Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

A koronavírus-járvány jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban is, jelentősen csökkentve a gazdák jövedelmét. Az Európai Bizottság tett néhány válságkezelő javaslatot, de mindenki a beharangozott átfogó mentőcsomagra vár. Winkler Gyulát, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét a romániai agrárágazat felzárkóztatási esélyeiről is kérdeztük.
 – Európa-szerte hatalmas eladatlan élelmiszerkészletek halmozódtak fel a koronavírus-járvány miatt. A gazdák nem tudják értékesíteni terményeiket, közben folyamatosan esnek a felvásárlási árak. Hogyan látszik ez az uniós intézmények szemszögéből?

– Az online rendszerben ülésező Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját, amellyel többek között az agrárszektor és az élelmiszeripar gondjait hivatott enyhíteni. A csomag egyes részletei már ismertek. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) előleget fizethet a gazdáknak az idénre esedékes területalapú támogatásokból, ezzel is segítve munkájukat. Könnyítésnek számít, hogy csökkentették a helyszíni ellenőrzések arányát.

A mezőgazdaság különböző ágazatait más és más módon érinti a válság. Az uniós agrárszektoron belül a legnagyobb vita jelenleg a borászatokat illetően folyik, ugyanis hatalmas készletek állnak a borospincékben, miközben készülni kell az új szezonra.

Az Európai Bizottság azt ajánlotta a borászoknak, hogy bizonyos támogatás fejében a bort ki lehessen főzni szesznek, de a szubvenció nem akkora, hogy az megérje a legtöbb uniós ország borászainak. Hangsúlyosabb segítség azonban a tárolókapacitásokra igényelhető támogatás: az eladhatatlan élelmiszereket uniós pénzen hűtőházakban lehet tárolni, amíg csökken a piac telítettsége.

– A bevett gyakorlat mégis az, hogy a nagy nyugat-európai termelők dömpingáron terítik az egységes uniós piacon termékeiket, ami sokat árt a kelet-európai – elsősorban a romániai – gazdáknak. Hogyan lehetne ezt kivédeni?

Hírdetés

– Az igazság valahol középúton van. Amikor egy országban a mezőgazdaság szervezettségi foka nagyon alacsony, akkor az érdekképviselet is gyenge. A gazdákat csak erős mezőgazdasági szervezetek tudják uniós szinten képviselni, ezen a területen romániai tevékenység alig látszik. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) – amit együttesen COPA-COGECA érdekvédelmi szervezetként szoktunk emlegetni – öt év óta kéri Romániát, hogy fizesse ki éves tagdíját. Vajon milyen esélye van ilyen körülmények között a romániai gazda-érdekvédelemnek, hogy Brüsszelben vagy más európai fővárosban hallassa a hangját? A gyenge agrárszervezettségével és még gyengébb gazda-érdekvédelmével magyarázható, hogy Románia képtelen érvényesíteni érdekeit az európai uniós agrárpiacon.

– Az Európai Bizottság május hetedikétől igen jelentős uniós támogatást nyújt a húsok tárolására. Románia – ahol alig vannak hűtőházak – mit tud ebből a támogatásból lehívni?

– Végre el kéne kezdeni a hűtőházak építését. De ezzel visszakanyarodunk a Romániában kevésbé népszerű szövetkezeti rendszer fontosságára. Tudniillik ezeket a támogatásokat sehol az Európai Unióban nem hívhatja le egymagában a termelő.

A közös európai uniós agrárpolitika sehol nem arról szól, hogy a kistermelőket egyenként jólétben tartsa. Az egységes uniós piacon eleve csak azon országok gazdatársadalmai lehetnek sikeresek, amelyek tökélyre vitték vagy viszik a szövetkezeti rendszert. Románia számára sincs más út.

– Hosszú évek óta Erdélyben is sok szó esik a mezőgazdasági szövetkezetek fontosságáról. Vannak pozitív példák, de a jól működő szövetkezetek továbbra is fehér hollónak számítanak. Ön szerint mikor lesz átfogó és ütőképes szövetkezeti rendszerünk?

– Amikor a gazdák szintjén bekövetkezik a gyökeres szemléletváltás, ezt ugyanis fentről, erős kormányzati szerepvállalással nem lehet megoldani. Senki nem akar kényszerszövetkezetesítést. Demokratikus körülmények között – ahol a magántulajdon szent – ilyesmit nem lehet erőből kivitelezni. Az államnak viszont törvényalkotó szerepe van, és szabályozhatja, hogyan nézzen ki az a bizonyos szövetkezeti rendszer.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »