„Vészesen közel” kerülhet a világgazdaság a recesszióhoz 2023-ban, miután a világ vezető gazdaságai egyszerre szembesülnek a növekedés lassulásával – figyelmeztetett a Világbank kedden megjelent éves jelentésében. A washingtoni székhelyű fejlesztési bank a korábbi 3 százalékos globális növekedési előrejelzését 1,7 százalékra vágta vissza.
A bank alapforgatókönyve szerint
az idei évre várt GDP-bővülés az elmúlt három évtized harmadik leggyengébb teljesítménye lehet a 2008-as válságot követő recesszió és a 2020-as pandémia utáni gazdasági visszaesés után.
Az MTI szerint a jelentésben kiemelték:
a vártnál magasabb infláció, a kamatok emelkedése, a világjárvány kiújulása vagy a geopolitikai feszültségek fokozódása megakaszthatja a törékeny növekedést, és akár recesszióba is taszíthatja a világgazdaságot.
A Világbank felülvizsgálta az amerikai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a júniusi 2,2 százalék helyett már csak 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak, amelyre a recessziós éveket leszámítva 1970 óta nem volt példa. Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is kitett az ellátási láncok zavarainak, a háború hatásainak és koronavírus-járvány negatív hatásainak – írták.
A kínai növekedési kilátásokat is lefelé módosították. A júniusi jelentésben prognosztizált 5,2 százalék helyett 4,3 százalékkal nőhet a világ második legnagyobb gazdasága az idén a 2022-es 2,7 százalék után.
Az eurózóna gazdasága 2023-ban stagnálhat, míg júniusban a Világbank 1,9 százalékos GDP-bővülést várt.
A fejlődő országok átlagos növekedési üteme idén a 2022. évivel azonos, 3,4 százalékos lehet, de ez nagyjából a 2021-es GDP- bővülés fele.
A Világbank szerint
a borús növekedési kilátások különösen súlyosan érintik a magas adósságteherrel, gyenge valutával rendelkező fejlődő országokat.
Kiemelték: az emelkedő kamatok felerősítik a tőkemozgást a fejlődő országból az Egyesült Államok és Európa irányába. A forrásallokáció a szegényebb országok beruházási rátaira lehet negatív hatással, ugyanakkor a magas kamatok tompítólag hatnak a fejlett országok gazdasági teljesítményére.
Az éves jelentésben megállapították: az energia- és nyersanyagárak év végi csökkenése az inflációs nyomás enyhülését hozta, de továbbra is magas az ellátási zavarok kockázata. Az energia- és élelmiszerárak hatásaitól megtisztított maginfláció továbbra is magas maradhat, amelyre további kamatemeléssel reagálhatnak a jegybankok.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
