Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Rogán Antal is vázolta elképzeléseit.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterjelölt (k) a meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országház Hazai Samu báró termében 2022. május 18-án. Mellette Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (j). MTI/Soós Lajos
Az ország biztonságának garantáláshoz folytatni kell a védelmi képességek növelését
Magyarország biztonságának garantáláshoz folytatni kell a védelmi képességek növelését – jelentette ki a honvédelmi miniszteri poszt várományosa szerdai meghallgatásán Budapesten, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága előtti miniszteri meghallgatásán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a szomszédos országban háború van, emellett pedig olyan egyéb biztonsági kihívásokra is figyelni kell, mint az illegális migráció, a kiberfenyegetettség.
Leszögezte: „a béke pártján állunk, nem akarunk ennek a háborúnak a részeseivé válni”. A Magyar Honvédség feladata, hogy a békét garantálja, s fenntartsa a biztonságot.
Felhívta a figyelmet arra, hogy legutóbbi parlamenti beszédében Orbán Viktor kormányfő is kiemelt jelentőségűnek nevezte Magyarország biztonságának és védelmének garantálását. A honvédelmi tárcánál értékelése szerint tehát az egyik legfontosabb területet irányíthatják majd. Ezen munkában komolyságot és eltökéltséget ígért.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: ha Magyarország nem képes megvédeni magát, mert haditechnikáját, személyi állományát tekintve „gyenge”, az célponttá teheti az országot. Ezért az ország biztonságának növelése érdekében egy erős, magabiztos, jól felszerelt, nagyobb harcoló állománnyal rendelkező, harcolni képes hadsereget kell építeni – jelentette ki.
A védelmi költségvetés további növelését, a haderőfejlesztés folytatását és azt is fontos feladatnak nevezte, hogy az ország fegyveres védelmében szerepet vállaló férfiak és nők számára egy olyan életpályamodellt kínáljanak, amely a haderőbe való belépést, a haderőn belüli mozgást, s az onnan a társadalomba való visszatérést is hatékonyan segíti.
Kitért arra is, hogy most civil vezetés alá kerül tárca, de a katonákra fog támaszkodni, köztük is elsősorban a Magyar Honvédség parancsnokára.
A miniszterjelölt jelezte, diplomáciai jártassága révén a NATO-n belüli, s az azon kívüli nemzetközi kapcsolattartás is hangsúlyos szerepet kap majd munkája során.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: hamarosan 52 éves lesz, 3 gyermek édesapja. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nagyvállalati életben. Kormányzathoz közeli munkában is tevékenykedett, mikor a Századvég élén a 2010 utáni kormányzat politikáját segítették és támogatták elemzéseikkel. Majd Londonban – egy NATO-szövetséges és atomhatalomnak számító országban – volt nagykövet.
Kitért arra is, hogy katonacsaládból származik, s ezért önkéntes tartalékos katonai szolgálatra is jelentkezett. A honvédség díszegységénél több éven keresztül aktív szolgálatot teljesített. Korábban a Magyar Tartalékos Szövetség elnöki posztját is betöltötte, jelenleg társadalmi elnöke.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf több kormánypárti és ellenzéki képviselőtől kapott kérdéseket többek között a honvédelmi tárca szervezeti és személyi változásai kapcsán, továbbá az eddig a Magyar Honvédség alárendeltségébe tartozó budapesti Honvédkórház jövőjéről, valamint a sorkötelezettség esetleg visszaállításáról.
Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke például megkérdezte, milyen irányban akarja folytatni a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, továbbá milyen tervei vannak az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban.
A testület két ellenzéki alelnöke Harangozó Tamás (MSZP) és Lukács László György (Jobbik) egyaránt firtatta a miniszterjelölt különböző üzleti érdekeltségeit, azok összeférhetetlenségi jellegét.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: parlamenti államtitkárának Vargha Tamást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzését felelős államtitkárát kérte fel, aki korábban már betöltötte a HM parlamenti államtitkári posztját.
A tervek szerint Maróth Gáspár, aki eddig védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos volt, a jövőben a honvédelmi tárca alárendeltségében folytatja munkáját.
Annak kapcsán, hogy a budapesti Honvédkórház is a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz kerülhet, annyit mondott, a most felálló új struktúrában sem fognak sérülni a NATO-követelmények, a katonaegészségügyi képességek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: Magyarországon nincs sorkötelezettség, „és ez így is marad”.
A haderőfejlesztés folytatásában prioritásként említette az egyéni harcászati felszerelések további modernizációját, a légvédelmi fejlesztéseket. Azt is elmondta, hogy az önkéntes tartalékos rendszer kategóriát pedig átgondolják.
Üzleti érdekeltségei kapcsán azt hangsúlyozta: befektetései során mindig is a nemzeti érdek vezette. A honvédelmi miniszteri poszt betöltéséhez a jogszabályok által előírt időben minden összeférhetetlenséget megszűntet – közölte.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszámolóját 6 kormánypárti igen és 2 ellenzéki nem szavazat mellett fogadta el a testület.
A háború mellett a többi biztonsági kihívás sem múlt el
Az orosz-ukrán háború mellett a további biztonsági kihívások is megmaradtak – emelte ki a honvédelmi miniszterjelölt szerdai meghallgatásán a Parlamentben.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf délután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt azt mondta: a Magyarország szomszédjában kialakult háborús konfliktus a következő években, akár évtizedben is jelen lehet.
Emellett viszont az illegális migrációs nyomás sem szűnt meg és a terrorizmus veszélye sem. A jelölt azt mondta: arra lehet számítani, hogy „a látszólagos csend” csak egyfajta újraszerveződés lehet.
Mindemellett újabb és újabb hadviselési módok jelennek meg. Ezért a jövőre nézve fontos feladatának nevezte, hogy ezen speciális szakemberek – akik megvannak a honvédségen és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálaton (KNBSZ) belül is – megkapják a szükséges támogatást.
Kiemelte, 1999-ben, az első Orbán-kormány idején Magyarország belépett a NATO-ba, ami „megnyugtató és biztos pont”. A NATO viszont Magyarországgal – a magyar honvédelmi képességgel és elszántsággal – együtt jelent védelmet. Ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy ennek a képességének a kiépítését tovább folytassa. Azon dolgozik majd, hogy évekkel ezelőtt elindult honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett beszerzései lezáruljanak, s a honvédség katonai szakmai vezetésével meghatározzák a további fejlesztéseket.
A NATO mostani bővülése Magyarországot is erősíti – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar érdekek hatékony képviselete érdekében a katonadiplomáciára is nagy hangsúlyt fektet a jövőben.
A honvédelmi miniszterjelölt kormánypárti és ellenzéki képviselőktől is kapott kérdéseket, jellemzően arról, hogy az orosz-ukrán háborúra és a globálisan is romló biztonsági helyzetre tekintettel elegendőek-e a KNBSZ anyagi forrásai, rendelkezésre áll-e a szükséges szakemberállomány; továbbá a haderőfejlesztési programban a KNBSZ technológia korszerűsítése is megjelenik-e.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: a KNBSZ az egyik legprofesszionálisabb, legjobban kiképzett, legfelkészültebb titkosszolgálat; „az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk”. A KNBSZ finanszírozása kielégítő, személyi állománya biztosított, működését semmi nem veszélyezteti, főigazgatója Béres János felé „bizalma maximális” – fűzte hozzá.
A bizottság KDNP-s tagjához, Simicskó Istvánhoz, korábbi honvédelmi miniszterhez szólva a jelölt azt is közölte: folytatni fogja a politikus által elindított honvédelmi és haderőfejlesztési programot.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezését 4 kormánypárti igen szavazattal, 2 ellenzéki tartózkodás mellett támogatta a testület.
Rogán: a legfontosabb feladat Magyarország szuverenitásának védelme
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Balogh Zoltán
A következő évtized legnagyobb kihívása az orosz-ukrán háború, a legfontosabb feladat pedig Magyarország szuverenitásának védelme, ennek biztosításáért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat bevonják a kormányzati központba – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát eddig is vezető Rogán Antal miniszterjelölt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén szerdán Budapesten.
Meghallgatásán a politikus kiemelte, a háború veszélyt jelent a fizikai, az anyagi és az energiabiztonságra is, ezért közelebb hozzák a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormányzati központhoz, és világos elvárásokat is megfogalmaznak velük szemben.
Mint mondta, legfontosabb feladatuk Magyarország nemzeti szuverenitásának, a magyar embereknek, a gazdaságnak és az energiaellátásnak a védelme. E
lvárás továbbá, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek április 3-án meghozott döntését, azaz mindent tegyenek meg azért, hogy Magyarország ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba, és azért, hogy ne a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, valamint legyenek tekintettel az ország szövetségi rendjére – mondta el a miniszterjelölt.
Rogán Antal kitért arra is, hogy a szolgálatoknak kell azonosítaniuk minden háborús propagandát, amely veszélyezteti az ország biztonságát és fellépniük ellene.
Hozzátette, hogy a szolgálatoknak tekintettel kell lenniük továbbá az ország szövetségi rendjére is, tehát elsősorban a NATO és az Európai Unió tagországaival cseréljenek információt, és velük működjenek együtt, de minden körülmények között Magyarország érdeke az első.
Bővítenék a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által ellátott feladatok körét, jelentősen bővül majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ feladatköre, és kialakítanak egy nemzeti információs központot is. A munkát Papp Károly, a Belügyminisztérium korábbi államtitkára irányítja majd – ismertette Rogán Antal.
Megemlítette azt is, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok bevonása a kabinetirodába nem egyedülálló Európában, például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is hasonló modell működik.
A miniszterjelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a háború véget is ér, a következmények nem érnek véget, a menekülthullámot kihasználva ugyanis megjelenhetnek szervezett bűnözők, erősödhet az emberkereskedelem, embercsempészet.
Molnár Zsolt (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy tervezik-e a nemzetbiztonsági szervezetrendszer egyszerűsítését.
A miniszterjelölt erre azt válaszolta, hogy a szervezeti struktúrát nem tervezik átalakítani, de szükséges az együttműködés a szolgálatok különböző szervei között, ezért működik majd egy nemzetbiztonsági munkacsoport, valamint védelmi tanácsot hoznak létre, egy magas szintű koordinációs fórumot a miniszterelnök vezetésével.
Sas Zoltán (Jobbik), a bizottság elnöke arról érdeklődött, hogyan garantálja majd Rogán Antal, hogy a titkosszolgálatok által gyűjtött információk „nem köszönnek vissza a sajtóban”.
A miniszterjelölt abszurdnak nevezte a felvetést, hozzátéve, hogy a baloldal lejáratja saját magát.
Rogán Antal miniszteri jelölését a bizottság egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett négy szavazattal támogatta.
A háború ellenére is rekordévre számítunk az elmúlt két esztendőhöz képest a turizmusban
Az ukrajnai háború ellenére is rekordévre számítunk az elmúlt két esztendőhöz képest a turizmusban – jelentette ki Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, szerdán Budapesten.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát eddig is vezető politikus miniszterjelölti meghallgatásán közölte: a turisztikai ágazat nehéz időszakon van túl, mert a járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus.
Ha nem tört volna ki az orosz-ukrán háború, akkor reális esély nyílt volna arra, hogy az ágazat teljesítménye 2022-ben meghaladja a 2019-es szintet – mondta, hozzátéve, a háború ellenére is rekordévre számítanak az elmúlt két esztendőhöz képest: főleg a belföldi turizmus bővülése nyomán csupán 10 százalékkal marad el a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma a 2019-es szinttől.
Közölte, nem felelnek meg a valóságnak azok a sajtóinformációk, amelyek a szállodák számának drasztikus csökkenéséről szólnak. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis jelenleg 992 szálloda működik az országban, míg 2019-ben 945 volt.
Rogán Antal arról is beszámolt, hogy az elmúlt években az állam összesen mintegy 260 milliárd forint támogatást nyújtott elsősorban szálláshelyfejlesztésre, illetve a vendéglátás számára a pandémia okozta károk enyhítésére, turisztikai attrakciók támogatására, strand- és turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, a többi között kikötők, kerékpárutak megvalósítására.
A miniszter sikerként értékelte a magyar szereplést a Dubaji Világkiállításon, ahol a magyar csapat a második helyen végzett. Ez arra ösztönzi a kormányt, hogy hasonló erőfeszítéssel készüljenek a következő, Japánban megrendezendő expóra – tette hozzá.
Célnak nevezte azt is, hogy népszerűsítsék a vidéken élő magyarok körében a fővárost. Ennek érdekében augusztus 20-án Európa legnagyobb tűzijátékát kívánják megrendezni az állami ünnep alkalmából – fűzte hozzá.
Arról is szólt, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezeti formájának sikere nyomán hasonló cégszerű konstrukcióban kívánják működtetni a jövőben az ország digitális fejlesztését is, vagyis a cél a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozása.
A fejlesztések célja a versenyképesség és az ügyfélközpontúság erősítése, amelynek legfontosabb eleme a „digitális állampolgárság” kell, hogy legyen – hangsúlyozta Rogán Antal, az utóbbi kapcsán megjegyezve: az államnak biztosítania kell azt, hogy minden létező személy digitálisan is létező személy legyen, és ezt a digitális személyiséget elfogadja mindenki, a többi között a közigazgatásban vagy a bankrendszerben.
Beszámolt arról is, hogy végső ajánlattételi felhívás szakaszába lépett a hulladékellátással kapcsolatos koncessziós eljárás, ezért egy-két hónapon belül eldől, hogy az egyetlen ajánlattevővel, a Mollal meg tudják-e kötni a koncessziós szerződést. A szerződéskötés legfontosabb követelménye, hogy érvényesüljenek a rezsicsökkentés elvei – mondta.
A következő év elejéig le kívánják továbbá folytatni a mobilfizetésre vonatkozó koncessziós eljárást, aminek a megvalósítását az Európai Bizottsággal kötött megállapodás írja elő Magyarország számára – ismertette.
Közölte, hogy dolgoznak a jelenleg állami monopóliumként működő szerencsejáték-piac új szabályozásán is. Ha egyezségre jutnak az Európai Bizottsággal, akkor úgy módosítják a szabályozást, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek – mondta Rogán Antal.
A bizottság 11 támogató és egy ellenszavazat mellett alkalmasnak találta Rogán Antalt a miniszteri tisztség ellátására.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
