Vitamindús vagy mérgező? Egyre több a vegyszer a zöldségben, gyümölcsben

Vitamindús vagy mérgező? Egyre több a vegyszer a zöldségben, gyümölcsben

Miközben folyton azt halljuk, hogy az egészséges táplálkozás alapja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, egyre-másra jelennek meg az arról szóló hírek, hogy az utóbbi tíz évben több mint 50%-kal nőtt a terményekben a növényvédő szerek aránya. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy ennyivel több méreg kerül a szervezetünkbe, és már rég nem érvényes, hogy a répa, a retek, az alma vagy a barack fogyasztása hozzájárul az egészségünk fenntartásához. Legalábbis akkor nem, ha mindezt nem biotermelőktől vesszük.

A nagykereskedésekben forgalmazott zöldség, gyümölcs ugyanis nagy eséllyel permetezett, méghozzá évről évre nagyobb arányban. Csak egy példa: a Pesticide Action Network szervezet tavaly százezer darab, Európában termesztett kivit vizsgált meg, és az eredmények alapján a 2011-es 4%-ról 2021-ig 32%-ra nőtt a gyomirtók által mérgezett termények aránya. Ugyanez érvényes a málnára, az eperre, a cseresznyére, de a répára, a retekre, a petrezselyemre, a zellerre, a kelkáposztára is – vagyis mindenre, ami földben terem.

A kérdés tehát az, lehet-e egyáltalán növényvédő szerek nélkül zöldséget, gyümölcsöt termeszteni. Az Európai Unió már idén tavasszal napirendre tűzte a peszticidek alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, de az orosz–ukrán háború miatt fenyegető élelmiszerválság a témát háttérbe szorította. A tervek szerint június 22-én tárgyalják újra, de áttörés nem várható, mert a jelenlegi állás szerint nem az a lényeg hogyan és milyen körülmények között termeljük meg a gabonát, hanem hogy legyen elég, és a világ minden szegletébe eljusson.

Vasárnap

Csalánkivonat, zsurló, fűzfa

Hosszú távon azonban mindenképp foglalkoznunk kell azzal, vajon a vitamin vagy a vegyszer több-e abban a gyümölcsben, amit elfogyasztunk. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint a már minimális mértékű peszticid is komoly károsodást okozhat az emberi szervezetben. Ezért ajánlják a szakemberek, hogy főleg a kisgyermekek, várandós nők és idős emberek csak bioterményeket fogyasszanak, azokat is leginkább idényben.

„Télen nem feltétlenül kell paradicsomot, epret enni, olyankor ott van az alma, a hagyma és a savanyú káposzta”

– ajánlotta olvasóinknak 2019-ben az akkor százéves Bálint gazda, aki őseink tudására, tapasztalataira alapozta a tanítását. Ennek az ősi tudásnak a része volt a kézi gyomirtás, a mulcsozás és a vetésforgó, de az is igaz, hogy kisebb hozamokkal is beérték a gazdák. Tamašek Zoltán biopermetekkel kereskedő fűri mezőgazdász szerint ma is nagyanyáink praktikáihoz kellene visszatérnünk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy nem mérgezzük magunkat.

„Rovarölőként bevált a csalánkivonat, a zsurlófű, a fűzfa. A tudomány új állása szerint a rákok páncéljából készült kitozán-hidroklorid, az ecet, az olaj, a szódabikarbóna is alkalmas növényvédelemre, folyamatosan publikálnak arról a szakemberek, mi mire alkalmas. Ma már modern technológiák is léteznek, nem kell a csalánt a kert végében büdösre rothasztani, hanem anaerob (az oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatok – a szerk. megj.) módon fermentálni is lehet. Levéltetvek, atkák és lisztharmat ellen is nagyon hatékony. A fűzfakivonat krumpli-, paradicsomvész és almavarasodás, gombabetegségek ellen is jó”

– sorolja Tamašek, aki szerint az összes művileg gyártott vegyszer és permet ugyan még nem pótolható természetes anyagokkal, de már közelítünk ehhez a célhoz.

Hírdetés

Vasárnap

Egyre kevésbé hatékonyak

Más kérdés, mennyire hajlandók maguk a termesztők lemondani a vegyszerekről. Többségük abban hisz, ami megszokott, még akkor is, ha az adott permet már korántsem olyan hatékony, mint régen.

„A növényvédelem aranykorában a vegyszerek 99%-ban működtek, sőt még gyógyító hatásuk is volt. Most viszont némelyek már csak 40-50%-ban hatékonyak, mert a kártevők alkalmazkodnak. A növényi kivonatokra ezzel szemben nemigen alakul ki ellenállás, itt inkább fizikai alapon működik a láncreakció, vagyis mindig lesz egy újabb baktérium vagy gomba, amely az előzőt elpusztítja – magyarázza a fűri gazda. – Sokan azt hiszik, hogy vegyszerek nélkül semmit nem lehet termeszteni, pedig lehet. Franciaországban törvény szabályozza, hogy hogy csak kétévente lehet gyomirtót alkalmazni. Amikor az EU meghozta a rendelkezést, hogy a gazdák szokjanak rá a biotermesztésre, itt mindenki kiskapukat keresett, azt nézte, hogyan papírozza le a dolgokat. Mostanra sokan rájöttek, hogy érdemes természetes anyagokkal pótolni a műtrágyázást és a gyomirtást is. Kelet-Szlovákiában több szőlészet is ebbe az irányba mozdult el, a paradicsom-, a paprika- és az uborkatermesztők 50%-a is a biogazdaság irányába megy. A zöldség- és gyümölcstermesztésben biztos kiválthatók a vegyszerek természetes anyagokkal, de a gabonánál még nem tudjuk a gyomirtókat pótolni.”

Csodaszer nincs

Erre még ma is a sarabolás, sintelés a bevált módszer, ami több száz hektáron nem könnyű feladat. A pati Pém Bálint szerint nagyapáink bevált módszerei, mint az igényes talajművelés és a vetésforgó segíthetnek a kiskertekben, de nagy területeken munkaerő hiányában ez nem megoldható.

„Igyekszünk a mélyebb talajbolygatást minimalizálni, nem is szántunk, mert ez nem tesz jót a termőföldnek. Csak sajnos, ahogy a talaj, a gyom is szeretne élni. Kapálógépekkel, gyomfésűvel, rotációs és mechanikai eszközökkel próbáljuk irtani. Mivel biokertészetben akkor sem használhatunk vegyszert, ha komoly betegség, gazosodás üti fel a fejét, a végső megoldás csak a mulcsozás lehet. Ez benne van a pakliban, és egyre inkább ezzel fognak szembesülni az intenzív gazdálkodók is. Mi igyekszünk a vetésforgóval kiküszöbölni a kártevőket, alga- és növénykivonatokat is használunk, de többéves tapasztalat mondatja velem, hogy csodaszer nincs.”

Tény, hogy a bioterményeknek komoly piacuk van, bár azt egyáltalán nem lehet tudni, hogy az évek óta műtrágyázott, vegyszerezett talajból ma mi nő ki. Kissé vigasztalhat, hogy az Európai Unióban sokkal szigorúbb a növényvédő szerek elbírálása, mint az USA-ban, mert ha csak fennáll a kockázata, hogy valamelyik szer káros lehet az egészségre, már betiltják. Ezért aztán a termesztők nem is aggódnak túlzottan a növényvédő szerek használata miatt, holott soknak a mellékhatásai csak évek múlva derülnek ki, vagy kimutathatatlanok.

Vasárnap

Nem szép, de egészséges

Azt is tudatosítanunk kell, hogy dédapáink megoldhatták kézi módszerekkel a gyomirtást, mert kisebb hozamokkal is beérték, mutat rá Pém Bálint.

„Mindenki a saját földjén, a saját családjának termesztett, csak a későbbi korok, az iparosodás, urbanizáció és az olcsó élelmiszerek iránti kereslet hozták az intenzív gazdálkodást, amelynek a következményei a betegségek is. Minél szebb, nagyobb a műtrágyáknak köszönhetően a termés, annál nagyobb a kockázata is, hogy a kártevők megtámadják, hiszen leegyszerűsítve nekik is a szebb tetszik. Ezért van, hogy a bioalma, biorépa látszatra csenevészebb, kisebb, de szerintünk egészségesebb, hiszen kibírta a természet viszontagságait. A hozamnövelő nitrogén túlzott használata betegségek, kórokozók melegágya” – teszi hozzá Pém Bálint. Mivel a biominőséget nem mindenki tudja megfizetni, nem is fogják tömegesen termeszteni, az átlagembernek be kell érnie a vegyszerkezelt, műtrágyázott terményekkel. Meg az Európai Bizottság állításával, mely szerint Európában a gyümölcsök, zöldségek 98%-a megfelel a biztonsági kritériumoknak. Hogy ezek a kritériumok mennyire szigorúak, az már más kérdés.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/25. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »