Vízen járni az Úr hívó szavára – Beiktatták az új kolozsvári főesperes-plébánost

Vízen járni az Úr hívó szavára – Beiktatták az új kolozsvári főesperes-plébánost

Augusztus 9-én Kovács Gergely gyulafehérvári érsek iktatta be hivatalába az új kolozs-dobokai főesperest, kolozsvári plébánost, László Attilát a kolozsvári piarista templomban – mivel a Szent Mihály-templom felújítása csak egy év múlva fejeződik be.

Bónis Endre főgondnok fogadta, köszöntötte az új plébánost, röviden bemutatta a közösséget, amely nyitott lélekkel és szívvel várja őt.

Kovács Gergely érsek elmondta: az egyházjog szerint a főpásztor vagy az általa megbízott pap helyezi birtokba a plébánost. Amikor egyszerre több plébános áthelyezése történik, ahogyan ez a gyulafehérvári főegyházmegyében is szokás augusztus 1-jei hatállyal, nem tudja valamennyiüket beiktatni, de a jövőben szeretne változtatni ezen. A hivatalviselőt emlékeztette, hogy a közösség javára és szolgálatára végezze sokrétű feladatát; a közösségnek pedig szólt új plébánosuk eddigi papi pályájáról, majd szeretetükbe ajánlotta.

Kovács Gergely érsek szentbeszédében a felolvasott evangéliumi szakaszra utalva rámutatott:

Péter vízen való járását érdemes az előzményekkel való összefüggésben szemlélni. Az evangélista is kiemeli, hogy ez a kenyérszaporítás után történik, aközben, míg Jézus visszavonul, hogy csendben imádkozzék. Az apostolok „nem lógtak meg” az ima elől, Jézus parancsolta bárkába őket, hogy a tavon átevezve várjanak rá a túlsó parton. Máté nem írja le, hogy milyen volt a hangulat a bárkába való beszálláskor, de el tudjuk képzelni a nagy lelkesedést, látván Jézus kenyérszaporításának sikerét – egyenesen királlyá akarja tenni őt a jóllakatott embertömeg. A viharba került bárkán érthető az apostolok félelme. Emberileg még az is érthető, hogy a vízen közeledő Jézust nem ismerik fel, hanem kísértetnek vélik, hiszen már messze jártak a parttól. Csak miután hangját hallják – „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” – mer Péter megszólalni. „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!”

A rémület s bizonyára halálfélelem közepette, aligha ihlette Péter kérését a bravúrkodás vágya vagy az az igény, hogy Jézus egy csodával bizonyítsa be, hogy valóban ő az. A „hozzád menjek” sokkal inkább azt a vágyat fejezi ki, hogy Péter ahhoz akar odamenni, akiben bizalma van, és aki a biztos menedéket jelenti. Bármennyire is furcsának tűnhet, nagyobb biztonságban érzi magát a Mester mellett, a háborgó tengeren, mint a hánykolódó bárkában.

Korunk ellenszelében és viharaiban mi vajon felismerjük-e Jézus alakját és hangját? Megvan-e bennünk a péteri bizonyosság, hogy csak Jézus mellett van sziklaszilárd biztonság?

Hírdetés

A vízen való járás egyben nagy lecke is Péternek és nekünk is – folytatta a főpásztor. Nem elég a kezdeti lelkesedés, nem elég a spontán hit. Mihelyt Péter nem a Mesterre szegezi tekintetét, hanem az erős szelet figyeli, megijed. Amint az Úrba vetett bizalma csak egy kicsit is alábbhagy, süllyedni kezd. Hogy Péter önmagába vetett bizalma túl nagy-e, az vitatható, viszont tény az, hogy Mesterében bízva és csakis az ő szavára lépett ki a bárkából.

Ha hitünk mindössze szavakban megfogalmazott hit, akkor nincs ereje, hogy fenntartson a háborgó vizeken. Nem véletlen, hogy Jézus így szólt Péterhez: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Mi hisszük-e, hogy egyedül Jézus menthet ki a viharból? Valóban kizárólag csak tőle várjuk a segítséget? Jézus kinyújtja kezét, de csak, ha hozzá fordulunk és ha csak benne bízunk.

László Attila főesperes-plébános a szentmise végén szólt az egybegyűltekhez. A kolozsvári közösségnek papi jelmondata – József vagyok, a testvéretek – találó szavait felidézve ígérte az együttműködést, a közösségi alapú plébániai munkát.

A szentmisén részt vettek a testvérfelekezetek, a helyi közélet képviselői, a főegyházmegyei központ és a főesperesi körzet papjai, valamint a hívek. Az új plébános köszöntötte a felekezetek szertartáson részt vevő képviselőit, köztük Marius Cerghizan görögkatolikus vikáriust, aki Florentin Crihălmeanu püspök üzenetét is tolmácsolta, Alexandru Ciui ortodox főesperest, Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspököt, Lengyel István helyettes református esperest, valamint a polgári hatóságok képviselőit, vezetőit. László Attila a családjának és a barátainak is megköszönte szeretetüket és támogatásukat, ami által önmaga lehet, majd új munkatársainak köszönte meg az ünnepi alkalom előkészítését.

Az ünnepről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Rohonyi D. Iván

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »