Világhíres borok a bélai kastély pincéjében

Világhíres borok a bélai kastély pincéjében

A muzslai szőlőhegy három folyó összefolyása közelében terül el, több itt a napfény, mint Tokajban. Petrech Miroslav, a kastély pincészetének országos hírű enológusa vallja, a legjobb borász maga a természet, ehhez a legkiválóbb szakember is csak pár százalékot adhat. 

Kastély szinte elképzelhetetlen pince nélkül. Amikor 2000 de-cemberében az utolsó tulajdonos, Ulmann György leszármazottjai Ilona von Krockow grófnő és Matthias gróf visszavásárolták az ősi birtokot, nemcsak a kastély volt rossz állapotban, de a pince is, hiszen vegyszerek tárolására használta akkortájt a szövetkezet. A tulajdonosok úgy határoztak, jó lenne visszahozni a borkészítés hagyományát. Ezt a döntést nagyban segítette az is, hogy a családba beházasodott a híres német borász, Egon Müller.

Még mielőtt kinyitott volna a kastélyszálló, már volt saját boruk – Chầteau Béla. A pincészet élére a környék legjobb szakembere, Miroslav Petrech került, aki azóta is ellátja ezt a feladatot. 2000-ben kezdték az 1742-ben épült hatalmas pincét felújítani. Mivel a vegyszerek szaga beivódott a falakba, kihordták a földet, lekaparták a vakolatot, majd fél évig tartott a rekonstrukció, és 2001-ben megvették a pincébe az új technológiát, sorolja az elvégzett munkát Petrech úr.

A kastély pincéje ideális feltételeket biztosít a borok tárolására. Télen 9 fok van odalent, nyáron 12. Már 2001-ben húszezer liter bor készült itt. Ebben az évben született a Chầteau Béla pincéjének félhomályában a hajdani Csehszlovákia területéről származó eddig leghíresebb rajnai rizling. New Yorkban 2003-ban aranyérmet kapott.

 – emlékezik vissza a borász, aki sokat ad a minőségre és annak megtartására.

Hangsúlyozza, az a cél, hogy kis mennyiségben nagyon jó borokat készítsenek. Ha rossz az évjárat, akkor inkább nem készítenek bort. 2010-ben és 2016-ban például csak ötezer üveg bort gyártottak, mert nem hagyhatták elrontani a márkanevet.

Hírdetés

A pincészetben évente 50-60 ezer üveg bor készül, több munkafázist kézzel végeznek, mert ilyen kis mennyiség mellett tudnak erre időt áldozni. Az is a kis mennyiség mellett szól, hogy lassan, nyugodtan, nagyon odafigyelve az arányokra fókuszálva lehet a borral dolgozni, ami nagy mennyiség esetében elképzelhetetlen. A borok 70 százaléka fehér, 30 százaléka vörös. Fajtájukat tekintve legtöbb a rajnai rizling, de van mazsolaszőlő- és jégbor is. A termékek több mint a fele exportra megy Amerikába, Honkongba, Japánba, Indiába, Mexikóba, Skandináviába, Nyugat-Európába, és 400-500 dolláros áron kerül a vendégek asztalára. A kastélyban a borok húsz százaléka marad, a többi pedig különleges vinotékákba, gasztronómiai központokba kerül.

A muzslai szőlőhegy, ahonnan a pincészet a szőlőt vásárolja, 80 hektáros, déli fekvésű terület 130-tól 255 méter tengerszint feletti magasságig. A meszes löszföldek teli ásványi anyagokkal, három folyó – a Duna, a Garam és az Ipoly közelségében. Petrech úr szerint kis Tokajnak is nevezhetnénk, annyira hasonló adottságai vannak a tokaji borvidékkel.

Azt is elmeséli, hogy szüretelnek mazsolaszőlőt, de jégbort is készítenek.

A pincében a rozsdamentes acélból készült hordók mellett ott találjuk a fahordókat is. Ezekben legalább két évig a vörösbort érlelik. A munkások éppen a fehérborokat palackozzák, a napokban indul útnak 2400 palack Japánba.

Borkóstolókat is tartanak a kastélyban, ahol az érdeklődők mindent megtudhatnak a pincészet vezetőjétől.

Az elegánsan felújított kastély ma szállóként működik, ideális helye lakodalmaknak, báloknak, konferenciáknak, ünnepségeknek. 2013-ban és 2018-ban elnyerték a „legromantikusabb barokk kastély” címet. A vendégek itt nemesi miliőben élhetik meg a XIX. és XX. század fordulójának arisztokrata életét. És persze ihatják a kastély pincészetének borait, melyek számtalan országba eljutnak, és viszik nemcsak a pincészet, de Béla hírnevét is szerte a világban.  

Megjelent a Magyar7 hetilap 202/32. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »