Vitát szított az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák módszertana

Vitát szított az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák módszertana

Parázs politikai vita és vádaskodás zajlik az iskolaigazgatók és aligazgatók októberben esedékes versenyvizsgája miatt. 

petofi-iskola-igazgato-vn-002_or_or_b

Míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító javaslatot nyújtott be a megmérettetés jövő évre történő halasztása érdekében – kezdeményezésüket már az RMDSZ is támogatja –, Mircea Dumitru oktatási miniszter kijelentette: a lépés egyértelműen jelzi, hogy a politikum nem akarja elveszíteni az ellenőrzést az iskolák vezetősége felett.

Sokan azt is aggályosnak tartják, hogy a versenyvizsga módszertana értelmében a magyar tannyelvű, illetve a többtagozatos iskolák esetében az igazgatói és aligazgatói versenyvizsgára jelentkezőknek rendelkezniük kell az RMDSZ megyei vezetőségének jóváhagyásával.

Király András oktatási államtitkár a téma kapcsán a napokban elmondta, az anyanyelvismeret tanúsítására elfogadják a tanulmányi oklevelet a szaknyelv feltüntetésével, a tanári kinevezést a tanítási nyelv feltüntetésével, a nyelvvizsgát, illetve az RMDSZ megyei szervezetei által kibocsátott igazolást. A törvényes előírás amúgy már hat éve érvényben van, de először alkalmazzák, mivel 2008 óta az oktatási minisztérium nem szervezett igazgatói versenyvizsgát.

Elkötelezett szavazók helyett szakemberek?

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke lapunk kérdésére azt mondta, bízik abban, hogy „nem az elkötelezett RMDSZ-szavazók” kapnak majd ajánlást a szövetség területi szervezeteitől, hanem „a rátermett szakemberek, akik a magyar oktatásért elkötelezetten kiállnak”. Rámutatott: a sajátos romániai helyzet eredményezte azt, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezeteként úgy működik, mint egy politikai párt. „Ha a területi szervezeteink nem döntenek jól az iskolaigazgatói tisztségekre pályázóknak nyújtandó ajánlásokat illetően, akkor magukra vessenek” – fogalmazott Magyari.

Mint mondta, a szövetség küldött egy típusnyomtatványt a területi szervezeteknek, azt kell majd kitöltsék, és odaadják annak a jelöltnek, akit támogatnak, ám nincs arra vonatkozóan egységes szabályozás, hogy milyen kritérium alapján osztogathatják az igazolást. Magyari szerint a területi szervezeteknek autonómiájuk van, s a helyiek általában jobban tudják, hogy ki képviseli megfelelőképpen a magyar oktatás érdekeit. „Egy településen általában a helyi értelmiség, a lelkészek, az önkormányzati képviselők, az RMDSZ-es vezetők vannak tisztában azzal, hogy mire van szükség a minőségi magyar oktatás biztosításához, hogy megmaradjon egy magyar osztály, vagy ne kerüljön veszélybe egy iskola” – mondta a szakpolitikus.

Magyari úgy véli, olyan vezetőkre van szükség a tanintézetek élén, akik ügyesen tárgyalnak, jó diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Hozzátette, akik nem állnak ki a közösségért, és azt várják, hogy mások harcoljanak helyettük, azok a mandátumuk végén nem számíthatnak újabb ajánlásra.

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a magyar oktatásért küzdő emberek kerüljenek az iskolák élére. Úgy véli, az RMDSZ ajánlására nem csupán azért van szükség, hogy a jelentkező bizonyítani tudja, ismeri a magyar nyelvet, hanem azért is, hogy a vezetői tisztségre pályázó legyen elkötelezett a magyar ügy iránt. „Ez esetben az RMDSZ-re érdekvédelmi szervezetként kell tekinteni, még akkor is, ha néha pártként viselkedik. Értelmezésem szerint az érdekvédelmi szervezet érvényesíti a jogosítványait az adott kisebbség védelme érdekében” – részletezte a Krónikának az RMPSZ elnöke.

Burus-Siklódi Botond leszögezte, a területi szervezetek ajánlása arra is jó, hogy esetenként kiszűrjék az opportunistákat, akik beszélik ugyan a kisebbség nyelvét, de nem tesznek semmit az érdekei védelmében. Hozzátette, sok év után jól jön, hogy végre megszervezik az iskolaigazgatók versenyvizsgáját.

Szilágyi: változtatni kell a káros gyakorlaton

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke ezzel szemben úgy látja, valós a veszélye annak, hogy az igazgatói tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgák elbírálásakor nem szakmai, hanem politikai döntés születik, ezt szerinte nem lenne szabad engedni. A politikus lapunknak kifejtette: sajnálatos, hogy az RMDSZ-es politikusok sok esetben zsákmánynak és nem a közösséget szolgáló szolgálatnak tekintik az iskolaigazgatói állások betöltését.

iskolakezdes rmpsz_b

„Ez káros gyakorlat, amin változtatni kellene. Azt gondolom, hogy egy iskola tanári közösségének szakmai és emberi véleménye, ajánlása kellene hogy a legfontosabb legyen, és sokkal kisebb mértékben kellene számítson az egyik vagy másik megyei vagy országos politikushoz fűződő barátság vagy politikai lojalitás” – szögezte le Szilágyi Zsolt. Hozzáfűzte: több olyan visszajelzést kaptak, hogy az RMDSZ-szel nem szimpatizáló oktatókat, vezetőket hátrány érte. „Tulajdonképpen a fejét sem meri felemelni egy pedagógus, amikor azt látja, hogy a kinevezését az RMDSZ saját zsákmánynak tekinti” – jegyezte meg Szilágyi.

A pártelnök kérdésünkre elmondta, konkrét esetet is tud Nagyváradról, ahol a nem RMDSZ-t támogató tanárok szakmai és anyagi hátrányba kerültek, mert „nem ugyanazt a nótát fújták, mint a monopolhelyzetre törekvő politikai alakulat”.

Bukaresti adok-kapok

Az oktatási minisztérium egyébként múlt héten hagyta jóvá az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsga menetrendjét, amely szerint október 12-én tartanák a versenyvizsga írásbeli szakaszát, amelyen a menedzseri képességeket mérik fel. A második szakasz további két vizsgából áll: az önéletrajzban foglaltak kiértékelése, valamint a jelölt iskolafejlesztési, cselekvési tervének, illetve menedzseri tervezetének bemutatása a megyei bizottság és a minisztériumi küldöttek jelenlétében. A beiratkozás október 2-áig tart, s országszerte 6500 igazgatói és 2500 aligazgatói állást lehet megpályázni.

A szenátus oktatási bizottságát vezető Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor – volt oktatási miniszter – a múlt hétvégén már a versenyvizsga elhalasztását kezdeményezte. A lépést a Digi24 hírtelevízió kérdésére azzal indokolta, hogy számos panasz érkezett tanfelügyelők, pedagógusok és iskolaigazgatók részéről, mert a vizsgázóknak nincs elég idejük felkészülni, ezért 2017 nyarára halasztanák a megmérettetést.

A szenátus oktatási bizottságának módosító javaslata miatt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) már bűnvádi feljelentést is tett okirat-hamisítás gyanújával. Mint kiderült, a dokumentumon szerepel Dumitru Oprea PNL-es szenátor, a bizottság titkárának aláírása is, aki azt állítja, nem vett részt azon a gyűlésen, ahol erről tárgyaltak. A PNL álláspontja szerint a szociáldemokraták nem szeretnék, ha megszűnne a hagyományosnak számító politikai ellenőrzés az iskolák vezetősége felett, és nyilvánvalóan azt próbálják elérni, hogy a kérdésben majd a decemberi választások után megalakuló kormány dönthessen.

A diákszervezetek szerint rendet kell tenni

Hasonló álláspontot képviselnek az országos diákszervezetek vezetői is, akik egyetértenek abban a versenyvizsgát kezdeményező Mircea Dumitru oktatási miniszterrel, hogy rendet kell tenni az átpolitizált oktatási rendszerben, és ennek egyik fontos lépése az októberi vizsga lenne, amelynek következtében a tanintézetekben ismét a szakmaiságra helyeznék a hangsúlyt.

A versenyvizsga halasztását jelenleg csak az RMDSZ támogatja: Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő is egyetért a PSD-vel abban, hogy kevés az idő arra, hogy a jelentkezők október 12-éig megfelelően felkészüljenek. Szabó elmondása szerint október 4-ére a képviselőházba várják a tárcavezetőt, ahol még tárgyalnak a versenyvizsga módszertanáról.

A napokban Dacian Cioloş miniszterelnök is megszólalt ez ügyben. Mint fogalmazott, az utóbbi évtizedben gyakran szubjektív szempontrendszer alapján nevezték ki az oktatási intézmények vezetőit, ez pedig nagyon sok esetben a munkavégzés rovására ment, ezt szeretnék a jövőben kiküszöbölni.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »