A különféle közvélemény-kutatók eredményeiből egymásnak szögesen ellentmondó következtetések is levonhatók, amit önmagában kiválóan illusztrál a tegnapi nap „visszalépés-drámája”, amely az előválasztás második fordulójába jutott két miniszterelnök-jelölt között zajlik. Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely ugyanis nem tudott megegyezni egymással abban, melyikük lépjen vissza a másik javára, hogy Dobrev Klára ellen nagyobb eséllyel szállhassanak majd ringbe. A közös szavazólapon való szereplésük ötletét hamar elkaszálta az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB).
Eleinte úgy látszott, hogy a mind a főpolgármester, mind a hódmezővásárhelyi városvezető hajlandó a visszalépésre, de ezidáig egyikük sem mondta ki a végszót – amit egyáltalán nem mozdított előrébb a gyakorlatilag egymásra rácáfoló támogatottsági adatok okozta káosz. Tegnap este óta tehát változatlanul úgy áll a helyzet, hogy – konkrét megegyezés híján – Karácsony és Márki-Zay is külön-külön indulna az ellenzéki miniszterelnök-aspiránsok következő megmérettetésén.
Továbbra is valamennyien Orbán Viktor esélyes kihívójaként tekintenek magukra, ami nem meglepő abból a szempontból, hogy mindhárom politikus joggal feltételezheti bizonyos felmérésekre hivatkozva, hogy igenis ő az, aki le tudja váltani a NER-t 2022 tavaszán.
Ráadásul nem csupán a közvetlenül a jelöltnek szóló preferencia, hanem az egyes pártok szerinti átszavazási hajlandóság megoszlása is alapvető eltérést mutat több kutatócég eredményei szerint. Először a Medián felmérése hozta ki azt, hogy Márki-Zay Péter ezüstérmes helyen áll a három személy támogatottságát tekintve; majd a Závecz Research felméréséből is az derült ki, hogy többen szavaznának Márki-Zayra az előválasztás második fordulójában, mint Karácsony Gergelyre; ám a Republikon Intézet kutatási eredménye már úgy szólt, hogy míg Karácsony nagy valószínűséggel megnyerné a második fordulót Dobrev Klárával szemben, addig a DK jelöltje szoros küzdelemben ugyan, de legyőzné Márki-Zay Pétert.
Az első két kutatás közzététele nyomán Karácsony szerda délután bejelentést tett, azonban nem a – valószínűnek vélt – visszalépéséről, hanem a versenyben maradásáról. Indoklása szerint a közvélemény-kutatók helyett az előválasztáson részt vettek akaratát kell figyelembe venni (az első fordulóban a főpolgármester lett a második – a szerk.).
Márki-Zay rövidesen reagált erre, s arról beszélt, jelölttársa bejelentése meglepte őt, mert volt egy megállapodása a főpolgármesterrel arról, hogy szerda délután 18 órakor folytatják a tárgyalásokat, és azok eredményéről csütörtökön tesznek bejelentést, s ennek ellenére Karácsony Gergely már önállóan megtette ezt.
Mindeközben a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltje és az MSZP-Párbeszéd-LMP jelöltje is meg van győződve arról, hogy csak vele nyílhat esély a kormányváltásra. Így kérdéses, képesek lesznek-e megegyezni egymással, vagy feloldhatatlan a dilemma.
Túlbecsülik a politikusok a közvélemény-kutatások befolyásoló hatásait?
Nyilvánvalóan több kérdés is felmerül a fentiek fényében, a szerintünk legfontosabbakra Ember Zoltán politikai elemző (Iránytű Intézet) adott választ. Tehát:
1. Politikai hiba
Ember Zoltán szerint minden onnan ered, hogy Karácsony Gergely ért el jobb előválasztási eredményt, ez alapján úgy indultak el a tárgyalások, hogy Márki-Zay visszalépése tűnt valószínűbbnek érthető okokból. De azáltal, hogy Karácsony elutazott Hódmezővásárhelyre és elfogadta bizonyos feltételeit,
Márki-Zayt magával egy szintre emelte, ami valószínűleg politikai hiba volt.
Az MMM jelöltje a rendszeren kívüli, nem a meglévő struktúrák által kitermelt ember, így mögötte nagyobb felhajtóerő keletkezett, amihez Karácsony még pódiumot is ácsolt. Ilyen hangulatban jött meg a két közvéleménykutatás, amik eltántorították a sokszor belengetett visszalépésétől, és mondjuk úgy, hogy megjött az étvágya. Amikor egy politikusnak kedvezőtlen adat jön ki, akkor arra legyint, ha viszont neki kedvező, akkor nem szalmaszál, hanem egyenesen vasbetonalap – magyarázta.
2. Hétszeres különbség
Jelen esetben nem mindegyik, de több, a napokban megjelenő közvélemény-kutatás is bizonyára aktuálpolitikai célokat is szolgált – vélekedett a politológus, aki kifejtette: Ez nem azt jelenti, hogy az adat hamis vagy rossz lenne, hanem ilyenkor a szivárogtató szereplők vagy a megrendelők
azokat az adatokat hozzák nyilvánosságra, amiket maguk számára kedvezőnek ítélnek, a kevésbé kedvezőket nem.
Egyedül a Medián készült lap megrendelésére, s feltételezhető, hogy nincs mögötte semmilyen politikai szándék. Érdekes, hogy ezek a kutatások országos reprezentatív mintával készültek, de az emberek mindig felülbecslik a saját választási részvételüket. Konkrét példa: az előválasztáson láttunk egy 7-8 százalékos részvételi arányt, szemben a kutatók előzetes 25-30 százalékos részvételi mérésével. Ez viszont annyiban pikáns, hogy eltünteti a területi különbségeket a részvételi arányban, márpedig a jelöltek területek szerinti támogatottsága borzasztóan eltérő és heterogén:
például Zuglóban hétszer nagyobb arányban szavaztak, mint Szabolcs 4-ben.
Ez az arány viszont kisebbnek tűnik, amikor a kutató kérdez. Érdemes lenne Ember szerint más típusú mintavételt használni ilyenkor, hiszen például Karácsony Gergely Budapestet megnyerte, de vidéken nagyon sok helyen csak negyedik lett.
3. Túlbecsülik a felmérések hatásait
Amikor ennyire kiélezett helyzet van, akkor a közvélemény-kutatásokat politikai napirend vagy -kommunikáció céljával szokták használni a politikai szereplők. Nyilván a maguk számára kedvező, vagy az ellenfél számára kedvezőtlen részleteket kiemelve. A szakértő leszögezte, mindig is azon a véleményen volt, hogy
túlbecsülik a politikai aktorok és a kommunikációval, PR-ral foglalkozók is a politikai közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozatalának hatásait,
vagyis, hogy ennek olyan befolyásoló szerepe lenne, hogy az emberek máshogy gondolkodnak kedden, mint hétfőn. Most viszont az elemző meglátása szerint azért van ennyire forró helyzet a kutatások körül, mert egyrészt az előválasztás egy olyan választói közegben zajlik, akiket jobban érdekel a politika. Tehát jobban figyelnek a hírekre, nagyobb arányban találkoznak a kutatásokkal kapcsolatos hírekkel. A másik ok, hogy kétfordulós a miniszterelnök-jelölti előválasztás, és egy ilyen rendszerben más országokhoz is hasonlóan az emberek az első fordulóban inkább a szívükre hallgatnak, míg a második fordulóban, amikor már nagyobb a tét és kevesebb a jelölt, akkor már az eszükre. Így joggal gondolhatja úgy egy politikai szereplő, hogy a kutatásokkal most nagyobb befolyást tud gyakorolni a választókra, mert most hallgatnak majd az eszükre, azaz a számokra, a matematikára. Ennél egzaktabb nincs.
Emellett az előválasztáson 7 százalékponttal lemaradva harmadikként befutó Márki-Zaynak valamit lobogtatnia kellett, hogy most már ez nem úgy van, mint akkor volt
– fogalmazott Ember Zoltán.
Végül az sem mellékes szál, hogy a választókban nem feltétlenül a szakma iránti bizalmat építi a más-más közvélemény-kutatási eredmények egy időben történő publikum elé tárása sem. Erre álljon ékes példaként a következő két képernyőkép, melyeken látható, hogy az ATV online hasábjain háromnegyed órán belül két eltérő jelölt, Karácsony és Dobrev Orbánnal szembeni esélyessége is előtérbe kerül – már címként –, melyek egyrészt a Publicus felmérését, másrészt a Závecz és az IDEA elemzését takarják:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
