Vulkánok, hómezők és mitológiai szörnyek

Vulkánok, hómezők és mitológiai szörnyek

Európában annyira nem ismerik az izlandi focistákat, hogy ha valaki sárga lapot kap, akkor egyszerűen mezt cserél egy másik játékossal. Senki nem fogja észrevenni – az izlandi futballválogatott edzőjének, Heimir Hallgrímssonnak erre az ötletére biztosan sokáig fogunk emlékezni. Végül a Franciaország elleni vereség pontot tett az izlandi Eb-szereplés végére, de a negyeddöntőbe jutás – úgy, hogy ez volt Izland történetének első Európa-bajnoksága – óriási dolog volt számukra, és nagy meglepetés a focirajongóknak, de még a szakembereknek is. Tény, mindeddig nem tudtunk túl sokat az izlandi fociról. Az izlandi irodalmat viszont már azelőtt ismerte a világ, hogy 2-1-re elpüfölték volna az angol válogatottat.

A 330 ezer lakosú Izlandnak számos olyan szerzője van, aki Magyarországon is megjelent, akár több kötettel is. Most pedig mindenütt megnőtt az érdeklődés az izlandi irodalom iránt – legalábbis az egyik legnagyobb kiadó, a Forlagid vezetője, Egill Örn Jóhannsson erről számolt be a The Guardian brit napilapnak. Azt mesélte, hogy az olvasók és a külföldi könyvkiadók is rávetették magukat az izlandi írókra. Nemcsak Európából, hanem az Egyesült Államokból, Dél-Koreából és Tajvanról is kaptak megkereséseket, miután a válogatottnak sikerült eljutnia a negyeddöntőig. Lehet, hogy ez csak ügyes marketingfogás az izlandi kiadó részéről. Ha így van, végül is igaza volt; a foci adta hirtelen népszerűséget minden területen érdemes kihasználni.

A kiadó 150-200 címmel jelentkezik évente. Tucatnyi, külföldön is ismert szerzőjük van, közülük a legnagyobb sztár Arnaldur Indridason, az Erlendur felügyelő című krimisorozat szerzője, akinek a köteteit a kiadóvezető elmondása szerint 12 millió példányban adták el világszerte, többek között Magyarországon is. Ennek nyilván köze van ahhoz is, hogy a skandináv krimiért világszerte rajonganak. Magyarul az Animus Kiadó jelenteti meg az Erlendur-sorozatot.

Izlandi sztárszerzőnek számít Andri Snaer Magnason is, akit harminc nyelvre fordítottak le, köztük magyarra. Nagy sikerű mesekönyve, A kék bolygó története és két regény, a LoveStar és az Időláda jelent meg tőle itthon. Előbbi antiutópia, egy groteszk, humoros 1984, utóbbi pedig egy fantasy.

A dalszövegíró-költő Sjón, polgári nevén Sigurjón Birgir Sigurdsson sokszor dolgozott Björkkel, a legismertebb izlandi zenésszel, de Lars von Trier dán filmrendezővel is – a Táncos a sötétben dalszövegeit is ő írta. Magyarországon innen ismerhették a nevét, amíg a Magvető Kiadó elő nem rukkolt A macskaróka című regényével. A macskaróka az izlandi mitológia szereplője, házi macska apa és sarki róka anya kölyke.

Sjónnak a mitológia megidézésével könnyű dolga volt: az izlandiak jó része ugyanis tényleg hisz a manók és a tündérek létezésében. A középkori sagák ma is az élő kultúra részét képezik, sokkal többször idézik őket a mindennapokban és a kortárs irodalmi művekben, mint mondjuk a magyarok a Halotti beszédet vagy az Ómagyar Mária-siralmat. Igaz, sokkal több is fennmaradt belőlük. Izland kulturális örökségének legjelentősebb részét ez az írott kultúra képezi.

Sjónnak később egy másik könyve is megjelent magyarul, A cethal gyomrában. Ebben is az izlandi múltba tekint vissza az író. A macskaróka a XIX. században, A cethal gyomrában a XVII. században játszódik. A főszereplő mindkét regényben az isten háta mögötti Izlandon magára maradt természettudós, aki felvilágosult emberként próbál boldogulni a népi hiedelmek és a természet kegyetlensége közepette. A hómezők és a vulkánok legalább olyan gyakran bukkannak fel az izlandi irodalomban, mint a mítoszok. Ófeigur Sigurdsson regényében, a Jón történetében a Katla vulkán borítja el hamuval és tűzzel a környéket, ahol a fiatal tiszteletesnek, Jónnak új életet kellene kezdenie. Ám ehelyett arra kényszerül, hogy a múlttal és saját démonaival nézzen szembe.

Ezek a szerzők az izlandi irodalom újabb generációjához tartoznak, de megjelentek korábban magyar olyan klasszikusok is, mint az 1975-ben elhunyt Gunnar Gunnarsson, akinek A vulkán árnyékában című regénye több magyar kiadást is megért. Gunnarsson elsősorban dánul írt.

Aki a legendák eredetijére kíváncsi, elolvashat néhányat az ígéretes című Szőrös pisztráng: izlandi regék és mondák című kötetben, amelyet 2008-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó jelentetett meg.

Talán az írott kultúrához, a mítoszokhoz való közelség miatt szerelmesek az izlandiak máig az írásba. – Van egy mondás az országban, amely szerint az izlandi ember vagy írt már könyvet, vagy akar írni egyet – mondta a The Guardiannek a kiadóvezető. Magyarországon, a tízmillió költő országában ezt sem olyan nehéz megérteni.

Dacára a nagy írási kedvnek, nyilván az izlandi könyvpiac sem nevezhető nagynak. De annak ellenére, hogy Izlandon harmincszor kevesebben élnek, mint Magyarországon, száz könyvkiadó aktív a piacon, és a Forlagid vezetője azt mondta a The Guardiannek, hogy ők mindennap kapnak egy új izlandi kéziratot. Izlandnak, akárcsak Magyarországnak, egy irodalmi Nobel-díjasa van, Halldór Laxness, aki 1955-ben kapta meg az elismerést.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »