Villámcsődület a komáromi Klapka György téren

Villámcsődület a komáromi Klapka György téren

1905. április 11-én, éppen 111 esztendeje született a magyar irodalom egyik géniusza, József Attia. Születésnapjára emlékezve már hosszú évtizedek óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Költészet Napját. Az anyaországban, de a határon túli magyar régiókban is színes programokkal, maratoni versfelolvasással, irodalmi előadóestekkel, szavalóversennyel, könyvbemutatókkal, koncertekkel, teszik emlékezetessé a napot.

 

A komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusai és diákjai különös módját választották a vers ünneplésének – villámcsődületet tartottak a város főterén.

 

Az utóbbi években már felénk is egyre népszerűbb lett a flash mob, vagyis a villámcsődület, melynek célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. A flash mob résztvevői egy előre megbeszélt nyilvános helyen találkoznak, és az adott időben valami szokatlan cselekményt hajtanak végre, majd hirtelen távoznak.

 

Kép: sziakomarom.sk

 

Nos, immár második alkalommal választotta ezt a formáját a fent említett iskola a vers, az irodalom népszerűsítésére. A tavalyi siker azt bizonyította, hogy érdemes e tevékenységet folytatni, tehát idei megmozdulásukkal már valószínűleg hagyományt teremtettek.

 

Négyszázan szavaltak

 

A négyszázas lélekszámot kitevő tanulósereg 11 óra és fél 11.30 között vonult be a térre pedagógusaik kíséretében. Elsőként a legnagyobbak, a 9. évfolyam diákjai érkeztek, és a központi helyen, Klapka György szobra előtt álltak meg. Két, termetre már felnőtt fiú József Attila berámázott arcképét tartotta kezében.

 

A járókelők megálltak, szemlélődve, mi is történik. Végül megszólalt a tömeg: Először csupán a központi helyen álló 9. évfolyam kezdte el József Attila Csodaszarvas  című versét. A legnagyobbak mellé folyamatosan felzárkóztak a kisebbek is, és menet közben a versmondásba is bekapcsolódtak. Végül az egész négyszázas tömeg, tanár és diák együtt szavalta költőóriásunk csodaszép, ma is nagyon aktuális tartamú versét.

 

A CSODASZARVAS

Ükös ükünk, ősök őse,
ázsiai puszták hőse,
vágyat nevelt csodavadra,
szarvast űzött napnyugatra.

Űztön űzte kis sereggel,
éjten éjjel, reges reggel,
át az éren, át az áron,
fegyveres népű határon.
Csodaállat, csak elillant,
lombokon át, ha megcsillant.
Csak a nyomát hagyta minden
füves földön, fájó szívben.

Az az előd nem volt boldog.
Nem boldogok az utódok.
Az ős haza odaveszett,
de a vágy nem emlékezet.

Hejh magyarok, hajh szegények,
hova űzni azt a gímet?
Aki hajtja, belepusztul
asszonyostul, csapatostul.

Az is, aki látta, végre,
hagyja immár békességbe.
Tisza mellett, Duna mellett,
az a szarvas itt legelget.

Ázsiai nehéz szaga
ázott pusztán füstöl tova
s aranyszőre, mikor illan,
gyári füstön általcsillan.

Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol –
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.

1933. júl. [?]

 

 

Ráadás is következett, a Csodaszarvas után a Kertész leszek című verset hallhattuk, először szavalat formájában, majd ezt követően megzenésített változatában is.

 

József Attila

Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,

kelő nappal én is kelek,

nem törődök semmi mással,

csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom

kedvesem lesz virágáron,

ha csalán lesz, azt se bánom,

igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,

jóhíremre jól vigyázok,

nem ér engem veszedelem,

magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,

napkeleten, napnyugaton –

ha már elpusztul a világ,

legyen a sírjára virág.

1925. április

 

 

Az összeverődött tömeg megilletődve figyelte az eseményeket. A rendezvény elérte célját, a figyelemfelkeltés megtörtént. Mégpedig egy nemes cél érdekében.

 

Kép: sziakomarom.sk

 

És az sem elhanyagolható, hogy a tanulók számára is maradandó élményt jelent e megmozdulás. Sokkal többet visznek el tudásukban és érzelmeikben, mintha csupán iskolapadban, és tankönyvből szereznék ismereteiket.

 

Az elhangzott versek mély üzenete mindnyájunk számára elgondolkodtató lehet.

 

Buday Mária


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »