Volner János: Személyes sorok…

Több mint egy évtizede igyekszem alakítani a magyar közéletet, ebből 7 évet országgyűlési képviselőként tölthettem el. Nyilvános számvetéssel tartozom azoknak, akiknek bizalmából ezt a felelősségteljes munkát végezhetem.

A politikusok gyakran eltúlozzák saját jelentőségüket – én nem teszem. Nem tartozom azok közé, akik komoly hatással vannak a Jobbik által követett politikai stratégiára és jelentős mértékben befolyásolni tudják a párt politikai irányultságát. Nem tartozom az elnök stratégiai tanácsadói, vagy családi barátai közé sem. A Jobbik úgy halad, ahogyan azt Vona Gábor kijelöli és ezt akként teszi, ahogyan azt pártigazgatónk, Szabó Gábor jónak látja. Az én feladatom annak biztosítása, hogy a parlamenti frakciónk pontosan és hatékonyan kövesse a pártelnök által kijelölt stratégiát. A Jobbik országos elnökségében egyike vagyok a nyolc, szavazásra jogosult embernek, a személyes befolyásom pedig pontosan ennek megfelelő mértékű.

Az ember életében fontosak a motivációk. A motivációk egy, a közéletet formáló embernél akkor egészségesek, ha nem személyesek, hanem értékrendi eredetűek és közösségi célokat szolgálnak. Az elmúlt évek alatt több megtisztelő felkérést kaptam különböző vezetői tisztségek betöltésére. Soha nem én jelentkeztem egy-egy magasabb pozíció betöltésére, akkor sem, ha az anyagi és egyéb előnyökkel járt. Minden esetben az adott közösség, vagy csúcsvezető felkérését fogadtam el. A belém vetett bizalom mindig jó érzéssel töltött el és ösztönzést adott a munkám folytatásához. Volt olyan is, hogy hátrébb kellett lépnem: nem sokkal a 2014-es választások után Vona Gábor úgy döntött, hogy levált a frakcióvezető-helyettesi posztról. Nem örültem neki, de nem rohantam a kíváncsian érdeklődő sajtó karjaiba, mert ez sértette volna a Jobbik érdekeit.

Ugyanígy jártam el a belső véleménykülönbségeink esetén. Az elnökségen belül sokszor óriási vitáink vannak, hol kisebb, hol nagyobb jelentőségű kérdésekben. A Jobbik időnként nem azt az utat követte, amit én helyesnek tartottam és bizony előfordult, hogy alig tudtam aludni egy-egy elnökségi döntés után. Olyan azonban soha nem volt, hogy a belső vitáinkat, markáns véleménykülönbségeinket a sajtó elé tártam volna. Az ilyen magatartás alkalmas lehet arra, hogy valaki a saját politikai karakterét építse vele, de ezzel roncsolja a Jobbikot. Egy szétbeszélő, a megosztottság látszatát keltő párt soha nem volt és nem is lehet a választók számára vonzó alternatíva. Mint ahogyan az sem alkalmas vezetőnek, aki a személyes érdekeit a közösség érdekei elé helyezi, akár karriervágyból, akár más megfontolásból teszi azt.

Mivel a Jobbik az ellenzék legerősebb pártja, kötelességünk a kormányzati szerepvállalásra történő alapos felkészülés. Nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki: rajtam nem fog múlni. Akik ismernek, azok tudják: heti 60-70 órát dolgozom, folyamatosan képzem magam, különböző szakterületek prominens képviselőivel tartok kapcsolatot és rengeteget tanulok ezektől a nagy tudású emberektől. Csak úgy lehet sikeresen kormányozni, ha a döntéshozók kellően tájékozottak és van mögöttük olyan csapat, amelyre támaszkodhatnak. És itt van az a pont, ahol meg kell haladni a pártpolitikai kereteket: a szakértelem és a tisztesség mindig emberekhez kötődött, nem pedig kizárólag pártokhoz. A Nemzetet csak ezek talaján állva lehet felemelni és egyesíteni. Az a politikus, aki nem tud kitörni a múlt szekértáboros gondolkodásából és ebből adódóan képtelen integrálni a másként gondolkodó emberek szaktudását, alkalmatlan arra, hogy Magyarországot a XXI. századba átvezesse. A jövő az egyre magasabb szintű kooperációra épül a kisebb és a nagyobb közösségek esetén egyaránt. Éppen ezért nem a negatív érzelmeket felkorbácsoló, megosztó politikát kell gyakorolni, hanem a közös érték- és érdekazonosságon alapuló, nemzetegyesítő politika felmutatására van szükség. Amelyhez szaktudással bármikor lehet csatlakozni, mivel nem taszít ki csak azért, mert bizonyos kérdésekben másképp gondolkodsz. Ezt igyekszem a legjobb tudásom szerint képviselni.

Politikusként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a személyes találkozások alkalmával eddig csak pozitív visszajelzésekben részesültem, bármerre is jártam. Előfordult többször, hogy a Jobbikot kritika érte, de a személyemet eddig élőszóban negatívan még soha, senki nem minősítette. Pedig a politika világát köztudottan erős érzelmek övezik és a politikusok gyakran kapnak hideget-meleget egyaránt. A saját pártom tagsága részéről is csak bizalmat és szeretetet kaptam, hiszen a Jobbik kongresszusa engem választott meg a legtöbb szavazattal a párt alelnökének. Az irántam tanúsított bizalmat és szimpátiát ezúton is szeretném megköszönni, hiszen az Önök véleménye alapján szerepelhetek előkelő helyen a politikusok népszerűségéről szóló közvéleménykutatásokban is.

Lassan célegyenesbe fordulunk, jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek. A tét nagy, a felelősségünk óriási: a Jobbik vagy leváltja a Fideszt, vagy marad ismét 4 évig az Orbán-kormány. Az országot felvásárló Mészáros Lőrinccel, a hazudozó Habony-médiával, a lepusztult egészségüggyel, a zuhanó oktatással, a külföldre menekülő munkavállalókkal, a földönfutóvá lett devizahitelesekkel. A döntés az Önök kezében van.

facebook


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »