Vörösiszapper: új elsőfokú eljárás várható

Vörösiszapper: új elsőfokú eljárás várható

A Győri Fellebbviteli Főügyészség a vörösiszapügyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt a Győri Ítélőtáblának – tudta meg lapunk Horváth Péter fellebbviteli főügyészhelyettestől. Emellett a vádhatóság azt kívánja elérni, hogy táblabíróság utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet nem látja érdemben felülbírálhatónak, mivel azt megalapozatlannak és indokolásában is hiányosnak tartja, nem beszélve az általuk kifogásolt eljárási szabálysértésekről.

Az érdemi felülbírálhatóság azt jelentené, hogy a másodfokú bíróság helybenhagyja a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét, vagy megváltoztatja. Ám ha az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék súlyosan megsértette a büntetőeljárási szabályokat, illetve az ítélet megalapozatlan, a táblabíróság nem tud érdemben felülbírálatot végezni. Ilyenkor az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és utasítja az elsőfokú bíróságot az elsőfokú bírósági eljárás megismétlésére.

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a másodfokú bíróság úgy látja, hogy a megismétlendő elsőfokú eljárásban megállapítható a vádlottak bűnössége. Korábban egyébként megjelent a médiában, hogy az ítélőtábla újabb igazságügyi szakértői véleményeket kérhet be, vagy akár bizonyítást is elrendelhet.

Emlékezetes: január végén a Veszprémi Törvényszék Szabó Györgyi vezette bírói tanácsa bűncselekmény hiányában minden vádlottat felmentett az összes vádpont alól a vörösiszapperben. A katasztrófa okaként a bíróság az altalaj stabilitásvesztését jelölte meg, szerinte ez vezetett oda, hogy az építmény alatti talaj megcsúszott, és kiszakadt a gát fala. Szabó Györgyi egyértelműsítette, hogy a hiba a tervezéskor történt, hogy a kazetta állaga nem 2010-ben, hanem 1998-ban, a betöltés kezdetén vált végzetessé. Kifejtette azt is: a szakértők szerint a gát „halálra volt ítélve”, az viszont nem volt előre látható, megcsúszik-e a gáttest, illetve ha igen, pontosan mikor. A bíró aláhúzta: a tervezők tisztában voltak vele, hogy az altalaj később ki lesz téve lúgos hatásnak. A bíróság szakértőkre hivatkozva azt is megállapította: a csurgalékvizekből, a szivárgásból nem lehetett egyértelműen a katasztrófa bekövetkezésére következtetni, és a tározóban található nyolcméteres iszap sem befolyásolta a gát állékonyságát.

A bíró fontosnak tartotta leszögezni, hogy a Mal Zrt. nem ült a vádlottak padján, és a cég, valamint a vádlottak köre nem mosható össze. Azt is nyilvánvalóvá tette: a büntetőbíróságot nem köti a polgári vagy közigazgatási bíróság által korábban hozott jogerős ítéletek sora. Az ítéletet megelőzőn indult polgári perekben ugyanis számos esetben született a Malt elmarasztaló ítélet.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározója 2010. október 4-én szakadt át, a kiömlő vörösiszap három falut öntött el, tíz ember életét oltotta ki, több mint kétszáz ember sérült meg, ezrek otthona vált rommá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »