Vészjósló hírek a hazai cégeknek

Vészjósló hírek a hazai cégeknek

A jelenleginél lényegesen kevesebb, legfeljebb 5-6 ezer milliárd forint európai uniós fejlesztési pénzt kaphat hét évre 2020-tól Magyarország. Brüsszeli forrásokból azt már lehet sejteni, hogy míg a támogatások mennyisége csökken, addig a pályázókkal szembeni minőségi kritériumok növekednek a 2021–2027-es ciklusban, ami vészjósló lehet a hazai versenyszféra számára. Ezután csak az a termelő-szolgáltató kis- és középvállalkozás juthat pályázati pénzhez, amelynek önmagában is versenyképes a projektje. A magyar cégek akkor rúghatnak labdába, ha addig megerősödnek annyira, hogy a fokozatosan túlsúlyba kerülő visszatérítendő forrásokkal is képesek felelősen gazdálkodni. A preferált pénzügyi eszközök közé tartozik majd a hitel, a hitelgarancia és a kockázati tőke. Összehasonlításképpen, a mostani, 2014–2020-as időszakra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ez a hozzá szükséges önerővel 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent hazánknak. Az uniós pénzek éves kifizetési tervében pedig 2048 milliárd forint a Miniszterelnökség idei célszáma kilenc területre a közlekedéstől a halászatig – ilyen mértékű pénzosztásban nem lehet reménykedni 2020 után.

A szakértők úgy látják, eddig főleg infrastrukturális fejlesztésekre ment országszerte az EU-s forrás, azaz útépítésekre, hulladéktárolókra, szennyvízcsatornákra, 2020-tól azonban a humánum kerül előtérbe. Jó eséllyel sok más terület mellett a taxisoknak, a pincéreknek, a könyvelőknek nem lesz munkájuk, egyre több helyen gép veszi át az ember helyét, át kell képezni az érintetteket, tehát ez utóbbi terület lesz az egyik fókuszpont.

Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának szembe kell néznie a munkaerő megtartásának nehézségével, aki nem kap képzést, nem válik sokoldalúbbá, az jó eséllyel Észak-Amerika vagy Ázsia felé veszi inkább az irányt. Brüsszeli forrásaink szerint az uniós testület azt a jelenséget is vizsgálja, hogy egész Európában egyre inkább kitolódik a nyugdíjkorhatár. Nagy kérdés, a rohamos technikai fejlődés mellett mi lesz az 57–67 éves fizikai munkásokkal. A másik EU-s problémakör a migráció munkaerő-piaci kezelése, a kontinensre áramló menekültek integrálása.

Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét 2020 után az Európai Bizottság – mutat rá a Goodwill Consulting Kft. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kis- és középvállalatok tovább fejlődhessenek, már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre. A pályázati tanácsadó szerint ennek hiányában a következő évtizeddel érkező új fejlesztési ciklusban akár több ezer milliárd forintnyi pályázati forrástól is eleshet a magyar gazdaság, ami elérheti a jelenlegi bruttó hazai termék négy százalékát. Az elemzés rámutat, hogy az EU-s felhívások döntő többsége eddig a vissza nem térítendő támogatás elnyeréséről szólt. A 2007 és 2013 között Magyarországnak megítélt 10 326 milliárd forintnyi támogatás 2,9 százaléka, 303 milliárd volt csak visszatérítendő támogatás, a 2014–2020-as időszak során ez az összeg már 729 milliárd forint, ami a teljes, 8985 milliárdos keret 8,1 százaléka.

 

A fenti számokból látható, hogy egyik ciklusról a másikra közel háromszorosára nőtt a visszatérítendő támogatások aránya. Az Európai Unió törekvéseit alapul véve 2020 után jelentős mértékben, akár 20-30 százalékra is nőhet e pénzügyi eszközök aránya. A Goodwill tulajdonos-ügyvezetője szerint négy-öt év múlva csak azok a vállalkozások pályázhatnak sikerrel, amelyek már most elkezdenek felkészülni arra, hogy az igényelhető támogatásokat vissza kell fizetniük. A közel 1,7 millió vállalkozásból álló magyar kkv-szektor teljesítőképességét figyelembe véve fontos, hogy a szektor 2020-ra gazdaságilag minél jobban megerősödjön, növelje önálló likviditását. Az elemzés szerint a hazai kkv-kkal jelenleg az a probléma, hogy leginkább akkor fejlesztenek, ha a finanszírozáshoz találnak megfelelő pályázatot, és elsősorban azokon a területeken invesztálnak, amelyekre támogatást tudnak igényelni. A visszatérítendő támogatások pozitívuma ugyanakkor a Goodwill szerint, hogy az elnyert és visszafizetett hitelt a cégek újabb pályázat keretében ismét felvehetik; ennek pedig a teljes gazdaságra nézve élénkítő hatása lesz. Emellett, mivel csak a valóban versenyképes, megtérülő beruházásokra érdemes igénybe venni, a visszatérítendő támogatás tisztíthatja is a piacot, ezzel pedig hosszú távon a teljes magyar gazdaság versenyképességét erősítheti.

Eddig a politikusokat és a fejlesztéspolitikai szakembereket is megosztotta a kérdés, hogy lesz-e bármilyen támogatás 2020 után. A MAPI Magyar Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója szerint például a 2007–2013-as és a 2014–2020-as programozási időszak is leginkább a második világháború utáni nemzetközi segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez hasonlítható. Essősy Zsombor szerint aki fejleszteni akar, annak most kell lépnie, mert a következő évtizedben ha nem is záródik el teljesen a brüsszeli pénzcsap, jóval kevesebb lesz a lehívható összeg, és tovább szigorodnak a felhasználási feltételek. Várhatóan nem nyolc-tízezer milliárd forintnyi keretre lehet majd pályázni, hanem ennél 30-40 százalékkal kevesebbre. De a szakember szerint támogatás nélkül szét is esne az unió, a 2004-ben vagy az azután csatlakozott tagországok megtartása miatt nélkülözhetetlen a további EU-s forrás. Essősy is úgy látja, 2020 után már nem a feldolgozóiparba kell önteni a pénzt, hanem a munkaerő átképzésébe. Arra számít, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a mainál lényegesen nagyobb teret kap. Ennek nyomán a következő, 2021–2027-es programidőszakban már az lesz az általános, hogy egy korábban tízezer főt alkalmazó autógyár háromezer emberrel is növelni tudja a gyártókapacitását. Ezért a legtöbb munkavállalónak olyan képzést kell kapnia, hogy ne helyettesíthesse egy gép, vagyis egy csavar behajtása már nem lesz elég.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »