanád professzor úrról, aki ennek az egyházmegyének volt a papja, és akinek korábban tanítványa és kollégája lehettem. Ugyancsak meg kell említeni Bisztyó Józsefet, szintén akasztói származású papot, aki életét Kanadában töltötte, de idős korára hazajött, és összegyűjtött anyagi javait odaadta, hogy az Adalbertinum háza felépülhessen. Most mindketten ott nyugszanak szülőfalujukban, Akasztón. Legyen áldott az emlékük!”

Bábel Balázs érsek az értelmiségiek szerepéről elmélkedve kifejtette: nem is gondoljuk ma már, hogy milyen forradalmi volt akkor a keresztények számára értelmiségi szövetséget létrehozni, hiszen a megelőző negyven évben, a tudományos szocializmus idején tudós csak materialista és marxista alapon lehetett valaki, mert a vallás ópiumnak és népbutításnak számított. Arról egyesek tudtak, hogy vannak tudós emberek, művészek, akik titkon vagy nem nagy nyilvánossággal keresztények, mint Kodály Zoltán vagy Öveges József professzor, de ez általában ismeretlen volt. Hogy egyszerre valaki megélhesse az értelmiségi létét és hitét, kereszténységét, ahhoz meg kellett változnia a kornak, és ebben segített a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége – emelte ki a szónok. Hozzátette: Magában az elnevezésben is benne van a program: keresztény, azaz Krisztus-követő, krisztusi ember.

Szentbeszéde következő részében a kalocsai érsek az értelem szerepéről szólt. A fogalom szerint az az értelmiségi, aki az értelmet, az Istentől kapott logoszt, logikát felhasználja és gyarapítja. „XVI. Benedek emeritus pápánk talán egész életműve abban summázható, hogy a logosznak, a második isteni személynek, az Isten megtestesült bölcsességének teológusa volt, és később pápája.

A kalocsai főszékesegyház – ha szemben állunk vele – jobb oldali tornyán ott van XVI. Benedek pápa címere” – hívta fel a figyelmet Bábel Balázs. Elmondta: volt alkalma megmutatni XVI. Benedeknek, hogy tiszteletünket pápasága alatt így is kifejeztük. Ő, aki megszólította az értelmiségieket, az európai kultúrának mintegy őrzője, átadója volt egész pápai működésével.

Az evangéliumról szólva a főpásztor kifejtette: a szentmisében hallott evangélium, mintha egy kicsit ellentmondana ennek, hiszen Jézus, amikor a hetvenkét tanítvány beszámolóját hallgatja, azt mondja: „Ne annak örüljetek, hogy még a gonosz lelkek is engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy nevetek föl van írva a mennyben.” Ezután fölujjong a Szentlélekben, magasztalja, dicsőíti az Atyát, aki elrejti a bölcsek és tudósok elől az ő kinyilatkoztatását. „De ezt idézőjelbe lehetne tenni, mert a Szentírásnak vannak kétértelmű vagy kettős használatú szavai. A világ fiainak bölcseit, tudósait szembeállítják a kinyilatkoztatás írói az isteni bölcsességet és tudományt hirdető emberekkel.” Tehát nem önmagában arról van szó, hogy ne értékelte volna az Úr Jézus az értelmet – fejtette ki homíliájában a főpásztor. Hangsúlyozta: Ő a logosz, melyből a logika szó származik. „De az ő igazsága és bölcsessége mindig egyszerű és alázatos. Éppen ezért a keresztény értelmiségieknek is ezt az utat kell követniök.

„Parancsunk van rá, mert egyszerre feladat és ajándék az értelmesség és bölcsesség. Hogy mondja a főparancsolat? »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!« Hogy az életünk központjában ott legyen, ez jelenti a szívből való szeretetet. A lelkünkből valót, hogy végig hűségesek legyünk: halálunkig az Istenhez. S miután Isten az értelmet megkülönböztető ajándékként adta a teremtények közül az embernek, ezért értelemmel is kell keresnie az Istent. Mert valamiképpen Isten van minden gondolatnak az alján, s a kereséshez adja az ő ajándékát. A Szentléleknek három ajándéka is kapcsolatos ezzel: az értelem, a tudomány, a bölcsesség ajándéka. Az értelemé, hogy a világ dolgai Istenhez vezényeljenek bennünket; a tudományé, hogy meglássuk a harmóniát a kinyilatkoztatott igazság és az értelem által felismert igazság között, mert köztük nem lehet ellentét; s adja a bölcsességet, amely minden dolgok legmagasabb szempontból való megtekintését és az aszerint való gondolkodást kívánja tőlünk!”

Hírdetés

Beszéde végén a főpásztor a napi szentmise szövegeihez fűzve további gondolatait kiemelte: egyszerre feladat és ajándék keresztény értelmiséginek lenni. Szűz Mária, a Bölcsesség Széke szentmiséjét imádkoztuk. Isten bölcsessége maga Jézus Krisztus. Az isztambuli vagy régi nevén konstantinápolyi Hagia Sophia a bölcsesség, az isteni bölcsesség temploma, és a szentélyben ott van Jézus Krisztus ikonja – az Isten bölcsessége. Ennélfogva a Szűzanya, aki Jézus emberi természetét adta, a Bölcsesség Széke. „Hozzá is fordulhatunk, amikor az élet útján eligazodást keresünk.”

Az értelmiségi lét nem egzisztencia, hanem létforma. Nem azt jelenti, hogy abból élünk meg, hanem, hogy úgy élünk. Értelmiséginek lenni életformát kíván – hangzott el a szentmise homíliájában. A kalocsai érsek kiemelte: „Fontos, hogy a 30. évfordulón kapjunk új erőre, és legyünk tanúi ennek az isteni Bölcsességnek. A hetvenkét tanítvány nekünk is lehet védőszentünk a világban járva-kelve, hirdetve Isten bölcsességét, szépségét és jóságát.”

„Mint bibliás családfő / hozom a régit, újat / e változó világban / élő örök tanúnak” – idézte Csanád Béla professzor négysorosát Bábel Balázs, hozzáfűzve: „Bibliás családfőként régit és újat össze kell gyűjtenünk. Körülöttünk a világ változik, forrong, de az értékeket őriznünk kell, és tovább kell adnunk.”

A zarándoklat résztvevői a kalocsai főszékesegyház bemutatásán túl megismerhették az Astriceum Érseki Múzeum, valamint az Érseki Könyvtár gyűjteményét.

A nap végén az újonnan faragott Szentháromság-szobor megáldása következett, melynek keretében Bábel Balázs érsek megáldotta a zarándokok kegytárgyait, és elimádkozták a lorettói litániát. A főpásztor érseki áldással indította útnak a zarándokokat.

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »