Vészjósló gyarapodás

Bár ellentmondásnak tűnik, mégsem véletlen, hogy roppant kevesen törnek ki örömujjongásba, és kezdenek dicshimnuszokba annak hallatán, hogy Románia gazdasága – rekordot rekordra halmozva – hét százalékkal növekedett tavaly az előző évhez képest.
Ami nemcsak az utóbbi évtized leggyorsabb hazai GDP-gyarapodásának számít, hanem az európai uniós tagállamok között is a legnagyobb, sőt sikerült lekörözni az amúgy teljes gőzzel dübörgő kínai növekedést is. Hurráoptimizmusra már csak azért sincs ok, mivel amikor legutóbb, 2008-ban a román gazdaság növekedése nagyobb volt az ázsiai óriásénál, rövid időn belül meglett a böjtje: az akkori gyarapodást mély visszaesés követte, a bukaresti hatóságoknak pedig húszmilliárd eurós hitelhez kellett folyamodniuk.

Hogy akkora válság fenyeget-e, azt persze nehéz eldönteni vagy megjósolni, a legtöbben viszont úgy látják, hogy a hazai gazdaság növekedésének üteme „egészségtelen” és fenntarthatatlan. Adam Glapinski, a lengyel jegybank elnöke például a minap kijelentette: sokkal előnyösebbnek tartaná, ha hazája gazdasága hosszú távon 3 százalékkal gyarapodna évente, nem pedig a romániaihoz hasonló mértékben, amely hamarosan hirtelen lelassulhat.

Az aggodalom fő oka az, hogy a hazai növekedés nem a beruházásokon, hanem túlnyomórészt a lakossági fogyasztáson alapul. A kormány által végrehajtott béremelések az eddiginél is nagyobb hitelfelvételre – vagyis eladósodottságra – és fogyasztásra ösztönözték a lakosságot, mindez pedig elsősorban az import számára jelentett erőteljes hátszelet. Lapunk szerdai számában részletesen írtunk a behozatal előretöréséről, ezen belül a több mint ötmilliárd euróra rúgó élelmiszerimportról. És mivel eközben fokozatosan növekszik a költségvetés hiánya is, mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román állam közpénzből támogatja a munkahelyek fenntartását, létrehozását azokban az országokban, ahonnan az import többsége származik, mindenekelőtt Németországban és Törökországban.

Ezzel egy időben a kormányzati perspektívák tekintetében sem rózsás a helyzet, hiszen a bő egy évvel ezelőtt hatalomra került balliberális koalíció sorrendben harmadik kabinetje sem az állami beruházások bővítését, a gazdaság élénkítését, a befektetők által követelt infrastruktúra-fejlesztést tekinti fő feladatának. Ráadásul egy olyan kormánynak, amelyik sürgősségi rendeletekkel kénytelen helyrehozni elődje adópolitikai tévelygéseit, egyelőre ideje sincs arra, hogy a gazdaság égető problémáira koncentráljon. És akkor a hozzáértéséről még nem is beszéltünk…


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »