Vona Gábor: Miért nézik el a fideszesek az orbáni korrupciót?

… szerintem Orbán Viktor korrupt. Az elmúlt huszonhat év legkorruptabb politikusa. Vállalva, hogy a Fidesz gyülekezetében ezzel a kijelentésemmel megbotránkoztatom a híveket, de sajnos ez az igazság. A baloldal is korrupt volt, nagyon, de igazán tökéletesen működő, állami gépezetté ő tette a lopást…

Magyar Menedék - Karácsony

A Fidesz a polgári Magyarország ígéretével lett kispártból középpárt, majd középpártból néppárt. Az út során ezen cél mögé nagyon sok konzervatív, jobboldali, polgári értékrendű ember sorakozott fel, akiket fűtött a posztkommunista elittől való megszabadulásnak, az európai felzárkózásnak és a nemzeti-keresztény értékek megőrzésének vágya, egyszóval a polgári Magyarország víziója. A kommunizmus rossz emlékei, a baloldal nemzeti érzéketlensége és a szociálliberális tandem mögött rejlő nemzetközi háttérerő ezt a küzdelmet valamiféle szakrális szabadságharccá sűrítette ezekben az emberekben. Ebben az isteni színjátékban pedig Orbán Viktor, a Fidesz vezetője már nem csupán egy politikai vezető volt, hanem szinte pontifex maximus, az égi erők küldötte. A másik oldalon felsorakozó hatalmas erőkkel szemben csak egy isteni küldött veheti fel a versenyt – gondolhatták a Fidesz szimpatizánsai. A marketingguruk pedig meglátva az ebben rejlő lehetőséget, készre gyártották a „polgári Magyarország” és a „tévedhetetlen és szeplőtelen Orbán Viktor” kommunikációs termékeket.

A szekuláris világban élő nyugati ember számára az egyházak, a vallás egyre kevésbé képes kapaszkodókat adni létkérdéseivel kapcsolatban. A modern nyugaton – ahová, ha nem is a béreink, de a gondolkodási mintáink alapján mi, magyarok is tartozunk – még az úgymond vallásos emberek számára is szükség van „istenpótlékokra”. Az emberben meglévő transzcendencia szükséglet valamiféle kielégítésére. Ezt a szerepet pedig a politika is betöltheti, amennyiben képes elrugaszkodni a profán szakpolitika materialista szintjétől, és valamiféle metapolitikai dimenziót megcsillantani. A Fidesz a polgári Magyarország álomképével, a nemzetárulásra permanensen készülő baloldal falra festésével és a magyar Messiás megszületésének örömhírével meg is adta ezt a metapolitikai keretet. A megszólított állampolgár pedig ettől a pillanattól kezdve már nem szavazó vagy szimpatizáns volt, hanem hívő. Nem véleménye volt, hanem hite. Nem érvekkel rendelkezett, hanem dogmákkal. Nem értelemmel fordult a magyar közélethez, hanem érzelemmel. Nem másik értékrenddel küzdött, hanem a nemzet ellenségeivel. Nem gyűléseket tartott, hanem liturgiát. Nem a választási győzelem volt a tét, hanem a nemzet üdvözülése. Orbán Viktor pedig ezen – egyre idősödő, egyre bezárkózóbb és változásra egyre kevésbé képes – szavazóbázis számára minimum főpap volt, de sokkal inkább „Istenkirály” (G. Fodor Gábor). (Itt fontos megjegyezni, hogy a Fidesz „kommunista Sátán” elleni szakrális küzdelmének ellentéteként felrajzolható a baloldal „náci Lucifer” elleni apokaliptikus harca is.)

Mindenki számára jól ismert a vallások pszichológiájának azon jelensége, amikor egy adott istenség vagy szent személy tekintélyének megsértése a hívekből elképesztő mértékű felháborodást vált ki. A békés gyülekezetből ilyenkor akár teljesen irracionális, elementáris, nem ritkán fizikai erőszakba is forduló düh tör fel. Ez valahol természetes folyamat, hiszen egy ilyen sértés az emberi létezés legmélyére hatol, ott kelt bizonytalanságot, zavart, megbotránkozást. A fentiek alapján talán világossá válik, mit éreznek a „viktoriánus” nyugdíjasok, amikor valaki „csúnyán” beszél Orbán Viktorról. Uram bocsá korruptnak nevezi. Ez az ő szemükben istenkáromlás, és mint ilyen természetesen igaztalan vád. „Orbán Viktor nem lehet korrupt. Hogy miért? Mert az lehetetlen. Azért.” Hitünk pillérei nem omolhatnak össze, mert akkor mi is összeomlunk. Olyan ez nekik, mintha egy kereszténynek azt mondanánk, hogy Jézus nem támadt fel, a muszlimnak, hogy Mohamed nem járt sem Mekkában, sem Medinában, a buddhistának pedig, hogy Buddha nem világosodott meg. Ez káromlás, gyalázat, elégtételt kíván.

Ennyi bevezető után szeretném bejelenteni, hogy szerintem Orbán Viktor korrupt. Az elmúlt huszonhat év legkorruptabb politikusa. Vállalva, hogy a Fidesz gyülekezetében ezzel a kijelentésemmel megbotránkoztatom a híveket, de sajnos ez az igazság. A baloldal is korrupt volt, nagyon, de igazán tökéletesen működő, állami gépezetté ő tette a lopást. Megértem, ha ez annyira fájdalmas, hogy egyben már hihetetlen is, és azt is megértem, hogy idősebb és fideszes honfitársaim már nem bírnának ki még egy csalódást. De ettől még ez az igazság. Sajnos. Számomra ezért nem is az az érdekes, hogy Orbán Viktor elkötelezett szimpatizánsai miért nem látják a kilógó lólábakat, mert arra a fenti, vallásos buzgóság, pontosabban vakbuzgóság a magyarázat. A valódi kérdés, hogy azok a fideszes politikusok, akik a kormányfő közelében vannak, akik nyilván látnak dolgokat, akik számára egyértelmű, hogy mi folyik, nos, ők miért nézik el az orbáni korrupciót?
Nyilván adná magát az érvelés, hogy az a fajta vallásos hevület, ami összeköti a szimpatizánsokat, amely torzítja a valóság észlelését, őket is magával ragadta. Biztosan van ilyen is, néhány szerencsétlen balek, aki ott ül a parlamentben, és tényleg elhiszi a mesét, de ez nem kielégítő magyarázat. Kell, hogy legyen valami racionális oka is annak, hogy a Fidesz politikusai ilyen fegyelmezetten elfogadják a lopás ekkorára nőtt, a polgári Magyarország álmától, a konzervatív-keresztény értékektől fényévekre lévő létezését. A baloldali ellenzék által rendre hangoztatott okfejtés szerint a fideszes képviselők azért tűrik a vezetőjük korruptságát, mert ők is a rendszer részei, ők is lopnak, és a közös bűn összeköti, szövetségessé kovácsolja a csapatot, mint egy maffiát.

Szintén azt tudom mondani, ilyen is van. A politikus, aki látván a keresztapa mozgását, leköveti azt, kiépíti a saját vonalait, tiszteli a szabályokat, visszaosztja a szükségeset és tartja a markát, na, meg a száját. Azonban ez is kevés. Kell, legyen még valami magyarázat, amivel ez a rendszer összetartható. Ami nem valami rózsaszínű, vallásos köd, mint a szavazóké, de nem is a nyers számítás, mint a bandatagoké. Valami olyan, ami egyszerre racionális és egyszerre morális. És itt jön a lényeg. Itt érthetjük meg Lánczi Andrást, a főideológust, aki arról beszélt, hogy amit korrupciónak mondanak, az a Fidesz kormányzásának lényege. Lánczi András nem egy amorális tanácsadó. De akkor miért mond ilyet?

Orbán Viktor úgy tekint a jelenre, mint egy átmeneti időszakra. A cél egy új elit kiépítése, amely a jövőben képes a nemzet vezetésére, képes a fontos döntések meghozatalára, képes a gazdasági és szellemi erők koncentrálására. Meggyőződése, hogy múltunk útvesztése az elit problémája, vagy még pontosabban az alkalmas elit hiányának problémája. A vezető feladata tehát, hogy létrehozza, megerősítse és pályára állítsa ezt az elitet. A társadalom igazi felemelése ezután és az ő vezetésükkel veheti kezdetét. Az igazi kérdés, hogyan teremtsünk elitet?

Nézzük meg, korábban hogyan történt, a régi idők nemessége hogyan jött létre! Leegyszerűsítve a folyamatot, a király megküzdött a trónért, majd mikor megszerezte azt, megnézte, hogy kik voltak azok a harcosok és támogatók, akik őt ezen az úton leginkább segítették. Nekik földet, vagyont, nemesi címet adott. Ők lettek az első generáció. Talán nem voltak túlságosan képzettek, nem voltak eléggé rátermettek, pláne nem voltak műveltek, de megbízhatóak voltak, és lecsapták a csatában számtalan ellenség fejét. Az ő gyermekeik már a jólétbe és a nemesi felelősségbe születtek bele, a királyi udvarban játszottak, nevelték őket, fontos feladatokra készültek gyermekkoruktól fogva. Ők lettek a második generáció. A harmadik generáció pedig már annyira erős volt, hogy egy részük nem is csak a kormányzat, hanem a kultúra, a vallás, a művészet vagy a tudomány felé fordult. Vagyis mind a gazdasági, mind az államigazgatási, mind a szellemi szféra megtelt a királyhoz hű elittel, akik az ország egészét vállaikra vették, feleltek annak anyagi és lelki javaiért. Ez pedig mindaddig erőt adott az államnak, amíg az elit ellátta feladatát. Természetesen ez egy nagyon egyszerű séma, de arra elegendő, hogy megértsük az orbáni nagy tervet.

Orbán Viktor trónra jutott, és most épp az új elit első generációját segíti megerősödni. Hogy alkalmatlanok, hogy arrogánsak, hogy műveletlenek és hogy elképesztően korruptak, beleértve magát a „királyt” is? Igen, de ez természetes. Orbán szerint az első generáció mindig ilyen, de első generáció nélkül nincs második, második nélkül nincs harmadik és így tovább. Vagyis egyszerűen el kell fogadni, hogy az új elit létrehozása nem egy romantikus lányregény. A nagy dolgok a történelemben sokszor a mocsokból virágoztak ki. A király első nemesei vérrel áztatták a kardjukat, mielőtt az unokáik megtanultak latinul. Most is az első generációs strómanok arcátlan és vállalhatatlan lopása és viselkedése olyan szükséges rossz, amin át kell menni, hogy majd az unokák kiművelt emberfők sokaságát alkotva vállaikra vegyék az ország irányításának felelősségét. Ez tehát az orbáni magyarázat a Fidesz belső körei számára. Bármilyen abszurd, de morális érvelés. Azt üzeni az udvarnokoknak: tudom, hogy mocskos dolgokat csinálunk, tudom, hogy a mindennapi erkölcs próbáját nem állná ki ez az egész, de mi itt történelmet írunk, és a történelmi morál másképp működik, gondoljatok csak Machiavellire. Vérrel, vassal és kegyetlenül kell megszereznünk mindent, hogy aztán erre felépíthessük a békés, erkölcsös és kulturált jövőt.

Az írás végén tegyük fel a kínzó kérdést: lehet, hogy Orbán Viktornak van igaza? Lehet, hogy az első generáció törvényszerűen mocskos kell, hogy legyen, különben eltapossák? Lehet, hogy egy biztonságos magyar jövő felé ezen a korrupt poklon keresztül vezet csak út? Nem csupán hinni akarom, hanem tudom, hogy nincs így. Tudom, hogy Orbán Viktor téved. Hogy nem tesz mást, mint aljas politikájához gyárt – vagy gyártat – ideológiát. Egyrészt semmi garancia nincs arra, hogy egy mocskos első generációt majd egy letisztult és felelős második követ. Sőt, sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a második és az utána jövő generáció pontosan ezeket a mintákat fogja folytatni, mi több, még inkább felerősíteni.

Az Orbán által épített új feudalizmus nem egy új Árpád-kornak ágyaz meg, hanem kiskirályok anarchiáját készíti elő. Másrészt a király első generációs nemese ugyan nem volt művelt és felelős államférfi, de legalább jó és hős katona volt, aki ha úgy adódott, meghalt a harctéren. Ez pedig, akárhogy is nézzük, teljesítmény. De Orbán Viktor első generációs strómanjai milyen teljesítményt tudnak felmutatni? Képesek lennének állami források és politikai tisztogatások nélkül kinőni? Képesek lennének a piacról megélni? Innovatívak, kreatívak, rátermettek? Orbán a legtehetségesebbek közül emelte ki az első generációt, ahogy anno a király tette, vagy a legaljasabbak közül? A válasz egyértelműen az utóbbi.

A fentiekből talán érthetővé vált, hogy szerintem miért tűrik el a fideszesek az orbáni korrupciót. Mint ahogy az is érthetővé vált, hogy miért fontos megállítani ezt az ámokfutást. El kell venni Orbán Viktor tulajdonából Magyarországot és visszaadni az embereknek. Ez valójában az első generáció feladata…

facebook


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »