Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Csák János, Nagy István és Nagy Márton ismertette elképzeléseit.
Csák János kulturális és innovációs miniszterjelölt meghallgatása az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Balogh Zoltán
Csák János: a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca
Az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt szerdán, az Országgyűlés Népjóléti bizottsága ülésén; a miniszterjelölt kinevezését a bizottság támogatta.
Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés, felsőoktatás, tudomány támogatását, mindazon rendszerek megerősítését, amelyek a belföldön kifejlődött tudást, innovációs és üzleti képességeket egymással összehangolva megsokszorozzák, új ötletek megszületését segítik elő – fejtette ki.
Hozzátette, az új tárca a magáénak vallja azokat a célokat, amelyekért az előző Orbán-kormányok 1998 óta dolgoztak. Elsőként említette ezek közül a békét és biztonságot, valamint a családhoz, nemzethez, nyugati civilizációhoz kapcsolódó kötődés megerősítését. A másik két „emberi jó” az életnek értelmet adó egyensúly, valamint a gondoskodás, vagyis minél többeket támogatni abban, hogy „magabíró, és másokon is segíteni tudó” emberek legyenek – tette hozzá.
Csák János miniszteri munkája során a legfontosabb szempontnak az ország mozgásterét meghatározó geopolitikai és ökológiai feltételeket fogja tekinteni. Hangsúlyozta, hogy ezen keretek között kell megoldásokat találni az innovációs kihívásokra, a technológia és a vállalkozások fejlesztésére, vagyis mindenre, ami megkönnyíti az emberek életét, de semmi olyat nem támogatva, ami rombolná az értékeket. A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is azt fogja segíteni, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, értékei továbbadására. Családi és személyes döntésekbe a kormány nem akar beleszólni ezután sem, de segíteni akar abban, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, beléphessen a munkaerőpiacra, tartalmasabb legyen az élete – mondta. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy „az ember nem élhet ideálok nélkül”, ezeket pedig a családokban, illetve az iskola és az egyház korokon átívelő intézményeiben örökítheti át egyik nemzedék a másikra – fogalmazott.
Csák János megjegyezte, hogy az új kormányzati struktúra ma még talán szokatlannak tűnhet, de a vállalati világ tapasztalatai alapján ma már nem azok a szervezetek sikeresek, amelyek szigorúan szabott keretek, lehatárolt feladatokon dolgoznak, hanem azok, amelyek projektszerűen, másokkal együttműködve valósítják meg a céljaikat. A világ előtt álló új korszak a háború és a gazdasági nehézségek miatt nem ígérkezik könnyűnek, de Magyarország számára előnyt jelenthet, hogy az elmúlt 12 évben jó kezdeményezések sokasága jött létre, így az új minisztériumnak is lesz mire építkeznie a most kezdődő kormányzati ciklusban – mondta a miniszterjelölt.
Csák János jelölését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Meg kell erősíteni a szakképzést
Csák János szerint meg kell erősíteni a szakképzést, a felsőoktatásban az ösztöndíj rendszert, és az a cél, hogy az embereket hozzásegítsék ahhoz, hogy megálljanak a maguk lábán. A kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában beszélt szerdán.
„A miértekre fókuszálva csoportosítjuk a hogyanokat. A nekem szóló felkérés alapján ezért kerül hozzám a családok ügye, a tágabb értelemben vett kultúra, a szakképzés, a tudomány, a felsőoktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés” – mondta bizottsági meghallgatásán Csák János.
A miniszterjelölt az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb projektjének nevezte az egyetemi modellváltást és beszámolt arról, hogy a következő időszakban 2700 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. Mint mondta, az új modellben pontosan látható, hogy melyik egyetem jó. Óriási eredmény, hogy például a Semmelweis Egyetem mintegy 200 helyet lépett előre a nemzetközi egyetemi listán – tette hozzá.
Csák János szerint Magyarországnak háromezer kutatómérnökre lenne szüksége.
„A kis- és közepes vállalkozásokból érkező kutatómérnökök előtt szeretném megnyitni az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, valamint az egyetemek mérőlaborjait. Fontos, hogy innovációs és tudásközpontokat alakítsunk ki az országban” – mondta. Csák János megjegyezte, hogy az elmúlt években 2400 milliárd forint ment el vállalkozás-fejlesztésre, ennek 80 százaléka a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, ami örvendetes.
Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy Magyarország jól sáfárkodjon ökológiai és geopolitikai adottságaival, mert ez teszi lehetővé a manőverező képességet a világban.
Mint elhangzott, a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizika-tanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.
Az ülésen Apáti István (Mi Hazánk), a bizottság elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon számos helyen egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség, és felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a közmunka és a piaci munka nagyobb mértékű összehangolására lenne szükség.
Válaszában Csák János úgy fogalmazott, hogy a gépesítés és az automatizálás például az agráriumban és az építőiparban elkerülhetetlen a munkaerőhiány elkerülése érdekében. A közmunka kapcsán megjegyezte, hogy az ezen a területen dolgozók száma 350 ezerről 80 ezerre csökkent, és időre van szükség, hogy itt egyensúly jöjjön létre a munkaerőpiacon.
A vállalkozásfejlesztési bizottság hat igen szavazattal, 1 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta Csák János kulturális és innovációs miniszterré kinevezését.
A jövő az innovációban van
A kultúra és a családügy támogatása továbbra is kiemelt, ugyanakkor a magyar jövő az innovációban van – mondta Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje szerdán az Országgyűlés kulturális bizottságában.
„A kultúrában mintegy száz beruházás van folyamatban 900 milliárd forint értékben. A felsőoktatás új modelljébe ezer milliárd forintot fektettünk, a következő időszakban további 2700 milliárdot fogunk. Nincs kevesebb egyetemi hallgató, jelenleg 290 ezren tanulnak az egyetemi rendszerben, ebből 40 ezer külföldi, számuk tíz éve még csak 10 ezer volt. Az egyetemi rendszerben ma a fiatalok 80 százaléka ösztöndíjat kap” – mondta meghallgatásán Csák János.
Tóth Endre momentumos képviselő kérdésére a miniszterjelölt azt mondta, nem szerepel a tervek között modellváltás újabb állami fenntartású egyetemek esetében. Megjegyezte, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tízszeres a túljelentkezés, „elképesztő a tanári kar”. A Fudan egyetem ügyével kapcsolatban arra is kitért egy képviselői kérdésre, hogy Magyarországnak keletre és nyugatra egyaránt ki kell tekintenie; a kínai tudás is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen. „A diákváros meg fog épülni” – jelentette ki.
A családügyekkel is megbízott miniszterjelölt örvendetesnek nevezte, hogy a születések száma a 2010-es 90 ezer 335-ről tavaly 93 ezerre nőtt.
„Azok a társadalmak beomlanak, amelyek úgy érzik, hogy nem elég jó az életük. A nyugati világban kevés az esély, hogy bármely ország elérje a 2,1-es termékenységi mutatót. Ez nagyon sokat elmond a kultúránkról, és ez az, ami miatt a kormányzatnak szerepet kell vállalni abban, hogy a családok minél stabilabban tudjanak működni” – emelte ki.
Csák János azt mondta, hogy 2010 után négy évbe telt rendbe tenni a magyar gazdaságot, az utána következő hét-nyolc év alatt Magyarország mind gazdasági, mind szociális értelemben óriási fejlődésen ment keresztül. Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszterjelölt kiemelte: GDP-arányosan jelenleg az EU-ban Magyarország fordít évente a legtöbbet kultúrára, 1,3 százalékot.
„Arra fogok törekedni, hogy legyen egy térképünk arról, összesen mennyi pénz megy kultúrára. A kultúrát a társadalmi mobilitás és felemelkedés egyik útjának látom. A társadalomban az alulról jövő nyitás mindig a kultúrán, nem pedig a pénzen keresztül történik” – hangsúlyozta.
Az ülésen jelen volt Hoppál Péter, aki – mint arra Csák János utalt – az új tárcánál kulturális államtitkár lehet.
A kérdések sorában Simon Róbert (Fidesz) a szakképző iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Hiller István (MSZP) kiemelte: nem szavaz Csák János kinevezése ellen, izgalmas feladatnak tartja a kultúra és az innováció egybevonását, ugyanakkor még nem látja, miként lehet ezt megvalósítani.
Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a kulturális bizottság 12 igen szavazattal, 3 ellenében, 1 tartózkodás mellett támogatta.
Nagy István: minden természeti erőforrás védelme fontos az Agrárminisztériumnak
Nagy István agrárminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Soós Lajos
Minden természeti erőforrás véges, ezért az Agrárminisztérium (AM) a termőföld, a legelők, az erdők, a vizes élőhelyek védelmét egyformán fontosnak tekinti – mondta a miniszterjelölt szerdán az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén.
Kinevezése előtti meghallgatásán a minisztériumot eddig is irányító Nagy István hangsúlyozta, az új kormányzati ciklusban az AM tevékenységét is a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni. Joggal nevezhető a természeti erőforrások tárcájának, amelyben a természetvédelemmel önálló államtitkárság foglalkozik majd – mondta a politikus.
Egyben üdvözölte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyekért az új ciklusban már két tárca felel. A környezetvédelem a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerül, olyan intézményhez, amelyet ez a kérdés a legközvetlenebbül érint – tette hozzá Nagy István.
A természetvédelem önálló államtitkárságként vesz részt az agrártárca munkájában, és Nagy István várakozása szerint az eddigieknél hatékonyabban érvényesítheti a környezeti szempontokat, hogy a gazdálkodás a következő nemzedékek életében se lehetetlenüljön el. Az AM ezért, megfogalmazása szerint joggal nevezhető a természeti erőforrások minisztériumának is.
Nagy István az eddigi eredmények közül kiemelte a nemzeti parkok igazgatóságainak megerősítését, a természetvédelemért dolgozó intézmények hatékonyságának javítását, a védelem alá vont területek és fajok gyarapodását, az ökoturisztikai fejlesztéseket, valamint a minden eddiginél komolyabb környezeti beruházásokat, amelyek országszerte több mint 100 ezer hektárnyi terület állapotát javították. A kormány nem a bürokrácia növelésében, hanem a természethez lehető legközelebbi cselekvésben látja a megoldást, ezért félrevezető minden olyan állítás, amely szerint Magyarországon nincs megfelelő képviselete a környezeti ügyeknek – fogalmazott.
Nagy István a következő évek egyik legfontosabb feladataként említette a védett területek, valamint a partnerségi kapcsolatok bővítését mind a gazdákkal, mind a civilekkel. Párbeszéddel, együttműködéssel mindenre lehet megoldás, az AM ezért továbbra is nyitott a megkeresésekre – tette hozzá.
Megválasztása esetén a miniszterjelölt az ipari beruházásokkal szemben szorgalmazni fogja a termőföldek hatékonyabb védelmét, és továbbra is minden eszközt felhasználna a GMO-mentesség érdekében. Véleménye szerint kihívás ezen túl is lesz épp elég, hiszen a klímaváltozással együtt idegen fajok sokasága fenyegeti Magyarországot. Ezeket a gazdák precíziós eszközökkel fékezhetik meg, az agrártárca ezért továbbra is jelentős összegekkel fogja segíteni a mezőgazdaság technológiaváltását – jelezte Nagy István.
Miniszeri jelölését a bizottság 1 tartózkodás mellett 6 szavazattal támogatta.
Nagy Márton: a fenntartható felzárkózáshoz önellátó gazdaság szükséges
Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (b) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. MTI/Kovács Attila
A jelenlegi körülmények között nemcsak önálló gazdaságpolitikára, hanem önellátó gazdaságra is szüksége van az országnak, ez a fenntartható felzárkózás alapja – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén szerdán Budapesten, ahol a képviselők többsége támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.
Hangsúlyozta: viharos évtizedben élünk, ahol egyszerre fenyeget minket egy háború, folyamatos járványhullámok, és ezt kísérő energia- valamint élelmiszerválság.
A gazdaság eddig elért eredményeit meg kell védeni, úgy, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki – jegyezte meg.
A miniszterjelölt rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban már többségi, 51 százalékos a hazai tulajdon részaránya, szektoronként azonban vannak különbségek.
A hazai tulajdon dominanciáját az építőipari alapanyaggyártás területén, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a biztosítói és a távközlési szektorban kell még visszaállítani – húzta alá.
Nagy Márton jelezte, hogy az energiafüggőséget csökkenteni kell, az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki.
Élelmiszertermelésben jól áll az ország, kétszer annyit termel, mint amennyit elfogyaszt, a nettó élelmiszerexport a GDP 1,6 százalékát teszi ki – fejtette ki.
Ezzel az ország élelmiszerfüggősége ugyan az egyik legalacsonyabb az EU-ban, azonban tovább kell dolgozni az import helyettesítésén – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott: minden azon múlik, hogyan tudjuk megvédeni a gazdaságunkat, mennyire tudunk megerősödve kijönni a válságból, és ezt követően milyen gyorsan tudjuk fenntartható felzárkózási pályára állítani a gazdaságot.
Emlékeztetett arra, hogy jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország, a rangsorban már megelőzte Görögországot és Portugáliát, továbbá Lengyelország sarkában van. Évi 3 százalékpontos növekedési többlet mellett 2030-ra elérhető az EU fejlettségének 90 százaléka; 3,5 százalékpontos többlettel pedig az EU fejlettségének 100 százaléka – vetítette előre.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az országon belül ugyanakkor igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az „ollót zárni kell” – szögezte le.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy Magyarországon szinte teljes a foglalkoztatottság, a beruházási ráta az egyik legmagasabb az EU-ban, az üzemanyag, az áram és a gáz ára pedig nálunk a legalacsonyabb közösségi szinten, a világon a legtöbbet fordítja az ország a családok támogatására.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kérdésére a miniszterjelölt elmondta, hogy a kormánynak továbbra sincs árfolyamcélja, a forint euróhoz viszonyított értékét a piac határozza meg, az árfolyam „pont ott van, ahol lennie kell”. A növekedést hosszú távon fenntarthatóvá a 27 százalék feletti beruházási ráta teszi, a kormány támogatni fogja továbbra is az állami, a vállalati és a családi beruházásokat is – hangsúlyozta. A beruházásokat követően fontos kérdés, hogy a megtermelt profit maradjon itthon, minél több cég lépjen ki a régióba, minél több stratégiai ágazatban növekedjen a magyar tulajdoni hányad – fűzte hozzá.
Erős Gábor (Fidesz) az energiaszankciók hatására kérdezett rá. Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország elvégezte feladatát, kiszámolta, hogy egy azonnali olajembargó a Brent olaj árát 185 dollárra emelné a jelenlegi 113-114-ről; az elfogyasztott mennyiség 30-40 százaléka pedig nem lenne beszerezhető. Másfél-két év átmeneti idő biztosításával a Brent ár 130-140 dollár köré emelkedne, ami kompenzáció nélkül 800 forintos gázolaj és benzin árat jelentene a jelenlegi 480 forintos árral szemben. A gázembargó esetében „nincs is miről beszélni”, az 15-18 milliárd euróba kerülne, valakinek pedig ezt meg kellene térítenie – szögezte le. Az unió többi országának és Brüsszelnek is el kellene végeznie ezeket a számításokat, különben „felelőtlen magatartásról” beszélhetünk – hívta fel a figyelmet.
A képviselők a kérdések megválaszolását követően 10 igen 4 nemmel támogatták Nagy Márton miniszteri kinevezését. Nagy Márton tervei szerint helyettese és egyben egyik államtitkára Fónagy János lenne, másik két államtitkára pedig Lóga Máté és Túri Anikó.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
