Visegrádi álom: "Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére"

Visegrádi álom: "Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére"

MTI nyomán

Varsóban a négy visegrádi ország (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország) kormányfői és a német kancellár rendhagyó módon már a találkozójuk előtt megtartották a sajtótájékoztatójukat. A szeptember 16-i pozsonyi csúcstalálkozó kapcsán politikusok egyetértettek abban, hogy az Európai Unió működése változtatásokra szorul.

4 javaslat

Mint írtuk, Orbán Viktor az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén tett négy javaslatot a V4-ek pénteki visegrádi találkozóján.

Robert Fico:

A jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között – jelentette ki a szlovák miniszterelnök. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban.

“A pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani”

– hangsúlyozta Fico, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségi tisztét.

Robert Fico szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják.

“Ebből kifolyólag szükség van az álláspontok közelítésére, s ezért fontos a mai visegrádi egyeztetés is”

– szögezte le a szlovák kormányfő.

Bohuslav Sobotka:   

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – ezt már Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök jelentette ki.

Sobotka rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz.

“A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban”

– jegyezte meg.

“Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is”

– vélekedett Bohuslav Sobotka. A külső és belső biztonsági ügyekben szerinte javítani kell a tagállamok együttműködésén.

A cseh kormányfő úgy fogalmazott, hogy

“szükségét érezzük annak, hogy az EU megszerezze a lakosság nagyobb támogatását”.

Angela Merkel:

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár a közös sajtótájékoztatón.

A kancellár kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás “gondos előkészítése”, ami igen fontos.

Megjegyezte: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács – az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület – szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik,

“néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”.

Angela Merkel első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek “központi jelentősége” van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót “tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen “nem csak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.

Elmondta, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen

“humanitárius felelősségvállalásra”

van szükség az EU részéről, és milyen “migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy “miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek”.

A kancellár szerint: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha

“a jólét ígéretét jelenti”.

Ezért – tette hozzá – végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem – mondta Angela Merkel.

Beata Szydlo:

Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra – értékelt Beata Szydlo lengyel kormányfő.

A Brexitről döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség,

“melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat”

– szögezte le Szydlo. Hangsúlyozta, hogy a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenek.

Azon kell elgondolkodni – tette hozzá -, hogy az Európai Unióban (EU) milyen reformok kellenek, hogy jobban működhessen, jobban fejlődhessen, és más államokban ne legyen többé kísértés a közösség elhagyására. Szydlo szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a “házigazdák”.

Hangsúlyozta: az EU rendkívül fontos Lengyelország számára.

“A legfontosabb cél az, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon lakosainak”

– értékelte.

Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell fektetni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra, a terrorizmus elleni harcra – szögezte le a lengyel miniszterelnök.

“Úgy gondoljuk, hogy kulcsfontosságú az EU külső határának megerősítése, a schengeni övezet egységének megőrzése, valamint az európai határőrség létesítése”

– fejtette ki Beata Szydlo.
   
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »