Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Navracsics Tibor és Varga Judit is vázolta elképzeléseit.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterjelölt meghallgatása az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Kovács Attila
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt legfontosabb és legsürgősebb feladataként az európai uniós megállapodások aláírását nevezte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti szerdai meghallgatásán.
Navracsics Tibor közölte, reményei szerint mind a fejlesztési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodást, mind pedig a helyreállítási alapról szólót sikerülhet aláírni az év második felében.
Hangsúlyozta: minden ágazatban meghatározók az európai uniós források, ezért annak érdekében dolgoznak majd, hogy a lehető legtöbb forrást lehessen lehívni a fejlesztésekre.
A miniszterjelölt arról is beszámolt, hogy szervezetük a Miniszterelnökséghez tartozik majd, munkáját pedig három államtitkár segíti: az uniós fejlesztéspolitika területével Ágostházy Szabolcs, a parlamenti államtitkári feladatokkal Latorcai Csaba, a területfejlesztési területtel pedig Mayer Gábor foglalkozik majd.
Navracsics Tibor tájékoztatása szerint leendő minisztériuma két fontos területre osztható. Egyrészt az európai uniós források felhasználásának felügyeletével és az ezzel kapcsolatos teendőkkel foglalkozik majd, másrészt a területfejlesztéssel, területpolitikával és annak előkészítésével, hogy a 2027-ben lejáró költségvetési időszakot követő újabb ciklusban már a területi szemlélet is megjelenjen Magyarország fejlesztéspolitikájában.
A miniszterjelölt hangsúlyozta: a két terület összefügg, hiszen az európai uniós források adják a magyar gazdaság legfőbb beruházásainak és a területfejlesztésnek is az alapjait.
Azt mondta: olyan új fejlesztéspolitika kialakításán dolgozik majd, amely az elkövetkező időszakban Magyarországot továbbra is növekedési pályán tartja, valamint a területi kohéziót is erősíti. A leszakadó térségeket hozzásegíti a nemzeti és az uniós átlaghoz való felzárkózáshoz, a versenyképes és élen járó térségek számára pedig lehetővé teszi, hogy uniós szinten is a versenyképes térségek közé emelkedjenek.
A vita során Gy. Németh Erzsébet (DK) kérdésére válaszolva Navracsics Tibor hangsúlyozta: munkáját elsősorban nem pártpolitikai célok mentén kívánja végezni, miniszterként az ideológiai viták helyett az uniós források megszerzésére koncentrál majd.
Több bizottsági tag kérdezte a miniszterjelöltet konkrét vidékfejlesztési témákról, a meghallgatást lezáró Hörcsik Richárd (Fidesz) pedig köszönetet mondott Navracsics Tibor elmúlt években végzett uniós politikusi munkájáért a legmegfelelőbbnek nevezte a jelöltet arra, hogy megtalálja a „közös nyelvet” Brüsszellel.
Az európai ügyek bizottsága hat igen szavazattal, egy nem ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszteri kinevezését.
Navracsics: a régiók eltérő szükségleteire választ adó fejlesztéspolitikára van szükség
Az egyes régiók eltérő szükségleteire választ adó fejlesztéspolitika kialakításáról és az uniós megállapodások aláírásának fontosságáról beszélt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterjelölt az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti szerdai meghallgatásán.
A területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterjelölt azt mondta: Magyarország sikeresen és gyorsuló ütemben zárkózik fel az unió átlagához, ugyanakkor vannak olyan régiók, amelyek az EU legszegényebbjei közé tartoznak. Ez önmagában fejlesztéspolitikai kihívást jelent – emelte ki.
Jelezte: meg kell találni azokat a hatékony eszközöket, amelyekkel ezeket a régiókat a nemzeti átlaghoz fel lehet zárkóztatni, másrészt olyan fejlesztéspolitikát kell kialakítani, amely az egyes régiók eltérő szükségleteire ad kormányzati választ.
Navracsics Tibor közölte: rövidtávú feladatként tűzte ki, hogy az év végéig a két európai uniós megállapodást – az operatív programok uniós finanszírozásának folyósítását lehetővé tevő partnerségi megállapodást, valamint a helyreállítási és ellenállóképességi programról szólót – sikerüljön aláírni.
Kitért arra is, hogy az irányító hatóságok nem szűnnek meg, jelentős részük a Miniszterelnökség alá fog tartozni. Az integrációval a párhuzamosságok megszüntetését és az együttműködési pontok megtalálását kívánják elérni, amelyek hatékonyabbá teszik az európai uniós források felhasználását.
Navracsics Tibor leendő államtitkárait bemutatva elmondta: Ágostházy Szabolcs a jövőben is az uniós források területével foglalkozik, Mayer Gábor felel a területfejlesztésért, Latorcai Csaba pedig parlamenti államtitkárként dolgozik majd.
A vita során Dávid Ferenc (DK) kérdésére válaszolva a jelölt közölte: ha olyan megalapozott fejlesztési tervet szeretnének alkotni, amelyet mindenki magáénak érezhet, ahhoz széles körű egyeztetési folyamatra van szükség. Erre referenciaként a járási rendszer kialakítását említette.
Tordai Bence (Párbeszéd) kérdésére megerősítette: a fő célja az uniós források Magyarországra hozása, és nem pártpolitikai alapon mentén szeretne dolgozni.
Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke a vita lezárását követően eddigi pályafutását tekintve Navracsics Tibort a legalkalmasabb jelöltnek nevezte a posztra.
A gazdasági bizottság 11 igen szavazattal, egy nem voks ellenében és két tartózkodás mellett támogatta Navracsics Tibor miniszteri jelölését.
Varga Judit: továbbra is az EU-ban képzeli el Magyarország jövőjét a kormány
Varga Judit igazságügyiminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. MTI/Soós Lajos
A kormány továbbra is az Európai Unióban (EU) képzeli el Magyarország jelenét és jövőjét – szögezte le Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője, miniszterjelölt szerdán a kinevezés előtti meghallgatásán.
Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén Varga Judit ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az uniónak változnia kell és ezért „határozottan és aktívan” fel fognak lépni.
Hangsúlyozta: az uniós ügyek koordinálásáért felelős miniszterként, miniszterjelöltként elsődleges célja az, hogy megvédje Magyarországot, a magyar érdekeket és a magyar emberek jogait az EU-ban.
A magyar emberek elvárásainak megfelelően azon dolgozik majd, hogy az EU megújuljon, és ehhez szövetségeseket és partnereket is keres majd – tette hozzá Varga Judit.
Azt mondta, az európai integrációt az EU ma sajnos minden hagyományos értéket megelőző és minden nemzeti érdeket felülíró öncélnak tekinti.
„Látjuk most már a kézzelfogható jeleit az európai birodalom építésének, létrehozásának szándékait” – fogalmazott. Kiemelte, ezzel szemben a magyar emberek úgy gondolják: az integráció egy eszköz arra, hogy a nemzetek szabadsága – egymással, kölcsönös tiszteletben együttműködve – kiteljesedhessen. Ebben a szellemben fognak javaslatokat tenni az EU jövőjével kapcsolatban – közölte Varga Judit.
Kitért arra: az EU ma a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát építi. Ezzel szemben viszont „mi úgy gondoljuk”, hogy a hagyományos közösségek – család, nemzet, történelmi egyházak – továbbra is kulcsfontosságúak Európa fennmaradásában. Számunkra a gyermekét nevelő anya és apa, vagy a tetteinket vezérlő erkölcsi iránytű nem a múlt, hanem Európa jövőjének záloga – jelentette ki.
Szerinte a birodalomépítési törekvések egyik legaktuálisabb jele, hogy az uniós költségvetést – elszakadva a költségvetési logikától – politikai és ideológiai zsarolóeszközként kezdték el alkalmazni.
Hozzátette, továbbá ma az EU a „véleményhegemónia” Európáját építi. „Európa nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, az idomulásban és az öncenzúrában egyesül napjainkban” – fogalmazott, hangsúlyozva, ezzel szemben mi a szabadság és a pluralizmus pártján állunk: elfogadjuk, hogy vannak különböző világnézetek, érdekek és álláspontok Európában.
Kijelentette: az EU jövője attól függ, hogy képes lesz-e a jövőben hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és az integráció irányairól.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének az urai és a szuverenitás kizárólagos hordozói, így egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköreiket kívánják közösen gyakorolni” – mondta Varga Judit.
Közölte, az EU ma „demokrácia nélküli Európát épít”, hiszen „az európai nép uralmának megvalósítása ürügyén valójában az európai nemzetek uniós intézmények feletti demokratikus ellenőrzésének felszámolását próbálják meg elérni”.
Varga Judit kiemelte: az európai demokrácia csak a demokratikusan szerveződő nemzeti közösségek erősítése révén építhető és biztosítható.
A miniszterjelölt szólt arról is, hogy az EU ma egy „kiszolgáltatott” Európát épít. A válságok felfedték az unió gyengeségeit, és megmutatták, hogy csak a cselekvőképes, erős nemzetállamok tudnak veszélyhelyzetben reagálni. Ezért olyan unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást ad számukra – mondta.
Varga Judit úgy fogalmazott: „az Európai Unió ma nem a sikeresek, hanem a sikertelenek Európáját építi”. Az uniós együttműködés arra épült, hogy közösen nagyobb gazdasági sikert érhetünk el. Így az uniós költségvetés felzárkózási forrásainak csökkentése vagy az eltérítése, „ideológiai célokra való felhasználása” az EU versenyképességét rontja, éppen ezért továbbra is küzdenek majd ezeknek a forrásoknak a megtartásáért – mondta.
Kitért arra is, hogy az EU ma „európaiak nélküli Európát épít”, hiszen kizárólag a tömeges bevándorlás megvalósításához nyújt anyagi segítséget.
Hangsúlyozta: minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és ennek a jognak érvényt kívánnak szerezni. Továbbá Európa jövőjét a családok támogatásában és a gyermekvállalási kedv erősítésében látják, az EU-nak ezt a modellt is legitim megoldásként kell elismernie, és „kézzelfogható, anyagi” támogatásban kell részesítenie.
Varga Judit emlékeztetett arra, hogy „az előttünk álló kormányzati ciklusban” Magyarország kiemelt szerephez jut az uniós intézményrendszer működtetésében: 2024 második fél évében Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját.
A miniszterjelölt közölte azt is, hogy az új kormányzati struktúrában az Igazságügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát majd egy helyettes államtitkárság vezetésével. Azt mondta, a fogyasztóvédelem területén a szabályozás megerősítése érdekében fog fellépni, ezen belül külön prioritás jelent számára a fogyasztók multinacionális cégekkel szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése.
Kérdésekre válaszolva közölte, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat „egy nagy színjátékként is beállítható”. Le tudtuk leplezni a „sunyiságot”, hiszen a föderális liberális fősodor próbálja demokratikus népakaratként beállítani a saját politikai törekvéseit, és ehhez lejátszott egy konferenciát – fogalmazott.
Szerinte fontos lenne bevezetni, hogy a tagállamok kormányainak, parlamentjeinek is legyen lehetőségük jogszabályt kezdeményezni az európai jogalkotás számára. Azt mondta, a 7. cikk szerinti eljárás minden uniós értéket sért, azt politikai eljárásnak tekintik.
Varga Judit kinevezését 6 igen szavazattal, Balassa Péter (Jobbik) tartózkodása mellett támogatta a testület.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
