Világszerte él még Che Guevara mítosza

Világszerte él még Che Guevara mítosza

Ernesto Guevara de la Serna, vagy ahogy a világ jobban ismeri, Che Guevara személye ma is ellentétes érzelmeket vált ki, bárhol hozzák szóba. Tavaly év végén, az asztmás orvos-forradalmár halálának ötvenedik évfordulóján Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere egy róla szóló kiállítást nyitott meg, humanistának, romantikus hősnek nevezve. Ezzel azóta is tartó vitát váltott ki a francia értelmiség és politikusok körében. Bolíviában, ahol 1967. október 9-én kivégezték, ma már valóságos szentként tisztelik. Kubában is még mindig kultusz tárgya. Itt a forradalmár legkisebb fia, Ernesto magánvállalkozásban apja latin-amerikai körútjait felelevenítve motoros turistakörutat szervez.

De személye mind a mai napig kényes téma Argentínában, alig vannak utcák elnevezve róla, és nem is hivatkoznak rá szívesen, mert mindig arról álmodozott, hogy szülőhazájában is forradalmat robbant ki.

Egyik életrajzírója, az amerikai újságíró Jon Lee Anderson szerint kényelmetlen figura lett az argentin forradalmár a hatvanas években, amikor Kuba már kizárólag a szovjet segítségtől függött. Félresikerült 1965-ös kongói kalandja után és a végzetes bolíviai forradalmi kísérlet előtt 1966-ban inkognitóban, álnéven és álruhában fél évet töltött a cseh fővárosban, Prágában. A hivatalosan csak 2006-ban előkerült úgynevezett „prágai füzetekben” Che Guevara összefoglalta a kor marxista vitáit, és elemezte a szocializmus felé vezető út gazdasági nehézségeit, mert ellenezte, hogy kapitalista módszereket is alkalmazzanak a szocializmus építése során. Egyik végkövetkeztetése szerint Lenin volt az oka ezeknek a rendellenességeknek, és ez nem illett bele a tudományos szocializmusról hirdetett eszmékbe. Anderson, aki megtalálta a sírját Bolíviában, egyebek közt azért kezdett el foglalkozni életével, mert kutatásai közben rájött, hogy titokban még legádázabb ellenségei is csodálták, beleértve a CIA ügynökeit is.

http://mno.hu/

Anderson az argentin Clarín napilapban Che kivégzésének 50. évfordulóján közölt megemlékezésben is például azzal magyarázta mítoszának tartósságát és fennmaradását, hogy a forradalmár fiatalon vesztette életét, kivégzése után közszemlére tett holtteste pedig szerinte hasonlított Jézus Krisztuséra.

A Kubában született, de évtizedek óta Franciaországban élő író, újságíró, egyetemi tanár, Jacobo Machover jóval árnyaltabb képet ad a gerillaháborúk és a forradalom exportját propagáló argentin forradalmárról. Nem tartja jogosnak, hogy rögtön a forradalom győzelme után bírói ítéletek és eljárások nélkül végeztek ki (legalább) több száz személyt azzal az ürüggyel, hogy a megbuktatott diktátor Batista halálbrigádjaihoz tartoztak. Machover hangsúlyozta, Che Guevara az ENSZ 1964-es közgyűlésén is elismerte, hogy voltak kivégzések (a La Cabana erődben), és amíg szükség lesz rá, addig ki is fogják végezni ellenségeiket. Szerinte Fidel Castro teremtette meg azt a mítoszt, amit az észak-amerikai, európai és latin-amerikai értelmiségiek azóta is ápolnak, és egyáltalán nem szolgált rá.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »