Visszakapja régi eleganciáját a Múzeumkert

Visszakapja régi eleganciáját a Múzeumkert

Érdekes titkokat rejthet a Nemzeti Múzeum angolkertje. A tudományos módszerekkel soha nem kutatott területen a reformkortól kezdve a szocialista kertgondozáson át a háborúkig számos korszak, esemény nyomot hagyott. A kert faállományának a felmérése megkezdődött, a megújult történeti parkot 2017 végén vehetik birtokba a látogatók.

Évtizedek óta várat magára, és mára halaszthatatlanná vált a Nemzeti Múzeum kertjének a felújítása – hangzott el többek között azon a bejárással egybekötött sajtótájékoztatón, amit az ország első számú közgyűjteményét körülölelő terület kertészeti megújítása kapcsán tartottak. Megtudtuk, hogy a Múzeum utcai kertrész az épület 1996–2006 között zajló felújítása alatt felvonulási területté vált, de a beruházást követően a park rendbetétele elmaradt.

Sőt a közelmúltig sokan gépkocsiparkolónak használták a park murvával felszórt területeit. A kormány elképzelése szerint a „Pál utcai fiúk” kertjét kell megidézni, amelyhez a történeti angolkert helyreállítása nélkülözhetetlen.

A patinás hangulat, összkép mellett a területnek a XXI. századi igényeknek is meg kell felelnie: a legmagasabb technikai színvonalon kell kiszolgálni a kertben tartott rendezvényeket. A tervekben szerepel a park teljes wifilefedettsége, ugyanakkor későbbre nem halasztható kötelezettség a területen áthaladó közművek korszerűsítése, cseréje is. Ennek kapcsán a sajtótájékoztatót követő beszélgetésen elhangzott: számos érdekes leletet rejthet a felszín alatt a terület. A Pollack Mihály tér és a Bródy Sándor utca találkozásánál lévő sarokban egy korábbi épület alapfalait sejtik. A terület megkutatását az is indokolja, hogy míg 1956-ban „csak” belövéseket kapott a terület, addig 1944–45 telén konkrét harcálláspontok voltak az angolkertben, ahol öldöklő fegyveres harc is folyt.

Valószínűleg hasonló leletekre lehet számítani, mint a Széll Kálmán téren. A feljegyzések szerint sok katonát hantoltak itt el, de dokumentáltan csak az elesett szovjet harcosokat exhumálták később és temették újra máshol. A kert jelenlegi állapota kapcsán az is elhangzott, hogy az 50-es évek végéig még a régi elvek szerint, a múzeum alkalmazásában álló régi szakemberek gondozták.

Később az uniformizált, szocialista nagyvállalati szempontok alapján tartotta rendben a Főkert a parkot, az esztétikára, a kert egyediségére nem sok figyelmet fordítva. A 70-es évek felújítása idején tűntek el a stílusos kerti bútorok, váltották fel a helyüket az igénytelen tömegtermékek. Ezek pótlása, rekonstrukciója is fontos az össz­hatás elérése érdekében. A tájékoztatón elhangzott még, hogy a Múzeumkert formája egyelőre nem eldöntött, a végső koncepció sokoldalú egyeztetés eredményeként jön majd létre, kialakításához a közelmúltban lezajlott ötletpályázat díjazott és megvásárolt terveit használja majd fel az intézmény.

A Magyar Időkk korábban megírta: megkezdődött a Nemzeti Múzeum kertjében lévő fák tomográfos vizsgálata. A kert teljes megújítása előtt a magyar fejlesztésű hangfrekvenciás készülékkel mintegy másfél száz fa törzsét vizsgálják meg. A Fakopp faüregkutatás célja, hogy az életveszélyes állapotban lévő, szélvihar esetén kidőléssel fenyegető, odvas, korhadt egyedeket kiszűrjék.

A kutatás első eredményeit október 21-én teszik közzé. A tomográfos vizsgálatot követő munkálatokkal elsősorban az idős, impozáns fákat szeretnék megvédeni, ha kell és lehetséges, meggyógyítani. A Múzeumkert rehabilitációja a tervek szerint 2017 végére készül el, a szakemberek célja a történeti angolkert helyreállítása.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »